Használt személygépkocsi vásárlásának áfája

Kérdés: Cégünk (magyar áfaalanyok vagyunk, kft.-ként működünk) egy használt személygépkocsit szeretne vásárolni saját használatra, tárgyi eszközként nyilvántartva. Az autót beföldről szeretnénk megvásárolni, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy majd, amikor értékesíteni szeretnénk azt, hogyan tegyük meg: áfásan vagy adómentesen, attól függően, hogy kitől vesszük meg.
A kérdésünk tehát:
– ha egy magyar magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy magyar autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy magyar cégtől vesszük meg, aki adó alól mentesen értékesíti nekünk;
hogyan kell majd értékesítenünk ezekben az esetekben?
Kérdésünk, ha a beszerzésünk EU-ból történne:
– ha egy német magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy német autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy német cégtől vesszük meg, amely áfamentesen értékesítené részünkre (nekünk is, neki is van közösségi adószáma) mint egy közösségi termékeladást?
Részlet a válaszából: […] adó, mert az értékesítő nem hárított át áfát (mivel például magánszemély volt, aki áfaalanyiság hiányában erre nem volt kötelezett), azonban, ha lett volna áthárított áfa (például az értékesítő nem magánszemély, hanem áfaalany lett volna), az áthárított áfa akkor sem lett volna levonható az Áfa-tv. 124. és 125. §-aira figyelemmel.Az Áfa-tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint a 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit) terhelő előzetesen felszámított adó. A 125. § a levonási tilalom alól bizonyos esetekben felmentést ad, például, ha a személygépkocsi beszerzése (már a beszerzésekor) továbbértékesítési céllal történik, illetve, ha a személygépkocsit igazoltan egészében vagy túlnyomó részben taxiszolgáltatás nyújtása érdekében vagy bérbeadás útján hasznosítanák. Mivel a kérdés szerint a gépjárművet nem továbbértékesítési céllal szerzik be, illetve nincs arra való utalás, hogy azt taxiszolgáltatás vagy bérbeadás útján kívánnák hasznosítani, ezért a személygépkocsi beszerzése levonási tilalom alá esik.Ha tehát a személygépkocsit egy másik adóalanytól áfásan szereznék be, az így áthárított adó, az Áfa-tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel nem lesz levonható, ily módon annak későbbi értékesítése az Áfa-tv. 87. § b) pontja alapján adómentesen történhet. Ugyanez a helyzet akkor, ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Végelszámolás lezárásakor ingatlan kiadása

