Behajthatatlan követelés vagy értékvesztés visszaírása

Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?
Részlet a válaszából: […] írható le behajthatatlan követelésként az Szt. 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának c) alpontja szerint, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, illetve a d) pont szerint a felszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet. Ha a felszámolótól nem kaptak, nem kértek az előbbiek szerinti nyilatkozatot, vagy a felszámolás nem fejeződött be, akkor a követelést nem lehet behajthatatlan követelésként leírni. Elengedett követelés lehet, de azzal az adózás előtti eredményt növelni kell.Ha a követelés behajthatatlanságának az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjában előírt követelményei teljesülnek, akkor a követelés behajthatatlan követelésként leírható az egyéb ráfordításokkal szemben. Könyvelése: T 8691 – K 311 (a követelés eredeti összege) és T 315 (a követelés elszámolt értékvesztése) – K 8691. A kérdésben leírtak alapján az eredményre gyakorolt hatása nulla. Így nincs mivel módosítani az adózás előtti eredményt.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenteni … a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, … de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés.Ha a követelés bizonyítottan (dokumentáltan) – és nem a tulajdonos döntésétől függően – behajthatatlanná vált, akkor az értékvesztés elszámolásakor az adózás előtti eredményt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Végelszámoláskor a tőkeemelés értelmezése

Kérdés: A kft. tagjai egyszerűsített végelszámolásról döntöttek. 2016-ban az 500 E Ft-os jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére emelték fel 3000 E Ft-ra. A 2500 E Ft különbözet végelszámolásakor a vállalkozásból kivont jövedelemként kerül számfejtésre. A végelszámolás során a V2 mérlegben a 411. jegyzett tőkével szemben elszámolható ez a 2500 E Ft? Ha nem, akkor mivel szemben számolható el, illetve mikor?
Részlet a válaszából: […] cégbíróságnak. A végelszámolásról való döntést a cégbíróság közzéteszi (hitelezők részére történő felhívással).A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a kft. ügyvezetésének el kell készíteni a számviteli törvény előírása szerint a tevékenységet lezáró beszámolóját, amelyet elfogadása után közzé kell tenni.A tevékenységet lezáró beszámoló elfogadott mérlegének az adatai képezik a végelszámolásra kerülő kft. nyitó adatait. Ezt követően kezdődhet el a végelszámolással összefüggő feladatok elvégzése (a tartozások, a hitelezői igények kielégítése, az eszközök piaci értékének meghatározása stb.), majd a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése a számviteli törvény, a cégtörvény, a végelszámolási kormányrendelet előírásai szerint.A végelszámolást lezáró számviteli beszámoló elfogadott adatai alapján kell elkészíteni a vagyonfelosztási javaslatot, amelynek a bal oldala tartalmazza a kft.-nek a végelszámolás befejezésekor meglévő eszközeit piaci értéken, jobb oldala pedig a kötelezettséget tulajdonosonként. A kötelezettségek között kell tagonként kimutatni a kft.-nek a saját tőke felosztásából az egyes tagokat megillető összeget (ideértve a 3000 E Ft jegyzett tőkéből is a tagonkénti összeget a tulajdoni hányad arányában, függetlenül a kötelező tőkeemelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
Kapcsolódó címke:

A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alany?

Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?
Részlet a válaszából: […] egyfelől az egyes alpontokban meghatározott személyi/szervezeti státusznak kell megfelelni, másfelől pedig saját név alatt, saját kockázatviselés mellett kell haszonszerzés céljával üzletszerű gazdasági tevékenységet, azaz vállalkozási tevékenységet folytatni. Az értelmező rendelkezés a) és b) alpontjai a magánszemélyek egy-egy csoportját (az Szja-tv. szerinti egyéni vállalkozókat, továbbá az őstermelőket), a c) és d) alpontjai a különböző jogi státuszú szervezeteket (a jogi személyeket, az egyéni céget, az egyéb szervezetet) foglalja magában.A Htv. 52. § 26. pontjának d) alpontjában említett „egyéb szervezet” fogalmát a Htv. nem értelmezi, de idetartozhat pl. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szerint alapított társasház is, amely nem más, mint a legalább két lakást tartalmazó épület tulajdonosainak, azaz a tulajdonostársak közössége. Ennélfogva elképzelhető, hogy a tulajdonostársak közössége alanya lehet a helyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
Kapcsolódó címke:

Külföldi állampolgár foglalkoztatása távmunkában

Kérdés: Társaságunk egy román-kanadai állampolgárt alkalmazott teljes munkaidőben 2024. 09. 02-től. A munkaviszony megkezdése előtt 2024. 08. 31-éig Kanadában dolgozott és élt. A munkavállaló rendelkezett bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval – életvitelszerűen élt Magyarországon a fenti dátumtól. 2024. 09. 02-től munkabérétől levontuk az adó- és járulékterheket, bevallottuk és megfizettük a magyarországi adóhatóság részére. Sajnos az élethelyzete úgy kívánja, hogy visszaköltözzön Romániába (2024 októberében – jelenleg – fizetés nélküli szabadságon van 4 hétig) azon időszakra, amíg meg nem oldódik a családi problémája. Ezt követően pedig vissza szándékozik költözni Magyarországra életvitelszerűen. A munkavállaló szaktudására távmunkában továbbra is szüksége van a társaságnak. Keressük azt az alkalmazási módot, amelyben őt továbbra is tudnánk foglalkoztatni távmunkában, valamint hogy a magyar munkáltatónak milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak.
Részlet a válaszából: […] helye szerinti államban terjed ki a biztosítás.Jelen esetben a munkavégzés helye Románia, tehát az érintett biztosítása ebbe az országba helyeződik át.A foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésének érdekében a román hatóságot célszerű a foglalkoztatottnak megkeresni és tisztázni, hogy milyen módon tehet eleget a román szabályoknak megfelelően saját maga vagy a magyar munkaadó.(„Fordított” esetben – tehát ha a munkavállaló Magyarországon végezne munkát román munkaadónak – a Tbj-tv. 87. szakaszában foglaltak szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések

Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie. E beszámoló elkészítése során meg kell állapítani a Katv. 28. § (4a) bekezdése szerinti ún. áttérési különbözetet. Ha az áttérési különbözet pozitív, akkor a vállalkozás dönthet úgy, hogya) az eredménytartalék terhére ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így képzett lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a társaságiadó-alanyokra vonatkozó előírások szerinti – fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a lekötést követő négy adóévben beruházást kell eszközölni,b) lekötött tartalékot nem képez, akkor ezen összegre a kivaalanyiság utolsó napján hatályos Tao-tv. 19. §-a szerinti adókulccsal társasági adót kell megállapítani, a kivabevallásban bevallani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.A kivaalanyiság megszűnése miatt a vállalkozásnak az Art. 52. § (1) bekezdés c) pont alapján soron kívüli adóbevallásokat kell benyújtania. Az Art. 52. § (2) és (3) bekezdése írja elő, hogy a soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról (a kiva ilyennek minősül) és az általános forgalmi adóról, valamint azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról is a kötelezettséget kiváltó eseményt (a megszűnést) követő 30 napon belül kell benyújtani.A kivaalanyiság kiválás miatti megszűnését követően a Katv. 19. § (8) bekezdése szerint a kivaadózás az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem választható. Kivételt fogalmaz meg azonban a Katv. 19. § (8a) bekezdése, amely szerint, ha a kiválása) nem minősül a Tao-tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak, ésb) könyv szerinti értéken történik, akkora kiválás napját követő 15 napon belül a vállalkozás a NAV-hoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság a kiválás napját követő nappal jön létre.Ha a vállalkozás él (élhet) ezzel a lehetőséggel, akkor a kivaalanyiság megszűnése miatt lekötött tartalékba helyezett áttérési különbözetet a Tao-tv. 7. § (15) bekezdése alapján beruházásra kell a képzést követő négy adóévben felhasználnia. Ha ez nem történik meg, akkor a Katv. 28. § (1) bekezdése szerint társasági adót kell megállapítani és megfizetni az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában. Eltérően azonban a Tao-tv. 7. § (15) bekezdésben foglaltaktól, a Katv. 28. § (4b) bekezdése szerint a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.4. Átalakulás (kiválás) során a magánszemély – az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése szerint – értékpapír formában szerez jövedelmet, amely az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből azzal a résszel egyezik meg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Kivételt fogalmaz meg azonban az Szja-tv. 77/A. (2) bekezdése. E bekezdés c) pontja a kivételek között sorolja fel azt az esetet, amikor az értékpapírt a magánszemély átalakuló, egyesülő, szétváló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte. Ennek alapán a magánszemélyeknek szja-fizetési kötelezettségük a vagyonszerzéskor nem merül fel.Az Szja-tv. 77/A. § (4) bekezdésében foglaltak alapján azonban a jogutódnak adatot kell szolgáltatni a NAV felé az adóévet követő január 31-éig a juttatott értékpapírról,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
Kapcsolódó címke:

Erdőkezelő könyvelési feladatai

Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.
Részlet a válaszából: […] költségeit, akkor a különbözetet a tulajdonos biztosítja az erdőkezelő számára. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján a tárgyidőszakot követő időszakban felmerülő költségek fedezetét a tulajdonos úgy is biztosíthatja az erdőkezelő számára, hogy az erdőkezelő az (5) bekezdésben foglalt kifizetés során a felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatartja.A számviteli törvény 23. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint csak az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező vagyonkezelésbe átvett eszközöket lehet kimutatni a könyvekben, azt is külön jogszabályi felhatalmazás alapján.Így az erdőkezelő kft.-nél eszközként nem lehet nyilvántartásba venni a kezelésbe átvett erdőt értékkel (a 0. számlaosztályban azonban indokolt kimutatni). Az erdőkezelőnél az erdőkezelés során felmerült ráfordításokat és bevételeket a számviteli törvény általános előírásai szerint kell bevételként és költségként elszámolni, mivel a törvény hivatkozott előírása alapján az erdőkezelő saját nevében jár el. A számviteli törvény 26. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a tárgyi eszközök között kell kimutatni az erdő bekerülési értékét. Számviteli szempontból beruházásként – és így tárgyi eszközként – az erdőtelepítéssel kapcsolatosan az erdő üzembe helyezéséig (aktiválásáig) felmerült költségek vehetők figyelembe. Amikor az erdőtelepítést az illetékes hatóság (erdészeti hivatal) befejezettnek nyilvánítja, akkor kerül sor az aktiválásra (a beruházásból a tárgyi eszközök közé történő átvezetésre). Az aktiválás után felmerülő állománynevelési tevékenységek költségeit (erdőápolás, tisztítás, nyesés stb.) felmerüléskor költségként kell elszámolni, a számviteli törvény 48. §-a (2) bekezdésének előírása szerint ezen költségeket nem lehet aktiválni. Ezen előírás szerint az erdőművelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munkák költségeit sem lehet a tárgyi eszköz (az erdő) bekerülési értékében figyelembe venni, ezért azokat felmerüléskor költségként kell elszámolni.A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, az a felek különmegállapodásán alapul. Így például a törvény hivatkozott előírása alapján a tulajdonosok közreműködhetnek az erdőkezelésben. Ha a közreműködés díja kerül a magánszemély tulajdonosnak kifizetésre, azt a számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontjának és 78. §-a (3) bekezdésének az előírása alapján személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni (de minden más magánszemélynek kifizetett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
Kapcsolódó címke:

Szállásról a magánszemély nevére szóló számla

Kérdés: A kft. alvállalkozóját hívta egy külföldi munkához. A szállásról szóló számla az alvállalkozó magánszemély nevére szól, nem a kft. nevére. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a bizonylat így is elszámolható legyen?
Részlet a válaszából: […] díjának megállapításakor, a számlázásra kerülő összeg számításakor. (Ezen keresztül kapja meg a külföldi szállás díját, természetesen akkor, ha azt a kft. elismeri.)Ha az alvállalkozó társaság, akkor a külföldi szállás számláján a társaság ügyvezetője igazolja a kifizetendő összeg jogosságát, a magánszemély külföldi munkára történt kiküldetésére hivatkozással.Ha az alvállalkozó egyéni vállalkozó, akkor a kft.-nek – mint az alvállalkozót a külföldi munkára meghívónak – kell igazolnia a külföldi szállás igénybevételének jogosságát ahhoz, hogy azt az egyéni vállalkozó költségei között elszámolhassa.Az alvállalkozó szállásköltségét – főszabályként – a kft. nem számolhatja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Papíralapú aláírásról áttérés elektronikusra

