Könyvvizsgálati díj könyvelése

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján az éves 1200 E Ft+áfa díjat havi 100 E Ft-os számlák alapján számoltuk el, fizettük meg. 2025 májusában könyvvizsgáló-váltásra került sor. Ennek megfelelően az előző könyvvizsgáló 2025-ben 5 havi számlát bocsátott ki, amelynek a könyvelése a 2025. üzleti évre megtörtént. A könyvvizsgálóváltást követően az éves díj változatlan összegben került meghatározásra. Az új könyvvizsgáló szerződése alapján az éves könyvvizsgálati díj 2 összegben lesz esedékes, egyrészt az évközi könyvvizsgálat elvégzéséhez kapcsolódóan (még 2025-ben), majd a beszámoló elfogadását követően. Úgy gondoljuk, hogy a fentiek alapján az új könyvvizsgáló teljes éves díját (egyrészt a kiállított számla, másrészt a meglévő szerződés alapján elhatárolásban) 2025-re kell elszámolnunk. Helyes ez? A fentiek alapján 2025-re összesen 17 havi könyvvizsgálati díj kerül könyvelésre. Mi a helyes teendő?
Részlet a válaszából: […] májusában kell a könyvvizsgálónak számláznia, feltételezhetően a 2026. évi teljesítése ellenértékeként, amelyet a társaságnál természetesen 2026. évben kell könyvelni, 2026. évre elszámolni.Amennyiben a 2025. évben számlázásra kerülő könyvvizsgálati díj nem fedi le december 31-ig a 2025. évet, például csak november 30-ig, akkor a 2026-ban esedékes díjat a könyvvizsgálónak 2026 májusában kell számláznia, azt a társaság 2026-ban tudja majd könyvelni és elszámolni. Tekintettel azonban, hogy a májusi könyvvizsgálói számla a 2025. decemberi könyvvizsgálói teljesítést is magában foglalja, a májusban esedékes könyvvizsgálói díj egy hónapra jutó hányadát 2025. évre a társaságnál el kell számolni, annak összegét a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell az igénybe vett szolgáltatások költségeként könyvelni.Az új könyvvizsgáló éves[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Adómentes-e a koncert- és fesztiválbelépő?

Kérdés: Társaságunk szeretne a munkavállalóinak koncert- és fesztiválbelépőket adni (Sziget, Strandfesztivál). Az Szja-tv. 1. számú mellékletében az alábbiakat találtam:
„8.28. b: kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj”.
Ez alapján minden kétséget kizáróan adható adómentesen koncertjegy, fesztiváljegy? Illetve ehhez kapcsolódóan a kérdésem az, hogy a fesztiválról, koncertről kapott számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? (Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, és az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.)
Részlet a válaszából: […] szolgáltatások köre széles. Idesorolhatók a hagyományos színházi, cirkuszi és koncertprodukciókon kívül a komoly- és könnyűzenei előadások, továbbá a színházi és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók (opera, operett), de idetartoznak a kabaré vagy humorest jellegű fellépések is, függetlenül attól, hogy azokat ki szervezi, illetve milyen intézmény ad azoknak otthont. Erre való tekintettel, a koncertekre biztosított bérlet, belépőjegy, továbbá az ilyen előadásokat tartalmazó fesztiválokra szóló belépők is az adómentes juttatások körébe tartoznak. Kiemelendő, hogy a jogszabály nem tesz különbséget komoly- vagy könnyűzenei előadások között, így a kérdésben megjelölt fesztiválokra szóló belépő is adómentesen adható. Lényeges ugyanakkor, hogy a jogszabályban rögzített, és a fentiekben idézett egyéb feltételeknek (értékhatár, visszaválthatóság) is fenn kell állniuk.Az adómentes juttatások kapcsán fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a munkáltatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből az adómentesség feltételeinek fennállása megállapítható, és utólagosan is ellenőrizhető. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie azon körülmény igazolására, hogy ugyanazon magánszemély részére adott juttatás értéke a minimálbér összegét nem haladta meg.Az áfalevonási jog tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 120. §-át kell figyelembe venni. Ez a jogszabályhely kimondja, hogy az adóalany abban a mértékben vonhatja le az általa fizetendő adóból a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá, más adóalany által áthárított adót, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. Az adólevonási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Szállásadó reggelit és vacsorát ad