Kérdés: A végelszámolás lezárásakor a cég birtokában van 2 M Ft nyilvántartási értékben egy üzlethelyiség, amelyet a cég 1999-ben vásárolt. Jelenleg az ingatlan piaci értéke 40 M Ft. Az ingatlant a tulajdonos vagyonfelosztáskor kívánja saját magának kiadni.
1. A kiadott ingatlan értéke vállalkozásból kivont jövedelemnek számít. Milyen értéket kell alapul venni a magánszemély szja- és szochokötelezettségének kiszámításakor? A könyv szerinti 2 M Ft-ot, vagy a 40 M Ft piaci értéket?
2. Amennyiben a 40 M Ft után kell fizetni, milyen irattal kell alátámasztani a piaci értéket?
3. A cég a vagyonfelosztási javaslatban a 2 M Ft nyilvántartás szerinti értéken adja ki az ingatlant a tulajdonosnak?
4. A cégnek keletkezik társasági vagy más adófizetési kötelezettsége annak következtében, hogy a piaci érték jelentősen meghaladja a nyilvántartási értéket?
5. A magánszemélynek milyen érték után kell illetéket fizetnie?
Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy kedvezőbb-e a fenti eljárás, ha a cég a tulajdonos részére először értékesíti az ingatlant, és a végelszámolást azt követően zárná le, az ingatlan ellenértékét is tartalmazó pénzeszköz kiadásával?
Részlet a válaszából: […] vizsgálni, hogy a közelmúltban a piacon (mások által) eladott hasonló eszköz független felek között milyen értéken cserélt gazdát. Az így meghatározott értéket korrigálni kell az adott társaság eszköze (üzlethelyisége) esetében az értéket befolyásoló eltérő körülmények miatt (például az ingatlan fekvése, közművel való ellátottsága, mérete, felszereltsége miatt).A választott módszer leírását, számítási anyagát kell írásban rögzíteni, a végelszámolást lezáró beszámolóhoz mellékelni. Ha a cégnél választott könyvvizsgáló van, a felelősségének a vagyonértékelés (a piaci érték) helyességére is ki kell terjednie.A tárgyi eszközöket a kötelezettség teljesítésére – ideértve a vagyonfelosztást is – közvetlenül nem lehet kiadni. A vagyonfelosztási javaslatban a forrásoldalon csak kötelezettségek vannak, kötelezettség a felosztható vagyon is.A számviteli törvény előírásaiból az következik, hogy a tárgyi eszközt (az üzlethelyiséget) közvetlenül nem lehet a kötelezettség terhére kivezetni, a tárgyi eszközöket csak értékesíteni lehet, vagy térítés nélkül átadni. (Ez utóbbinak a felosztható vagyon kiadásához történő használata értelmezhetetlen!)Az előbbiek figyelembevétele mellett, amennyiben a kérdés szerinti üzlethelyiség megszerzéséhez a tulajdonos ragaszkodik, akkor az üzlethelyiséget – az Áfa-tv. előírásainak a figyelembevétele mellett – áfával vagy áfa nélkül a tulajdonos részére értékesíteni kell piaci értéken, még a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése előtt. Az üzlethelyiség eladási árának áfával növelt összegében a társaságnak követelése lesz a tulajdonossal szemben: T 311 – K 9664, 467, továbbá kötelezettsége az adóhatósággal szemben az áfa összegében. Az üzlethelyiség értékesítésekor természetesen az üzlethelyiség könyv szerinti értékét is ki kell vezetni: T 8664 – K 123, majd meg kell állapítani az értékesítés eredményét az áfa nélküli eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetének összegében: T 9664 – K 8664. A különbözet biztosan nyereség lesz az adott esetben, ami a megszűnő társaság adózás előtti eredményének a részét képezi, amely összeg – a társasági adó megfizetése után – a tulajdonost megillető adózott eredmény lesz, és a tulajdonossal szembeni kötelezettség, felosztható vagyon lesz.A vagyon kiadásakor a tulajdonossal szembeni követelés teljesítésébe a tulajdonossal szembeni kötelezettség összegét be lehet számítani a Ptk. és a számviteli törvény előírásai szerint, és csak a különbözetet (a fizetendő áfa és az arányos társasági adó együttes összegét) kell a tulajdonosnak a társaság részére befizetnie.Végelszámoláskor a társaság megszűnik, így a magánszemély mint volt tulajdonos a vállalkozásából von ki jövedelmet, amelynek adóztatására az Szja-tv. 68. §-át és a Szocho-törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Az adóalap megállapítása során a tulajdonosnak járó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó – nem volt árbevétel

