40 éves munkaviszony utáni nyugdíjas

Kérdés: Egy betéti társaság mindkét tagja (bel- és kültag) a 40 éves munkaviszony betöltése után nyugdíjba vonult. A nyugdíj mellett mindketten folytatják a könyvvizsgálói tevékenységüket. Az osztalék kifizetésén kívül más jövedelmet nem szereznek a társaságban. 2012-től megváltoztak a járulékfizetési kötelezettségek. Társas vállalkozónak minősül az a vezető tisztségviselő (üzletvezető) is, aki a személyes közreműködést nem munkaviszony mellett látja el. A nyugdíjba vonult üzletvezetőnek, illetve a társának (aki kültag), a könyvvizsgálói tevékenység ellátása után, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […]  A 2012. évtől bekövetkezett változások a vezetőtisztségviselőkre vonatkoznak, és olyan személyekre, akik nem minősülnekkiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozónak, azaz biztosítottnakszámítanak. A nyugdíjba vonult, a Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Átalakulás vagyonmérlege mint a következő átalakulás vagyonmérleg-tervezete

Kérdés: A kft. kiválással átalakult. A kiválás szabályosan lezajlik a cégbíróság által jóváhagyott március 31-i nappal. Az átalakulás során maradó kft. ezt követően át kíván alakulni zártkörűen működő részvénytársasággá. A zrt.-vé történő átalakulás vagyonmérleg-tervezetének (illetve vagyonleltár-tervezetének) lehet-e alapja az átalakulás során maradó kft. március 31-i fordulónapra készített vagyonmérlege, vagyonleltára?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre adandó válasznál figyelembe kell venni az Szt.,illetve a Gt. előírásait is. Az Szt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: azátalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározottmérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Ügyvezető járulékfizetése

Kérdés: A kft. ügyvezetője 63 éves öregségi nyugdíjas kft.-tag, aki ügyvezetéséért díjazásban nem részesül. A kft. alaptevékenységét személyes közreműködés keretében végzi, ezért eseti döntés alapján díjazásban részesülhet (nincs kötelező időpont és összeg megjelölés), vagy pozitív adózott eredmény esetén osztalékot vesz/vehet fel. (A cég társasági adós.) A 2012. évi szabályok alapján az öregségi nyugdíjas tag ügyvezetői tevékenysége, vagy akár személyes közreműködése miatt van-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség akkor, ha díjazásban nem részesül? Be kell-e jelenteni a NAV-hoz a 2012. január 1-jétől érvényes szabályok alapján az ügyvezetői jogviszonyt? Mi a helyzet akkor, ha egy másik kft.-nél más személy 60 éves, de jogszerűen megállapított öregségi nyugdíjas, és az ügyvezetést, valamint a társasági tevékenységben történő közreműködést előző bekezdésben leírtakkal azonosan végzi, vagyis változtat-e a járulékfizetési, adófizetési kötelezettségen az, ha az öregségi nyugdíjas még nem érte el a jelenleg hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszából: […]  A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására2012. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak. Abban az esetben, ha a vezetőtisztségviselés megbízás alapján történik, vizsgálni kell, hogy a tag csakvezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Üzletvezető tagsági vagy munkaviszonyban

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet folytató betéti társaság beltagja az üzletvezetésre jogosult, amely tisztséget – a társasági szerződés szerint – tagsági jogviszony alapján díjazás nélkül látja el. Emellett a beltag a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét munkaviszonyban, munkaszerződés alapján, 40 órában, díjazás ellenében látja el. A beltagnak más jogviszonya nincs, rajta és a kültagon kívül még 4 fő alkalmazottja is van. 2012-ig helyesen járt el a társaság? 2012-től kell-e módosítani a társasági szerződést azzal, hogy a beltag az ügyvezetést csak munkaviszonyban láthatja el? A munkaszerződését fel kell-e bontani, vagy elégséges módosítani, kiegészítve a munkaköri feladatait az ügyvezetői teendők ellátásával?
Részlet a válaszából: […]  A Gt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a betéti társaságügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezetőtisztségviselőként látják el, a 22. § (2) bekezdése alapján társasági jogijogviszonyban vagy a munkaviszonyra irányadó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Kapcsolt vállalkozás (magánszemély tulajdonosok)