Kérdés: Egy, az Szja-tv. 57/A. §-a alapján adózó szállásadó a vendégeinek reggeli és vacsora étkeztetést tervez biztosítani. Ennek megvalósítása befolyásolja-e az adóalany adózási státuszát?
Részlet a válaszából: […] nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó követelményeket a 239/2009. Korm. rendelet (a továbbiakban kormányrendelet) tartalmazza. A kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatás fogalmának meghatározásakor visszautal a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) értelmező rendelkezéseire, mely szerint szálláshely-szolgáltatás alatt üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni. Ha a tételes átalányadózást a magánszemély jogszerűen választotta, de azt követően valamely feltételt, vagy több feltételt nem teljesített, akkor a változás bekövetkezése negyedévének első napjától az önálló tevékenységre vonatkozó előírások szerint kell az adót megállapítania. A változás negyedévét megelőző negyedévre, negyedévekre az éves tételes átalányadó arányos részét kell megfizetnie.Ha a magánszemély a szálláshely-szolgáltatási tevékenysége után az adókötelezettséget az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alapján teljesíti, akkor hasonlóan kell eljárnia, mint a bérbeadó magánszemélynek. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem az elszámolható költségekkel csökkentett bevétel. A költségelszámolás során alkalmazható:– a 10 százalékos költséghányad vagy– a tételes költségelszámolás.Szálláshely-szolgáltatás esetén a bevétel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó átalakulása miatti adók

Kérdés:

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!

Részlet a válaszából: […] rendelkezések szerint kell megállapítani. A létrejövő cégnek nem vagyoni hozzájárulásként tulajdonba adott eszközök alapító okiratban szereplő értéke egyéni vállalkozói bevétel, amellyel szemben költségként el kell számolni a tulajdonba adott tárgyi eszközök nem anyagi javak értékcsökkenésként még el nem számolt átadáskori nettó értékét, vagyis azt az értéket, amit még értékcsökkenésként nem számoltak el. Ezeket a tételeket a megszűnés évéről szóló szja-bevallásban kell feltüntetni, mint vállalkozói bevételt, illetve költséget. [Szja-tv. 49/A § (4) bekezdés]. Ha az egyéni vállalkozó érvényesített fejlesztési tartalékot és foglalkoztatási kedvezményt, akkor azok továbbvihetők az egyszemélyes kft.-be. Vagyis nem kell ebből a szempontból megszűntnek nyilvánítani a vállalkozást, és nem keletkezik az átalakulás miatt soron kívül adófizetési kötelezettség a fel nem használt fejlesztési tartalék miatt. Az Szja-tv. 49/A § (3) bekezdés a) pontja szerint a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett – az egyéni vállalkozó döntése szerint – nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.Az egyéni vállalkozó az adóévről szóló adóbevallásában vallja be a megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséget. Választhatja azonban azt is, hogy a megszűnés szabályai szerint és a megszűnés szabályainak figyelmen kívül hagyásával is megállapítja a jövedelmét, valamint az annak megfelelő adókötelezettséget, és a két adókötelezettség különbségét – ha az a 10 ezer forintot meghaladja – három egyenlő részletben, az elsőt adóévi és a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként vallja be, a megszűnés adóévéről szóló személyijövedelemadó-bevallásában, és az adót e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg [Szja-tv. 49/A. § (5) bekezdés].Illetéket az átalakulás miatt nem kell fizetnie a létrejövő kft.-nek, és az átadott vagyonhoz kapcsolódóan bejelentési kötelezettsége sincs az újonnan alapított kft.-nek. Mentes ugyanis a vagyonszerzési illeték alól az a vagyonszerzés, amely egyéni vállalkozásból átalakuló egyszemélyes kft.-ben történik [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott ingatlanok nyilvántartása