Kérdés: Magyar székhelyű vállalkozás aláírásra jogosult képviselői nem rendelkeznek magyarországi ügyfélkapuval. A korábbi években eddig mindig papíralapon, kézzel történt a magyar beszámoló dokumentumok aláírása, továbbá a beszámolók is papíralapon kerültek archiválásra, a 2006. évi V. törvény 18. § (6) bekezdésében írtaknak megfelelően. Amennyiben van rá lehetőség, a cég szeretne átállni elektronikus aláírásra és elektronikus beszámolóarchiválásra, így az ennek kapcsán felmerült kérdésekben szeretnénk a segítségüket kérni:
1. Amennyiben az aláírásra jogosultak eddig papíralapú aláírásról döntöttek, milyen feltételek mellett van lehetőség módosítani ezt elektronikus aláírásra?
2. Milyen elektronikus aláírási módok fogadhatók el a beszámoló aláírása tekintetében?
3. Elektronikus aláírás esetén elfogadható eljárás, ha annyi aláírt példány készül, ahány aláíró elektronikus aláírással látja el a beszámolódokumentumokat? (Tehát minden aláíró külön dokumentumot ír alá, így a külön-külön aláírt dokumentumok együttesen lesznek kizárólag érvényesek.)
4. Elektronikus megőrzésre/archiválásra milyen előírások vonatkoznak? Elektronikus aláírás esetén is kötelező a papíralapú őrzés, vagy ilyen esetben elegendő és szabályos eljárás, ha elektronikusan kerül kizárólag megőrzésre minden elektronikusan aláírt beszámolódokumentum?
5. Szükséges valahol írásban rögzíteni, hogy a papíralapú aláírásról és megőrzésről áttér a vállalkozás elektronikus módszerre?
Részlet a válaszából: […] aláírnia, ezért, ha a vállalkozó képviselete együttes, akkor a képviseletre jogosultaknak együtt kell az adott beszámolót aláírniuk. Ilyen esetben nem lehetséges, hogy minden aláíró külön-külön dokumentumot írjon alá, azaz egy adott beszámoló példányát minden aláírónak együttesen kell aláírnia.A beszámoló elektronikus aláírása jellemzően PDF-dokumentum (ami elektronikus dokumentum) elektronikus aláírását jelenti. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot a számviteli törvény 169. § (5) bekezdése alapján – az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a számviteli törvény 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni. Oly módon kell ezt megtenni, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, kizárva az utólagos módosítás lehetőségét.A digitális archiválás szabályait a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet (a továbbiakban: archiválási rendelet) tartalmazza. Az archiválási rendelet értelmében nincs akadálya annak, hogy az elektronikus bizonylatokat az archiválási rendelet 5. §-a szerinti elektronikus aláírással ellátva őrizzék meg, betartva az archiválási rendelet 3. § szerinti feltételét. Eszerint a megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
Kapcsolódó címke:

Mikrogazdálkodói beszámoló könyvvizsgálata

Kérdés: A cég tulajdonosai könyvvizsgáltatni szeretnék a mikrogazdálkodói beszámolót, bár erre a cég nem kötelezett. Megtehetik ezt?
Részlet a válaszából: […] vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.A törvényi előírásból tehát egyértelműen következik, hogy a mikrogazdálkodói beszámolót készítő cég tulajdonosai dönthetnek arról, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíznak meg, az Szt. 155. §-ának (6)–(7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Felújítási alapba juttatott összeg

Kérdés: A lakásszövetkezet havonta egyösszegű bizonylatot állít ki részünkre közös költség címen fizetési kötelezettségünkről, amely tartalmazza a felújítási alapba jutó összeget is. Könyvelhetjük-e tárgyhavi (tárgyévi) költségként a teljes összeget? Vagy ragaszkodnunk kell a kimutatás részletezéséhez? A felújítási alapba juttatott összeget követelésként kell-e nyilvántartanunk annak felhasználásáig (amiről nem kapunk tájékoztatást)?
Részlet a válaszából: […] egyrészt a közgyűlési határozatra kell hivatkoznia, másrészt külön kell tartalmaznia a közös költséget, illetve a felújítási alapba helyezendő összeget. (A lakásszövetkezetnél a közös költségként befizetett összeg árbevételként elszámolt követelést csökkent, a felújítási alapba helyezett összeg pedig kötelezettség mindaddig, amíg a tervezett felújítást el nem végzik, amíg a számviteli előírásoknak megfelelő felújítást a tagok felé az áfa felszámításával nem számlázzák.)A kérdés szerinti esetben tehát a lakásszövetkezet törvényellenes módon járt el, amikor egy összegben kéri a közös költséget és a felújítási alapba fizetendő összeget. Erre írásban kell a lakásszövetkezet ügyintézőjének a figyelmét felhívni!A kérdező – a közgyűlési határozat alapján – köteles az egyösszegű felszólítás szerinti összeget megbontani közös költségre és a felújítási alapba helyezendő összegre, a közös költséget igénybe vett szolgáltatásként könyvelni, a felújítási alapba helyezendő összeget (ami valójában előleg) a lakásszövetkezettel szembeni követelésként kimutatni.Természetesen a felújítási alapba helyezett összeg felhasználásáról is köteles a lakásszövetkezet tájékoztatást adni a következők szerint:– ha az elvégzett munka a számviteli törvény előírása szerint is felújítás vagy beruházás, akkor a tagot terhelő összegről[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
6