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két vállalkozás, ha az egyik kft.-ben: "A" 45%-ban, "B" 50%-ban és "C" 5%-ban tulajdonos, a másik bt.-ben: "A" 40%-ban, "B" 50%-ban és "D" 10%-ban tulajdonos? "A" és "B" házastársak, valamint "C" és "D" szintén házastársak. Transzferár-nyilvántartást kötelező-e készíteni, ha igen, melyik vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 4. §-ának 23/c) pontja szerint kapcsoltvállalkozásnak minősül – többek között – az adózó és más személy, ha harmadikszemély – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával [Ptk. 685. § b)pont] – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Kapcsolt vállalkozás családtagok között

Kérdés: Az "A" kft.-ben 50%-ban tulajdonos a férj és 50%-ban a feleség. A "B" kft.-ben 10%-ban tulajdonos az anya és 90%-ban a fia. A "C" (evás) kft.-ben 50%-ban tulajdonos az "A" kft.-ben lévő férj testvére és 50%-ban a "B" kft. 90%-os tulajdonosa. Mindhárom társaságban mindkét tulajdonos ügyvezetőként azonos szavazattal is képviseli a cégeket. Az evás "C" társaság rendszeres tevékenységet végez az "A" és a "B" társaság részére. Az Eva-tv. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a fenti társaságoknak a kibocsátott számlák általános forgalmi adóval növelt kétszeres összege után kell-e megállapítaniuk az eva alapját?
Részlet a válaszából: […]   Tulajdonosi szerkezet % Tulajdonos "A" kft. "B" kft. "C" társaság Férj 50     Feleség (anya) 50 10   Fiú   90 50 Férj testvére     50 A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Tisztségviselők tiszteletdíja

Kérdés: Választott tisztségviselők részére fizetett tiszteletdíj bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés? A számviteli törvény 79. §-ának (2) bekezdése szerint bérköltség, amely megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. Az 1872. statisztikai jelentés segédlete szerint – értelmezésünk alapján – bérköltség, a kitöltési útmutató szerint ugyan kereset, de nem bérköltség. Melyik az igazi?
Részlet a válaszából: […]  Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdése alapján bérköltség mindenolyan kifizetés, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerintikeresetnek.A munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadottútmutató II/1.1.1. pontja részletezi a kereset összetevőit. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Ingyenesen végzett ügyvezetés

Kérdés: A kft. ügyvezetője egy nyugdíjas személy, aki egy bt.-nek is a beltagja. Kérdésem: elfogadható-e, hogy az ügyvezető tevékenységét ingyenesen végzi? A kft. ügyvezetője akkor is végezheti-e a tevékenységét ingyenesen, ha egy másik kft. ügyvezetője?
Részlet a válaszából: […]  Ha a társas vállalkozás tagja egyben ügyvezetőis, akkor azt kell vizsgálni, hogy ezt a tisztséget milyen minőségben látja el.Az ügyvezető mint vezető tisztségviselő – e minőségében – vagy a munkaviszonyravonatkozó, vagy a megbízásra irányadó társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Ügyvezető járuléka

Kérdés: Tulajdonos a vállalkozásban munkaszerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, a tevékenységben közvetlenül részt vesz, és a járulékokat megfizeti. B vállalkozásban ügyvezető és 50%-os tulajdonos, illetve C evás vállalkozás 25%-os tulajdonosa és ügyvezetője is egyben. B és C vállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […]  Arra vonatkozóan, hogy a B és Cvállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt,abból kell kiindulni, hogy a Tbj-tv. szempontjából társas vállalkozónak minősüla korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […]  A Gt. 74. §-a alapján a vagyonmérleg-tervezet adatai és avezető tisztségviselők előterjesztése alapján meg kell állapítani a jogutódgazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánószemélyeket megillető vagyonhányadot. Az elszámolás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
1
9
10
11
20