Kérdés: Egy cég ingatlanokkal rendelkezik (saját tulajdonú ingatlanok adásvétele az egyik tevékenysége). A korábban megvásárolt ingatlanok jelenleg bérbeadásra kerültek. Számvitelileg jelenleg készletként kerülnek kimutatásra. Problémát jelent-e ez, vagy bérbe adott ingatlanként a tárgyi eszközök közé sorolandók? Az éven túli hasznosítási célból szükséges kiindulni a besorolás kapcsán, vagy esetleg a hosszú távúból, hogy készletként vagy tárgyi eszközként kerüljön besorolásra? (Az összes ingatlanban van bérlő, de csak néhány ingatlannál cél a következő évi értékesítés, a többinél várhatóan több év múlva kerül sor az értékesítésre.)
Részlet a válaszából: […] át kell sorolni a befektetett eszközök (a tárgyi eszközök) közé.Ha a készletre vett értékesítési céllal beszerzett ingatlant a cég az értékesítéséig átmenetileg rendeltetésszerű használatba veszi (néhány hónapra bérbe adja!), akkor az Szt. 28. §-a (3) bekezdés d) pontjának előírása figyelembevételével az ingatlan besorolását nem kell megváltoztatni, maradhat a rövid bérleti időszak alatt is a készletek között. Nyilvánvaló, hogy a rövid – bérleti szerződéssel alátámasztott – bérleti időszak maximum egy év lehet (bérlő változása esetében is).Ha az értékesítési céllal beszerzett ingatlant a beszerzést követően várhatóan egy évet meghaladóan bérbe fogják adni (függetlenül attól, hogy egymás után vagy néhány hónapos kihagyásokkal), akkor azt az ingatlant már a beszerzéskor beruházásként kell kimutatni, a bérbeadáskor pedig a tárgyi eszközök közé kell átvezetni, értékcsökkenési leírást költségként – a törvény előírása szerint – elszámolni.Ha az értékesítési céllal beszerzett ingatlan kapcsán – néhány hónapos bérbeadás után – úgy döntenek, hogy azt tartósan bérbeadás útján hasznosítják, akkor a döntés időpontjában az érintett ingatlant a készletek közül át kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ha később az így átsorolt ingatlant mégis értékesítik,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Számlázott áramfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: A társasház néhány lakástulajdonosa saját költségén elektromos autótöltőt telepített a társasházban, amelynek a fogyasztását a társasház fizeti az áramszolgáltató felé. Az elektromos autótöltő az egyes tulajdonosok részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával vehető igénybe. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társasház ezen névre szóló kimutatás alapján társasházi havi egyenlegközlőben közzéteszi az egyes tulajdonosok elektromosautótöltő-áramfogyasztásának díját, amelyet a tulajdonosok megfizetnek a társasház folyószámlájára. A tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromosautótöltő-áramfogyasztási díj a társasház részéről vállalkozási tevékenység bevételének, vagy esetleg valamilyen más jogcím szerinti bevételnek minősül? A társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége az elektromos autótöltő áramfogyasztásának díjáról a fogyasztó tulajdonosok részére, vagy elegendő a társasház havi egyenlegközlőben történő előírás?
Részlet a válaszából: […] szerződéses kapcsolatokat úgy alakították ki, hogy a társasházi tulajdonosok autótöltőjének áramfogyasztását az áramszolgáltató közvetlenül nem a tulajdonosoknak, hanem a társasház részére számlázza, akkor a társasháznak azt tovább kell számláznia a társasházi tulajdonosok felé ugyanolyan formában, tartalommal, mint amiként azt felé is számlázták. Ha nem ezt teszi, akkor az autótöltő áramfogyasztását véglegesen átvállalt szolgáltatásként kell az egyéb ráfordítások között elszámolnia.A társasház – a sajátos konstrukció miatt – közvetítő az áramszolgáltató és az autótöltő tulajdonosai között. Ezért az áramszolgáltató számlája szerinti szolgáltatás díját közvetített szolgáltatásként kell a ráfordítások között elszámolnia, a tulajdonosok felé továbbszámlázott díj – áfa nélküli – összegét pedig a közvetített szolgáltatás árbevételeként kell kimutatnia. (Ha az áramszolgáltató számláján csak áramdíj szerepel, akkor azt anyagköltségként, a továbbszámlázott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:    