Kérdés: Egy kft. (amely egyébként szaktanácsadással foglalkozik) 2025. éve úgy alakult, hogy egyáltalán nem volt árbevétele (a tag a munkaviszonya mellett viszi a vállalkozását). A 2025. évre beadott helyi iparűzésiadó-bevallásában a kft. 2026. évre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Adóelőlegként a bevallásban 2026. 05. 31-ig 50.000 Ft-ot adtunk meg, vélelmezve, hogy az első sávban fog maradni. Ugyanakkor az ügyvezető jelezte, hogy most kötött szerződést egy bankkal, és várhatóan 30 millió Ft nettó árbevétel várható. Kérdésem az, hogy ha már most tudható, hogy nem fog megfelelni az egyszerűsített adóalap megállapítása szerint adózásnak, hanem az általános szabályok szerint kell majd megállapítania azt, akkor kell-e szeptemberben előleget fizetni (kiegészíteni), vagy majd a 2026. évről szóló bevallásában fogja az általános szabályok szerint vallani, és az adóját kiegészíteni 2027. 05. 31-ig?
Részlet a válaszából: […] szóló bevallásában, vélhetően azért, mert a kérdésben leírt tényállás szerint a 2025. adóévben nem volt árbevétele, azaz helyi iparűzésiadó-alapja – a Htv. 39/A. § (9) bekezdésének adóelőleg-fizetést előíró rendelkezése, illetve a 39/A. § (10) bekezdés b) pontja alapján – 50.000 forint adóelőleget vallott be a 2026. adóévre.Amennyiben az említett vállalkozó esetében bebizonyosodik, hogy a 2026. adóévben az adóévi bevétele meghaladja az egyébként a 2025. év bevételi adatai alapján megalapozottan választott egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer igénybevételére jogosító bevételhatárt (25 millió forintot), akkor esetében a 2026. adóév adókötelezettségének megállapítására a Htv. 39/A. § (5) bekezdésének a rendelkezései az irányadók. Eszerint a 2026. évre vonatkozó adóját az általános adóalap-megállapítási szabályokat tartalmazó Htv. 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítania, s az adóalapról, valamint az adóról szóló adóbevallást – erre vonatkozó eltérő törvényi előírás hiányában – 2027. május 31-ig kell a székhely, illetve a telephely(ek) szerinti önkormányzatok adóhatóságaihoz benyújtania.Nincs tehát olyan jogszabályi előírás, amely szerint a kérdésben szereplő tényállás szerinti vállalkozónak 2026 szeptemberében az általános szabályok szerint iparűzésiadó-előleget kellene fizetnie az iparűzésiadó-kötelezettsége[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Példák a le nem vonható áfa könyvelésére

