Bolvadó kft.-ben lévő részesedés könyvelése

Kérdés: A T Kft.-t könyvelem, amely tulajdonosa volt a QT Kft.-nek. A QT Kft. beolvadt a QM Zrt.-be. A QT kft.-nek voltak QM részvényei, amiket a beolvadás után megkapott a T Kft., a részvényeket jóvá is írták a részvényszámlán. Hogyan kell könyvelni a T Kft. részvényszámláján megjelenő QM részvényeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben a T Kft.-nek a QT Kft.-ben lévő tulajdonosi viszonya megszűnt. Beolvadáskor a T Kft.-nek ki kell vezetni a QT Kft.-ben lévő részesedését (üzletrészét): T 8715 – K 171, meg kell állapítani a QT kft. végleges vagyonmérlege szerinti, a megszűnt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Alapított alapítvány kimutatása a mérlegben

Kérdés: A zrt. 2009-ben egy esélyegyenlőségi alapítványt alapított. Alapítói vagyonként készpénzt és az általa egy évvel korábban visszavásárolt részvényeit juttatta az alapítványnak. A zrt. az alapítvány alapító vagyonát a befektetett pénzügyi eszközök között tartotta nyilván. A részvények névértéke a zrt. és az alapítvány beszámolójában egyaránt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelt. Főkönyvelő- és könyvvizsgálóváltás kapcsán megállapítottuk, hogy az alapítványnak juttatott alapítói vagyont egyéb ráfordításként kellett volna kimutatni az alapítás évében. Amennyiben egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni, a zrt. háromoszlopos 2025. évi beszámolójában kívánjuk javítani a hibát. Mivel 2009. évben történt a vagyonjuttatás, úgy gondoljuk, hogy elévülés miatt nem kell a társaságiadó-bevallást önellenőrizni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy jól gondoltuk-e, hogy egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni a vagyonjuttatást, valamint jól értelmezzük-e az adózási szabályokat, azaz elévülés miatt nem kell társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Amennyiben önellenőrzésre lenne szükség, a juttatott részvény értékével növelni kell a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A 2009–2021. évi beszámolóban az alapítvány alapítója az induló vagyonként átadott eszközöket nem mutathatta ki befektetésként, azt egyéb ráfordításként kellett elszámolni az Szt. 81. § (2) bekezdés c) pontja szerint. A befektetésként történő kimutatásra első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Formaváltással történő átalakulás

Kérdés: A gazdasági társaság átalakulása során (társaságiforma-váltás történik, kft.-ből zrt.-vé) a jogutód részvénytársaság alakulásának a napja a bejegyzési kérelemben 2027. 01. 01. lesz. (Az átalakulás bejegyzési kérelme 2026. november első felében kerül a Cégbíróságra benyújtásra.) Mindezek alapján, kérem, határozzák meg a következő dátumokat:
– a jogelőd társaság záró beszámolójának fordulónapja;
– a végleges átalakulási vagyonleltár és vagyonmérleg fordulónapja;
– a jogelőd társaság megszűnésének napja;
– a jogelőd társaság záró beszámolója közzétételének határideje;
– a végleges átalakulási vagyonleltár és vagyonmérleg közzétételének határideje.
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokat kell készíteni.A kérdésekre a választ annak függvényében adjuk meg, hogy a cégbírósági bejegyzési kérelemben a kft. zrt.-vé történő átalakulásának napjaként 2026. december 31. napját kérik a cégjegyzékbe bejegyezni.A számvitelről szóló 2000. évi C...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Zrt. februártól nonprofit zrt.-ként működik

Kérdés: A zrt. 2026. február hónaptól nonprofit zrt.-ként működik, ez a cégbíróságon is bejegyzésre került. A 2025. évi beszámolót és a kapcsolódó dokumentumokat (mérlegsoros leltárak, nyilatkozatok stb.) milyen néven kell elkészíteniük, melyik szerepelhet ezeken?
Részlet a válaszából: […] ...a zrt., mivel a 2025. év egészéről kell az éves beszámolót elkészíteni, és a 2025. üzleti évben a társaság zrt.-ként működött. A zrt.-nek kell a 2025. évi beszámolót és a kapcsolódó dokumentumokat elkészítenie, a zrt. képviseletére jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg a tulajdoni hányadtól eltérően

