Térítésmentes termékátadás, szolgáltatásnyújtás könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaság (zrt.) áfaadóalany részére nyújt térítés nélkül saját szolgáltatást, vagy átad készterméket. Az Áfa-tv. szerint erről számlát állít ki az átvevő részére, aki a számla értékéből semmit nem térít meg, az áfát sem. A számla kiállításával vevőkövetelés keletkezik. A Számviteli Levelek 454. számában a 8691. kérdéshez kapcsolódóan szíveskedjenek részletezni a szolgáltatás és a termékátadás valamennyi könyvelési lépését. A szolgáltatásnál miért kell átvezetni a közvetített szolgáltatások számlán, mi történik a meg nem térített vevőköveteléssel?
Részlet a válaszából: […] – vásárolt követelésnek nem minősülő – elengedett követelés könyv szerinti értékét;– a térítés nélkül átadott eszközök ... nyilvántartás szerinti értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval együtt.Tehát azért kell a térítés nélkül átadott saját előállítású terméket vásárolt termékké, a saját szolgáltatást közvetített szolgáltatássá átminősíteni, a saját előállítású eszközök aktivált értékeként kimutatni, hogy azt az egyéb ráfordítások között – az Szt. előírása szerint – könyvelni lehessen.A térítés nélküli termékátadásnál, szolgáltatásnyújtásnál a számlázott értékből csak az áfát kell követelésként kimutatni, mivel – a gazdasági esemény jellegéből adódóan – a számla címzettjétől (a vevőtől) a számla kiállítója (a térítés nélkül átadó) csak az általános forgalmi adót követelheti. Ha a térítés nélkül átvevő nem fizet, akkor a számla kiállítója követelését elengedheti, az elengedett követelés egyéb ráfordításként számolandó el.Könyvelési tételek a térítés nélkül átadott saját termelésű készletek esetében:– könyv szerinti értékük átminősítése vásárolt készletté: T 581 – K 23-25[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.
Kapcsolódó címke:

Külföldi kiküldetés (szállás, étkezés) könyvelése

Kérdés: Társaságunk néhány kollégája külföldi kiküldetésre utazott. Forintos bankkártyával fizették a kinti (csehországi) étkezésüket, tankolást, szállást. Bankkivonaton szerepel a forintösszeg, valamint a cseh korona és euró összege is. Az étkezés és a szállás könyvelhető reprezentációnak? Könyvelhető-e a bankcsomag rögzítésekor, vagy külön kell minden nyugtát könyvelni, és úgy kiegyenlíteni a bankcsomag könyvelésekor?
Részlet a válaszából: […] reprezentációnak, így az nem adóköteles a kifizetőnél. Megjegyezzük azonban, hogy önmagában a tankolás költsége számla alapján csak cégautó használata (cégautóadó fizetése) esetében számolható el. Ha saját személygépkocsit használtak a külföldi kiküldetésre, akkor a tankolás költsége a magánszemély kiadása lesz, ha azt a cég kifizeti, azt meg kell térítenie a magánszemélynek, de költségtérítés fizethető részére. A keletkező költségek megtérítése történhet kiküldetési rendelvény alapján, vagy egyszerűen úti cél szerint igazolt futásteljesítmény (km) alapján. Kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével, az utazásra kapott összeg nem adóköteles, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a személygépkocsi üzemanyagnormája szerint a NAV által közzétett üzemanyagárral, valamint kilométerenként 15 forinttal igazolás nélkül elszámolható mértéket [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pont].A második kérdésre a válasz a következő. A Számviteli tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a kiküldetésre tekintettel biztosított reprezentációnak minősülő étkezés költsége és a szállás költsége a személyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Mikor adható a háromezer forintos belföldi napidíj?