Diszkontkincstárjegy vásárlása

Kérdés: A kft. a MÁK-nál 2025. 08. 15-én értékpapírszámlát nyitott. Utalt erre a számlára a céges bankból 10 millió forintot. Vásárolt 9.992.997 forintért diszkontkincstárjegyet, amelynek a lejárati ideje: 2025. 10. 29., névértéke: 10.110.000 forint. Kérem, könyvelési tételekkel levezetve segítsenek a fenti értékpapír vásárlásának könyvelésében, illetve tájékoztatásukat kérem a fenti értékpapír nyilvántartásával és adózásával kapcsolatosan is.
Részlet a válaszából: […] elkülönített kimutatásával.Az értékpapírszámlára átutalt összeget nem lehet vételárnak tekinteni, ezért azt elkülönítetten követelésként, mint előleget kell kimutatni: T 366 – K 384 (10 millió forint).A diszkontkincstárjegy vásárlásakor: T 374 – K 366 (9.992.997 forint).A lejáratkor (a beváltáskor, ha az korábban van):– a lejáratkori (beváltáskori) eladási ár (itt a 10.110.000 forint): T 384 – K 9752;– a beszerzési érték kivezetése: T 8752 – K 374 (9.992.997 Ft);– az árfolyam-különbözet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Osztalék-jóváhagyás könyvelése

Kérdés: Az „A” gazdasági társaság kizárólagos tulajdonosa a „B” gazdasági társaságnak. A 2023. évi beszámoló elfogadásakor (2024. május 3-án) az alapító „A” gazdasági társaság 10 millió forint osztalékfizetésről döntött „B” társaság 2023-ban képződött eredményéből. Mikor és hogyan kell könyvelni ezt az osztalék-jóváhagyást „A”, illetve „B” gazdasági társaságnál?
Részlet a válaszából: […] a valósnál kisebb összegben, a „B” társaság mérlege a valósnál nagyobb összegben tartalmazta 2024. december 31-én a saját tőkét.Az osztalékfizetésről való döntés olyan gazdasági esemény, amely mindkét társaságnál érinti az adott társaság eszközeit és forrásait. A döntést írásba kell foglalni (alapítói határozat). Sőt az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot is letétbe kell helyezni [Szt. 153. §-ának (1) bekezdése].Az osztalékfizetésről hozott döntést (az alapítói határozat mint bizonylat alapján) a 2023. évi beszámoló elfogadása napjával könyvelni kell:[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Kötelezettségátvállalás végelszámolásnál