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Részlet a válaszából: […] Áfa-tv. 123. §-a, illetve 5. sz. melléklete szerinti arányos megosztást?A válasz fenti részében abból indultunk ki, ami a kérdésben is szerepel, hogy a társaság kizárólag áfaköteles tevékenységet végez.Alanyi adómentesség esetében az adóalany az előzetesen felszámított áfa levonására nem jogosult. Így – elméletileg – nincs áfamegosztás, amelyből az következik, hogy a le nem vonható előzetesen felszámított áfa a termékbeszerzés, az igénybe vett szolgáltatás bekerülési értékének része lesz, azt nem lehet külön tételként könyvelni.Ha a társaság adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, akkor az Áfa-tv. szerinti megosztási szabályoktól nyilvánvalóan nem lehet eltekinteni. Egyértelmű, hogy ez esetben megosztott áfáról van szó, a megosztással le nem vonható áfaként meghatározott értéket pedig az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.Ha a társaság az Áfa-tv. 86. §-a szerinti tevékenységet is végez, az ezen tevékenységéhez kapcsolódó áfát, ha az tételesen nem különíthető el, akkor az arányos módszer alkalmazandó az Áfa-tv. 123. §-a, illetve 5. számú melléklete szerint.(Kéziratzárás: 2026. 05. 22.) Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 549. számában - 2026. 07. 16.)Észrevétel: A Számviteli Levelek 546. számában (2026. 05. 28.) 10 280. szám alatt megjelent kérdés-válaszhoz kapcsolódóan Olvasónk felhívta a figyelmünket, hogy a le nem vonható áfa könyvelésére vonatkozóan válaszunktól eltérő állásfoglalást kapott, amelyet szerkesztőségünknek is megküldött.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!Köszönjük szépen az észrevételt!Az eltérő választ átolvasva az állapítható meg, hogy abban az állást foglaló tágabb körben értelmezi a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a (2) bekezdésének b) pontját, azt, hogy a bekerülési értéknek része az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó is.A hivatkozott válaszban a korábban kialakult álláspontra helyezkedtünk, mely szerint csak az az előzetesen felszámított le nem vonható áfa lehet a bekerülési érték része, amely teljes összegében nem vonható le. Az eltérő válaszban az állást foglaló ezt az értelmezést kiterjesztette az Áfa-tv. szerint kötelező arányban le nem vonható, előzetesen felszámított áfára is.A kiterjesztéssel egyet lehet érteni. A törvényi előírás követelménye, hogy a beszerzéshez egyedileg hozzákapcsolható legyen, akkor biztosítható, ha a diktáltan megosztott eszközbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját már a számlán megbontják – az Áfa-tv.-ben előírtak szerint – levonható és le nem vonható összegre, és a számla könyvelésekor a le nem vonható általános forgalmi adót a beszerzett eszköz bekerülési értékeként, az igénybe vett szolgáltatás díjaként könyvelik, a levonható előzetesen felszámított áfát pedig az adóhatósággal szembeni követelésként mutatják ki.A fentiek figyelembevétele mellett a módosított válasz a következő:1. A gazdálkodási tevékenység érdekében használt személygépjármű bérleti díjának áfája:Az Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint 50%-a nem vonható le, a számla könyvelésekor az előzetesen felszámított áfa 50%-a, a le nem vonható hányad bérleti díjként könyvelendő a szolgáltatóval szemben.2. Személygépjármű üzemeltetéséhez vásárolt üzemanyag áfája:Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint az üzemanyag előzetesen felszámított áfája nem vonható le.Így a vásárolt üzemanyag előzetesen felszámított áfája teljes összegében része az üzemanyag beszerzési értékének, ezért elsődlegesen az üzemanyagkészletként könyvelendő a számla alapján, felhasználáskor pedig üzemanyagköltségként anyagköltségként számolandó el, mint a beszerzési érték része.3. Személygépjármű fenntartásához igénybe vett szükséges szolgáltatások áfája:Az Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint 50%-a nem vonható le. A számla könyvelésekor az előzetesen felszámított áfa 50%-a, a le nem vonható hányada a javításhoz igénybe vett szolgáltatás díjaként könyvelendő a szolgáltatóval szemben.4. Telefonköltség jogszabály szerint megosztott áfája:Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése szerinti szolgáltatások (idetartozik a telefonszolgáltatás is) díja áfájának 30%-a nem vonható le. Az érintett számlák könyvelésekor az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:

Idegen pénznemben kiállított számla áfájának könyvelése

Kérdés: Társaságunk az idegen pénznemben kiállított számlákat a számviteli politika alapján választott árfolyamon átszámítva könyveli, forintban. A levonható áfa tekintetében pedig a bizonylaton megjelenő forintösszeg kerül könyvelésre. Ezáltal az áfabevallásban az adóösszegek a partner adatszolgáltatásával egyező összegben, míg az adóalapok eltérően kerülnek bele a belföldi összesítő jelentésekbe. Hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy egyszerre feleljünk meg a számviteli törvény és az Áfa-tv. rendelkezéseinek?
Részlet a válaszából: […] levonásba az áfabevallásba. Ettől azonban eltérhet a külföldi pénznemben kiállított számla szerinti áfa forintra átszámított összege.Az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy ilyen esetben az előzetesen felszámított áfa könyvelésére a 466. számlát meg kell bontani:– a beérkezett számla külföldi pénznemben kimutatott, és forintra a cég által választott árfolyamon átszámított összegét – a számla könyvelésekor – a 4661. számlára könyvelik, T 4661 – K 454, majd– az áfa bevallásához a külföldi pénznemben kiállított számla forintban feltüntetett áfáját a 4662. számlára könyvelik a 4661. számlával szemben (T 4662[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Banki tranzakciós illeték könyvelése

