Találati lista:
21. cikk / 149 Végleges vagyonmérlegben negatív sajáttőke-elem – átalakulás
Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A 3 millió forintos jegyzett tőkét 50 millió forintra felemelik, a cégbíróság be is jegyezte az átalakulást 2023. 09. 30-ra (a tervezet 2022. 12. 31-ével készült). A kft. a 2023-as működés során olyan mértékű veszteséget ért el, amelyet egyetlen másik tőkeelem sem tud fedezni, tehát a végleges vagyonmérlegben lesz negatív összegű sajáttőke-elem. Mi a teendő ilyenkor, a cégbíróság utólag törli a zrt.-t?
22. cikk / 149 Részesedésnél értékvesztés, a tulajdonolt társaságnál mínusz saját tőke
Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?
23. cikk / 149 Térítésmentes termékátadás, szolgáltatásnyújtás könyvelése
Kérdés: A gazdasági társaság (zrt.) áfaadóalany részére nyújt térítés nélkül saját szolgáltatást, vagy átad készterméket. Az Áfa-tv. szerint erről számlát állít ki az átvevő részére, aki a számla értékéből semmit nem térít meg, az áfát sem. A számla kiállításával vevőkövetelés keletkezik. A Számviteli Levelek 454. számában a 8691. kérdéshez kapcsolódóan szíveskedjenek részletezni a szolgáltatás és a termékátadás valamennyi könyvelési lépését. A szolgáltatásnál miért kell átvezetni a közvetített szolgáltatások számlán, mi történik a meg nem térített vevőköveteléssel?
24. cikk / 149 Kapcsolt vállalkozások a mérlegben
Kérdés: "A" Zrt. 100%-os tulajdonosa a "B" Kft.-nek. Alapítottak egy társaságot, "C" Kft.-t, amelynek 50%-os tulajdonosa az "A" Zrt. és 50%-os tulajdonosa a "B" Kft. A tulajdoni hányadokkal megegyezőek a szavazati jogok. A társaságok között nincs különmegállapodás, taggyűlési hatáskör a vezető tisztségviselő megválasztása és visszahívása a "C" Kft.-ben. A fordulónapi részesedések, követelések és kötelezettségek besorolásához kérek iránymutatást. "A" Zrt. beszámolójában hova kell besorolni a "C" társaságban lévő részesedést? A "B" Kft. mérlegében hogyan sorolható be a "C" Kft.-ben lévő részesedés, követelés és kötelezettség? "C" Kft. beszámolójában az "A" Zrt.-vel és a "B" Kft.-vel szemben fennálló követelések és kötelezettségek melyik mérlegsorba kerülnek?
25. cikk / 149 Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama
Kérdés: A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.
26. cikk / 149 Osztalékelőleg részvények elajándékozásakor
Kérdés: Egy magánszemély elajándékozta egy zrt.-ben lévő részvényeit 2003. január hónapban két magánszemély részére, akik közeli hozzátartozói. A magánszemély 2022. évben osztalékelőleget vett fel, és 2023. évben a társaság osztalékot fog fizetni a részvényeseinek. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
27. cikk / 149 Cégautóadó, illetve magáncélú használat
Kérdés: A társaság (zrt.) által bérelt személygépjárművek után a bérbeadó mint tulajdonos (flottakezelő kft.) megfizeti a cégautóadó összegét, amelyet beépít a havi bérleti díjba, tételesen nem kerül átterhelésre a bérbevevőnek (zrt.). A fenti esetben is alkalmazható az a szabály, miszerint a cégautóadó megfizetésével (amely jelen esetben közvetlenül a bérbeadó által kerül megfizetésre) a járműnél a magáncélú használatért külön díjazás megállapítása nem indokolt, és a zrt. által az alkalmazottai számára biztosított jármű magáncélú használata adómentes juttatásnak minősül?
28. cikk / 149 Ki nem fizetett osztalék kezelése
Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
29. cikk / 149 Ázsiós tőkeemelés könyvelése
Kérdés: Társaságunk – zrt. – tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott, amelyet 05. 30-i alapító határozatban aláírtak, és ezen időpontban módosították az alapszabályt is. 06. 10-én a tőkeemelés megérkezett a társaság bankszámlájára, de a cégbírósági bejegyzés 07. 01-én történt meg 05. 30-i hatállyal. Hogyan kell könyvelni (jegyzett tőke, tőketartalék, egyéb követelés stb.), és mely időpontokban ezt a gazdasági eseményt? (100 M Ft tőkeemelés névértéke 30 M Ft, kibocsátási érték 70 M Ft.)
30. cikk / 149 Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?
Kérdés:
Kérdés: Az alábbi két zrt. kapcsolt vállalkozásnak minősül? A Tao-törvény (1996. évi LXXXI.) 4. § 23/f. pontja szerint kapcsolt az az adózó is, ahol "az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg".
A két társaság kiemelt adatai a következők:
A két társaság kiemelt adatai a következők:
|
Név |
Tulajdoni arány (%) |
Cégjegyzés módja |
||
|
BDF Zrt.-ben |
EGH Zrt.-ben |
BDF Zrt.-ben |
EGH Zrt.-ben |
|
|
XY |
47% |
62% |
önálló |
együttes bármely ig.-i taggal |
|
XA (XY lánya) |
0% |
0% |
nincs |
együttes XY-nal |
|
AD |
18% |
0% |
együttes |
nincs |
|
AV (AD lánya) |
23% |
32% |
együttes |
együttes XY-nal |
A 2021. évi beszámoló szerint a BDF Zrt. mérlegfőösszege 5 Mrd Ft, az EGH Zrt.-é pedig 1,1 Mrd Ft volt. Informálisan is jelentős XY és AV befolyása mindkét cégben. A két társaság között évi 50 millió Ft-nál lényegesen nagyobb üzleti kapcsolat valósul meg. Ha két zrt. a NAV szerint kapcsoltnak minősíthető, akkor szükséges-e transzferár-nyilvántartást készíteni? Ha igen, annak mit kell tartalmaznia?