Kérdés: A zrt.-nél 2 magánszemély és 1 társaság a tulajdonos. A társaság részvénye 60%, a kettő magánszemély részvénye 20-20%. Határozhatnak-e úgy, ha az alapító okirat megengedi, hogy eltérítik az osztalékelőlegnél az arányokat? Pl. a társasági tulajdonos 1%, az egyik magánszemély 1%, a másik magánszemély 98% osztalékelőleget kap. Ha igen, akkor hogyan kell meghozni a határozatot? Bele kell írni, hogy az osztalékelőleg összege 100, és a társaság része a tulajdoni hányad szerint 60 lenne, de 1-et kap, és a magánszemélyeknél is, hogy az egyik magánszemélyt 20 illeti meg, de 1-et kap, és a másik magánszemélynél 20 lenne, de 98-at kap? Vagy csak azt kell meghatározni, ami a szándékuk, hogy a 100 úgy aránylik, hogy 1-1-98? Ha a társasági tulajdonos kevesebbet kap, mint amennyi a vagyoni arány szerint járna, akkor van extra könyvelési tétel? Tehát el kell könyvelni, ami járna, és korrigálni arra, amit valójában kapott? Van-e bármi extra adózási kötelezettség ebben az eltérített esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra a rövid válasz az, hogy törvényellenes az a határozat (akkor is, ha az alapító okirat megengedi), amely szerint a tulajdonosok részére a tulajdoni hányadtól eltérő mértékű osztalékelőleget állapítanak meg. A törvényellenes határozat megfogalmazására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Saját részvény vagy tőkeleszállítás

Kérdés: Egy zártkörűen működő részvénytársaság saját részvénye kapcsán szeretnék segítséget kérni. A zrt. jegyzett tőkéje 2024. XII. 31-én 53.630 ezer forint. Saját tőkéje 47.402 E Ft, adózás előtti eredménye 4697 E Ft volt. 2024. XII. 31-én saját részvénnyel nem rendelkezik. A részvényesek 1 fő magánszemély és 2 belföldi társaság. A részvényeit vissza kell vásárolnia részben vagy egészében? Szeretnék a gazdasági esemény könyvelésében is segítséget kérni, mind a zrt.-nél, mind a részvényeseknél.
Részlet a válaszából: […] ...az eredménytartalék negatív előjelű, legalább 6228 E Ft összegben. Tehát hiányzik a visszavásárlás legfontosabb feltétele.Ha a zrt.-nél az eredménytartalék veszteség miatti negatív egyenlege egy-két éven belül nem szüntethető meg, akkor a következők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Munkabér megállapítása részben euróban, részben forintban

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni [Mt. 154. § (1) bek.]. Ettől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el – a szabály kógens [Mt. 165....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.
Kapcsolódó címke:

Törzstőke emelése vagyoni értékű joggal

Kérdés: Magyar közhasznú nonprofit feladatokat ellátó kft. alaptőke-emelését a 100%-ban tulajdonos magyarországi zrt. vagyoni értékű jog apportba adásával kívánja teljesíteni. A vagyonszerző társaságnál szükséges-e könyvvizsgálónak közreműködnie a kapott apport értékének megállapításában, illetve szükséges-e közbenső mérleg készítése? A kapott apport után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, a társaság az általános szabályok szerint adózik? A társaság a kapott apport értékesítését a tárgyévben tervezi. Az értékesítésnek milyen eredmény- és adóhatása lehet?
Részlet a válaszából: […] ...tisztázni kell: a nonprofit kft.-nél történik a tőkeemelés, ettől a kft. vagyona nő meg, de nem minősül vagyonszerző társaságnak (a zrt. adja át az apportot), a kft.-nél törzstőke van és nem alaptőke, eredmény- és adóhatásról az apport értékének és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
Kapcsolódó címke:

Kiválás után a felértékelt eszközök nyilvántartása

Kérdés: A zrt.-ből a kedvezményes átalakulás feltételeinek megfelelve kiválik egy kft. A kft.-be csak ingatlanok és pénzeszközök kerülnek, élnek az átértékelés lehetőségével. Az ingatlanok könyv szerinti értékének és a vagyonértékelés szerinti értékének különbözete a tőketartalékba kerül. A kft. mint jogutód vagyonleltárában az ingatlanokat a vagyonértékelés szerinti egyedi értéken kell-e szerepeltetni (könyv szerinti nettó + átértékelési különbözet), vagy a nyilvántartás szerinti nettó értéken eszközönként és külön soron az ingatlanok összevont átértékelési különbözetét? Kérdés az is, ha a vagyonmérleg-tervezet alapján a jogelőd eredménytartalékot ad át a jogutód kft.-nek, az a jogutód „nyitó” vagyonmérlegében kimutatható-e tőketartalékként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt, amire nem kérdezett rá: a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint: kiválás esetén a jogutódnál az első adóévében az adózás előtti eredményt módosítja (jelen esetben növeli) a végleges vagyonmérlegében kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
Kapcsolódó címke:

Devizás követelések értékvesztésének év végi értékelése

Kérdés: A zrt. devizában fennálló követelésére 100%-os mértékű értékvesztést számoltunk el az előző évben. Az év végi átértékelés keretében mind az alap-vevőkövetelés, mind az értékvesztés esetében elszámolásra került az átértékelési különbözet. Az értékvesztés átértékelése növeli a társasági adó alapját, mint értékvesztés-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az Szt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint az értékvesztés összegét devizában kell meghatározni, az értékvesztés devizában meghatározott értékét is a mérlegfordulónapi értékelés során át kell értékelni. Természetesen át kell értékelni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
15