Kérdés: Egy csomagszállítással foglalkozó vállalkozás (fő tevékenysége: 5320 '08 Egyéb postai, futárpostai tevékenység) hat órát meghaladó munkavégzés esetén a gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmazottai részére fizethet-e 3000 forint adómentes napidíjat? A gépkocsivezetők teljes munkaidejük alatt a csomagokat szállítják. Van, aki városon belül, és van, aki 2-3 város, település között végzi a munkáját naponta. Úgy értelmezzük, hogy a csomagszállítás az áruszállítással egy tekintet alá eső tevékenység, hiszen a dolgozók gépkocsivezetőként ténylegesen egész nap csak ezt a tevékenységet végzik. A munkavégzés 3,5 tonna alatti teherbírású gépjárművekkel történik. Kifizethető-e ebben az esetben a 3000 Ft-os napidíj, és az Szja-tv. 3. melléklete II./3. pontja szerinti, igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül? Számít ebben az esetben, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van? Esetlegesen ugyanabban a városban van, ahol egész nap végzi a futárpostai tevékenységét? Összefoglalva: Ebben az esetben adható-e a 3000 Ft napidíj adómentesen?
Részlet a válaszából: […] meghaladó kiküldetés esetén naponta 3000 forint napidíjátalány számolható el. (Ez a juttatás akkor tekinthető igazolás nélkül elszámolhatónak, ha a magánszemély ezenkívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt, például üzemanyagköltségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza). A törvény szövegének értelmezése alapján, a TESZOR szerinti besorolást alapul véve a közúti áruszállításnak (49.41) nem része a postai, futárpostai tevékenység (53.10, 53.20), amely utóbbiba tartozik a csomagszállítás.Egyebekben a 3000 forint napidíjátalány fizetésének alapfeltétele, hogy kiküldetésnek kell megvalósulnia. Az Szja-tv. 3. § 11. pontja értelmében kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás. Ilyen lehet különösen – a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel összhangban – a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés, azonban nem tekinthető kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás, azaz a munkába járás. Tehát nem az számít, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van, hanem az, hogy a munkaszerződéstől eltérő helyen történjen a munkavégzés. Továbbá csak az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címke:

Nullára leírt eszköz értékesítésének könyvelése

Kérdés: A tárgyieszköz-értékesítés elszámolása 2021-től megváltozott, miszerint az egyenleget (nyereség vagy veszteség) kell kimutatni egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként. Kontírozáskor technikai számla használata szükséges. Abban az esetben, ha az értékesített tárgyi eszköz már 0-ra leírt, szükséges-e minden technikai lépést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] amit követeléskénti könyveléssel egyéb bevételként kell elszámolni: T 311 – K 962, 467. Mivel nincs kivezetett érték, nem kell különbözetet számolni, így az áfa nélküli számlázott értéket kell egyéb bevételként kimutatni.Indokolt a 0. számlaosztályban a nullára leírt – az állományból kivezetett – tárgyi eszközöket is kimutatni, különösen akkor, ha azoknak piaci értékük, hulladékértékük van, és még használják azokat. (Ha nem használják azokat, akkor viszont a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni, és hulladék-, haszonanyagértékükön a vásárolt készletek között kimutatni.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.
Kapcsolódó címke:

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] az anyagmozgatáshoz szükséges gépek, szállítószalagok stb. is voltak (a továbbiakban: raktári berendezések). Ezek piaci értékével is csökkenteni kell (kellett volna) a számlázott összeget, és ezeket a raktári berendezéseket, gépeket állományba kell (kellett volna) venni a gépek, berendezések, felszerelések között piaci értékükön még 2018-ban. Ezen eszközöket önellenőrzés keretében kell állományba venni, a 2%-os arányban elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást pedig az adott eszközre meghatározott, a számviteli politikában rögzítetteknek megfelelő kulccsal megállapított összegre kell évenként felemelni.A fentiek figyelembevétele mellett a raktárépület bekerülési értéke biztosan nem 20 millió forint lesz, de a nettó értéke is változik.Itt kell megjegyezni, hogy nemcsak számviteli, de matematikai hiányosságokat is mutat az a megfogalmazás, hogy a felújítás révén nem változott a hasznos élettartam, a leírási kulcs, a maradványérték, mivel a felújítás külön nem kezelhető, a felújítás bekerülési értékével növelni kell a raktárépület bekerülési értékét, az így megnövelt érték lesz a raktárépület új bruttó értéke, ennek ismeretében lehet dönteni a hasznos élettartamról, a leírási kulcsról, a maradványértékről.A kérdésben nem nyilatkoznak arról, hogy mit foglal magában a raktárfelújítás költsége, amelyre a társaság fejlesztési támogatást kapott. Tapasztalati adatok alapján feltételezhető, hogy nemcsak a raktárépület Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújításának a költségeit (födémcsere, tetőszerkezet módosítása, járópadozat megerősítése stb., sőt olyat is, ami nem felújítás), hanem a raktárépületben lévő raktári berendezések cseréjét, esetleg újakkal való felszerelését, rakodó-, szállítógépek beszerzését stb., amelyek bekerülési értéke nem sorolható a raktárépület felújítási költségei közé, azokat eszközönként külön-külön kell a gépek, felszerelések, berendezések között állományba venni bekerülési értékükön. Természetesen, a kicserélt raktári berendezések – a fentebb leírt módon meghatározott – könyv szerinti értékét a csere időpontjával terven felüli értékcsökkenés formájában a könyvekből ki kell vezetni.A leírtak alapján:a) a raktárépületnek korrigált (csökkentett) bekerülési (bruttó) értéke lesz, amelyet növelb) a raktárépület tényleges felújítására fordított összeg (gyakorlatilag az építési-szerelési munkák – áfa nélküli – összege),c) együttesen (a+b) a raktárépület bruttó értéke a felújítás befejezése utáni üzembe helyezéskor;d) a raktári berendezések, gépek korrigált (csere esetén a kivezetett eszközök bruttó értékével csökkentett) eszközönkénti bekerülési (bruttó) értéke, amelyet növele) a felújítás keretében beszerzett raktári eszközök – áfa nélküli – bekerülési (bruttó) értéke,f) együttesen (d+e) a raktári berendezések, gépek bruttó értéke a felújítás befejezésekor, eszközönkénti adatokból adódik össze.Az eszközönkénti bruttó érték a tényleges támogatási arány meghatározásánál kiinduló adat.A kérdés szerint a társaság a raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást. Azt nem írta meg a kérdező, hogy a támogatás konkrétan mire fordítható. Lehet, hogy csak a raktárépület felújítására, de az is lehet, hogy mindarra, amelyre a válasz korábbi részében már utaltunk. Ha tehát a társaság fejlesztési támogatást nyert, akkor annak keretében mindenképpen indokolt, hogy legalább korszerűsítés valósuljon meg. Raktárépület esetében a korszerűsítés – véleményünk szerint – a raktározás, az anyag- és terméktárolás megkönnyítését, gépesítését kell, hogy jelentse. Ezzel a gondolatsorral feltételezésünk jogosságát kívánjuk alátámasztani.Visszatérve a kérdéshez: Helyesen jártak el akkor, amikor a támogatás megkapott összegét támogatási elő­legként vették nyilvántartásba. Amikor majd a támogatási előleget részben vagy egészében vissza nem fizetendő támogatásnak minősítik, jóváhagyják, akkor – a válaszban feltételezett esetben – kérni kell a támogatótól, hogy az adott időpontban jóváhagyott támogatás összegéből mennyi a raktárfelújításra, illetve mennyi a raktári berendezésekre, gépekre jóváhagyott összeg. Ennek ismeretében külön-külön főkönyvi számlára kell átvezetni a raktárfelújításra, illetve a raktári berendezésekre, gépekre jóváhagyott támogatás összegét, és külön-külön kell azokat halasztott bevételként időbelileg elhatárolni. Amennyiben a támogató nem nyilatkozik, akkor a társaságnak kell a jóváhagyott támogatást megosztania a raktárfelújítás bekerülési értéke [b) pont] és a raktári berendezések, gépek bekerülési értéke [e) pont] arányában.A tényleges támogatási arányt úgy kell külön-külön meghatározni (nem biztos, hogy 50% lesz), hogy– a raktárfelújításra jóváhagyott támogatást el kell osztani a raktárfelújításra ténylegesen fordított összeg és a raktárépület 2022. 09. 30-i korrigált nettó értéke együttes összegével, és az így kapott százalékkal kell a raktárépület újonnan megállapított értékcsökkenési leírását megszorozva, a raktárfelújításra jóváhagyott támogatás elhatárolt összegéből a megszüntetendő elhatárolást meghatározni, végleges bevételként elszámolni;– a raktári berendezések, gépek beszerzésére jóváhagyott támogatást az újonnan beszerzett eszközök bruttó értékei együttes összegével kell elosztani, az így kapott százalékkal az újonnan beszerzett eszközök eszközönként megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírása együttes összegét megszorozva kell az újonnan beszerzett eszközök támogatása elhatárolt összegéből a megszüntetendő elhatárolást meghatározni, végleges bevételként elszámolni.[Megjegyzés: itt a különböző eszközök támogatásának elszámolására vonatkozó előírást az eszközök egy csoportjára mutattuk be. A számviteli törvény szerint a támogatást,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.
Kapcsolódó címkék:    