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cég a végelszámolást lezáró beszámolójában kötelezettségként szerepel egy kapcsolt féllel, de nem a kizárólagos taggal szemben fennálló kölcsönkötelezettség és szintén egyéb kapcsolt féllel szembeni szállítói kötelezettség. Ezen kötelezettségeket a vagyonfelosztási javaslatban az anyacég venné át úgy, hogy az általa a vagyonfelosztási javaslat alapján megkapott eszközök ezekre a kötelezettségekre is fedezetet nyújtanak (részesedés, vevői követelés és pénzeszköz kerül hozzá). A Ctv. 111. § (3) bekezdésének előírása alapján jogilag nincs akadálya annak, hogy a zárómérleg, illetve az ez alapján készített vagyonfelosztási javaslatban kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról döntsenek, és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet sem tartalmaz a zárómérlegben szereplő kötelezettségek rendezésére vonatkozó speciális szabályt, azonkívül, hogy ezeket (is) piaci értéken kell értékelni. A vagyon kiadásakor az anyacégnek átadott fenti kötelezettségek – eredményt nem érintő – összevezetése az átadott eszközzel, megfelelő kezelési mód-e, figyelemmel arra, hogy a kötelezettség átadása a szükséges fedezet mellett történik, így nincs szükség a kötelezettség jogosult általi elengedésére vagy az anyacég általi átvállalására, amely egyéb bevételben számolandó el?
Részlet a válaszából: […] megkeresésben hivatkozott jogszabályok természetesen nem tartalmazhatnak speciális szabályt a kötelezettségek másnak történő teljesítésére vonatkozóan, ha azt más törvények (Ptk., Szt.) előírásainak a megsértésével lehetne csak teljesíteni.A végelszámolást lezáró számviteli beszámoló mérlegében csak a végelszámolás befejezése előtt nem rendezett, elismert kötelezettségek szerepelhetnek, azok is piaci értéken, jellemzően a szerződés szerinti értéken, azok is a szerződés szerinti féllel szembeni kötelezettségként, azok is csak akkor, ha a vagyon kiadásakor pénz vagy egyéb eszközök átadásával teljesíthetők.Ha a végelszámolás alatt álló cég a vagyonfelosztási javaslatban az egyéb kapcsolt féllel szemben – szerződés szerint – fennálló kötelezettségét az anyacéggel szemben mutatja ki, akkor valótlan, meghamisított a vagyonfelosztási javaslat (mert azt nem a végelszámolást lezáró mérleg alapján készítette el!). Ez esetben az anyavállalat részére – a kapcsolt felet megillető – eszközök átadása térítés nélküli átadásnak tekintendő.Hasonló a helyzet és ugyanaz a következmény akkor is, ha a vagyonfelosztási javaslatban az egyéb féllel szemben kimutatott kötelezettséget a vagyon kiadásakor nem az egyéb kapcsolt féllel, hanem az anyacéggel szemben teljesíti.Egyetlen járható út van a megkeresés szerinti elképzelés teljesíthetőségéhez, ez pedig az – de még a végelszámolás befejezése előtt –, hogy a végelszámolás alatt álló cég és az anyacég[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Végelszámolás a pótbefizetések elengedésével

Kérdés: A kft. jelenleg a kiva szerinti adózás hatálya alatt működik. Az elmúlt évek – 10 év – veszteségeinek fedezetére a veszteséges működés finanszírozása céljából a tagok pótbefizetéseket teljesítettek, ami a lekötött tartalékban van. A társaság létesítő okirata előírja a tagoknak, hogy a veszteségek fedezésére szükség szerint pótbefizetést nyújtsanak a társaságnak. A pótbefizetés összegét a társaság nem tudja visszafizetni. A társaság tulajdonosai végelszámolással történő megszüntetésről döntöttek. Helyes-e az alábbi javaslatom?
Részlet a válaszából: […] megállapítások helyesek-e, megállják-e a helyüket egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során? Amennyiben nem helyesek, milyen más lehetőség van a végelszámolással történő megszüntetésnél?A választ azzal kezdjük, hogy – bár a kérdés hosszú – lényeges elemek hiányoznak belőle: egyrészt a saját tőke mekkora, másrészt van-e a társaságnak harmadik személlyel (többek között az adóhatósággal) szembeni kötelezettsége. Végelszámolással ugyanis a társaság csak akkor szüntethető meg, ha a végelszámolás befejezéséig felmerült kötelezettséggel csökkentett saját tőke nem lesz negatív. Várhatóan negatív előjelű saját tőke esetén a végelszámolást nem lehet elindítani, helyesen a társaságot fel kell számolni. A kötelezettségek között jellemzően előfordul az adóhatósággal szembeni már korábban felmerült vagy éppen a végelszámoláshoz, a csődeljáráshoz kapcsolódó tartozás. Először tehát az adóhatósággal kell egyeztetni, a tartozás tényleges összegének megállapításához.Nem szólt a kérdés arról, hogy alkalmazottja van-e a társaságnak, akikkel a végelszámolás alatt el kell számolni és így tovább.Az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint valóban az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékkal szemben, ha a pótbefizetésből származó követeléséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond, a lemondás időpontjával. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
11