Elektromos autók otthon való töltésének elszámolása

Kérdés: A kft. elektromos cégautóját a dolgozó otthonról tölti, útnyilvántartást nem vezetünk, az autó magáncélú használata megengedett. A dolgozó egy applikációval rögzíti az otthon vételezett áramot, és ez alapján számoltatná el a felmerült költséget. Milyen formában lehetséges az áram költségének elszámolása a cég felé? Esetleg megállapodás alapján (megbízási szerződés keretében)? Ez esetben a magánszemély dolgozónak kell adószámot kiváltania, vagy adómentes magánszemélyként járhat el? Számlát kell kiállítania, vagy elég egy elszámolási bizonylat? A cégnél a költségtérített összeg anyagjellegű ráfordításként könyvelendő, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] elektromos autók otthon való töltése esetében.A válasznál abból kell kiindulni, hogy alapvető követelmény az, hogy a gazdasági esemény (itt az áramfogyasztás) szabályszerű bizonylattal legyen alátámasztva. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a dolgozónál külön elektromos autótöltő berendezés kerüljön felszerelésre, az elektromos autótöltő fogyasztását (áramfelhasználását) az áramszolgáltató külön számlázza a dolgozó felé, az ilyen áramdíj árára vonatkozó szabályoknak megfelelően. Szükséges az is, hogy a dolgozó áfaalany legyen, számlaképes legyen, mivel a cég által elismert áramfogyasztást a cég felé az áfa felszámításával tovább kell számláznia. A cégnél természetesen a számla alapján az áramköltséget anyagköltségként kell elszámolni.Ha nem kerül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;– 200 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;– a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie.2. Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ezért annak alapelvi rendelkezései, pl. valódiság elve nem irányadó rá. Ugyanakkor az Szja-tv. és Art. alapelvi rendelkezéseire figyelemmel kell lennie, amely lényegében megfelel a számviteli törvény valódiságelvének. Így például az Szja-tv. 1. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy "Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni". Az Art. 1. § és 2. § tartalmaz általánosságban a valódiság elvére vonatkozó követelményt.3. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget nem számolhat el, ugyanakkor lehetősége van a selejtezésre tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és a 200 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet esetében. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Részvények értékesítésének könyvelése

Kérdés: Társaságunk értékesítette egy másik társaságban lévő részvényeit. A vevő az ellenértéket több éven át fizeti meg. Mikor kell könyvelni a részvény értékesítésével keletkezett árfolyamnyereséget? Mikor jelenik meg annak az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] 84. §-a (7) bekezdésének a) pontja is a forgóeszközök között kimutatott részvények, üzletrészek értékesítése esetében is azzal az eltéréssel, hogy ott az árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni.A törvényi előírásból következik, hogy az értékesített részvények árfolyamnyereségét az értékesítéskor (a részvények tulajdonjogának átszállásakor) kell elszámolni, az értékesítéskor jelenik meg annak az adóvonzata is, függetlenül attól, hogy a vevő az ellenértéket egyszerre az értékesítéskor, vagy részletekben több év alatt fizeti meg.A részvények értékesítésekor az árfolyamnyereség megállapítását könyvelni is kell:– az értékesített részesedés eladási árának könyvelése: T 366 (384) – K 9721;– az értékesített részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 – K 171-173;– az értékesítés árfolyam-különbözetének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címke:

Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] változását, mivel a fióktelepen végzett tevékenység része a magyar cég tevékenységének. Ebből következően, a magyar cég által a fióktelepnek euróban nyújtott kölcsön a magyar cég könyveiben úgy jelenik meg, mint követelés a fiókteleppel szemben, és mint a fióktelep kötelezettsége a magyar céggel szemben. Mérlegfordulónapi értékeléskor – helyes könyvelés mellett – a magyar cégnél az euróárfolyam növekedése mellett árfolyamnyereség (és nem árfolyamveszteség) keletkezik, a fióktelepnél pedig árfolyamveszteség (ez utóbbi a fióktelep eredménykimutatásában jelenik meg, az adózatlan eredményt csökkentő tételként).Törvényellenes, ha a leírtaktól eltérően járnak el, és az árfolyam-különbözetet nem mutatják ki.A főszabály folytatása. A fióktelepnél felmerült költségeket költségnemenként, a fióktelepnél felmerült ráfordításokat egyéb ráfordításként, a pénzügyi műveletek ráfordításaként – a magyar számviteli törvény elő­írásai szerint – a magyar cégnél is el kell számolni, tételesen, de elkülönítetten könyvelni kell a megfelelő bizonylat szerinti valutának, devizának a forintra átszámított összegében, függetlenül attól, hogy azokat külföldön, a fióktelepnél is könyvelni kell (esetleg eltérően a magyar előírásoktól).A költségekhez, ráfordításokhoz hasonlóan a magyar cégnek is könyvelnie kell a fióktelep értékesítésének árbevételét (a számlázott devizaérték forintra átszámított összegében) és az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit a megfelelő bizonylat alapján.A leírtakból következik az is, hogy nemcsak az eredményt érintő tételeket kell a magyar cégnél könyvelni, de az eszközöket, a forrásokat változtató tételeket is. A magyar cég éves beszámolója mérlegét alátámasztó leltárában a külföldi fióktelep eszközeit, forrásait (kötelezettségeit) is szerepeltetni kell.Itt kell megjegyezni, hogy a fióktelep eredményének a valós megállapítása érdekében – a számlával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Társasházak könyvvizsgálata

Kérdés: Könyvvizsgáló kft. vagyunk. Cégünkön belül szeretnénk egymással egyetértésre jutni, ezért szakmai kérdésként tesszük fel a társasházak könyvvizsgálatával kapcsolatban, mivel megbízható kamarai állásfoglalást nem találunk. Nem jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra kérnek fel. A megbízási szerződés, a jelentés szövegezése, a mérleg és az eredménylevezetés szigorúan a kamarai szövegezésnek kell, hogy megfeleljen, valamint a naplófőkönyv alapján könyvelt mérleg és eredménylevezetés formája. Abban egyetértünk, hogy az egyszerűsített beszámoló legyen, de kizárólag ebben.
Részlet a válaszából: […] könyvvizsgálót bíz meg.A Korm. rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a könyvvizsgálatot az egyéb szervezet saját elhatározásából választja, akkor az üzleti évről készített 7. § (4) bekezdése szerinti beszámoló felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére az Szt. 155. §-a (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell választania.A számviteli törvény a könyvvizsgálói jelentésnél és a könyvvizsgálói záradéknál független könyvvizsgálóval kapcsolatosan rendelkezik, és nem tesz különbséget, hogy a könyvvizsgálat jogszabályi előírás alapján kötelező, vagy a könyvvizsgálatot az egyéb szervezet (a társasház) saját elhatározásából választotta.A könyvvezetési kötelezettséggel kapcsolatos Korm. rendeleti előírásokból:– a 3. § (1) bekezdése szerint ... a társasház... a Tv. (Szt.) előírásait az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni;– a 7. § (2) bekezdése szerint, egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.Összefoglalva: feltételezhető, hogy a társasház, amelyik saját elhatározása alapján a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg, annál az egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített éves beszámolót[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
13