Kérdés: A banki tranzakciós illeték könyvelése minek minősül a számvitelben? Része a bankköltségnek, csak külön soron szerepel a banki kivonaton? Vagy az Önök korábbi véleménye alapján egyéb ráfordítás? Esetleg véglegesen átadott pénzeszköz? Véleményem szerint a bankköltség része, ahogyan a kivonaton szereplő „könyvelési díj” sem igénybe vett szolgáltatás. Véglegesen átadott pénzeszközről az átadó (is) döntene, de ebben az esetben nincs döntési jogunk, hiszen szükségünk van banki szolgáltatásra, és a bankok áthárítják ezeket a költségeket. Ha véglegesen átadott pénzeszköz lenne, akkor az adózás előtti eredményt is meg kellene növelni vele? Hiszen nincs az átadás mögött jogszabályi kötelezettség, ami mentesítene az adóalap növelése alól.
Részlet a válaszából: […] jogcímének feltüntetésével.De nem minősíthető bankköltségnek sem, nem a banki szolgáltatás érdekében felmerült költség, mivel a tranzakciós illeték is (mint az illetékek általában) a banki jövedelem sajátos elvonási formája. (Főszabályként kötelezően nem hárítható át!)Az előbbiek figyelembevétele mellett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:

Alapított alapítvány kimutatása a mérlegben

Kérdés: A zrt. 2009-ben egy esélyegyenlőségi alapítványt alapított. Alapítói vagyonként készpénzt és az általa egy évvel korábban visszavásárolt részvényeit juttatta az alapítványnak. A zrt. az alapítvány alapító vagyonát a befektetett pénzügyi eszközök között tartotta nyilván. A részvények névértéke a zrt. és az alapítvány beszámolójában egyaránt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelt. Főkönyvelő- és könyvvizsgálóváltás kapcsán megállapítottuk, hogy az alapítványnak juttatott alapítói vagyont egyéb ráfordításként kellett volna kimutatni az alapítás évében. Amennyiben egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni, a zrt. háromoszlopos 2025. évi beszámolójában kívánjuk javítani a hibát. Mivel 2009. évben történt a vagyonjuttatás, úgy gondoljuk, hogy elévülés miatt nem kell a társaságiadó-bevallást önellenőrizni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy jól gondoltuk-e, hogy egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni a vagyonjuttatást, valamint jól értelmezzük-e az adózási szabályokat, azaz elévülés miatt nem kell társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Amennyiben önellenőrzésre lenne szükség, a juttatott részvény értékével növelni kell a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] kellett – az alábbi – új előírásnak megfelelni. Az Szt. 2023. január 1-jétől hatályos módosítása ugyanis kiegészítette az Szt. 27. §-át egy új (4a) bekezdéssel. Az új előírás szerint egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni a 3. § (6) bekezdés 3. pontja alá nem tartozó, a 6. § (3) bekezdése szerinti, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdonosi részesedést is. Ha az alapítvány tekinthető egészségügyi, szociális, kulturális vagy oktatási intézménynek, akkor az Szt. 177. § (86) bekezdése szerint e rendelkezést a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehetett. Alkalmazás esetén az Szt. 177. § (87) bekezdése szerint az intézményben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:

Külföldről bérelt személygépkocsi bérleti díjának levonható áfája

Kérdés: Egy általános forgalmi adózást alkalmazó kft. személygépkocsit bérel egy német GmbH-tól, amely a leányvállalata, piaci áron. A kft. levonhatja-e a bérleti díj után felszámított áfa 50%-át?
Részlet a válaszából: […] termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyeta) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított,b) termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez – ideértve az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybe vevője fizeti – kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított.Az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja alapján a 120. és 121. §-ától függetlenül nem vonható le a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.Fentiek szerint, amennyiben a személygépkocsit a kft. akár csak részben is adóköteles tevékenységéhez (vagyis üzleti célra) használja, a bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százalékáig élhet a levonási joggal. Az idézett jogszabályhelyekből is látható, hogy a levonási jog szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy a felek egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak.A cégek közti anya-leány jogviszonynak az adóalap meghatározásánál lehetne szerepe, mivel az Áfa-tv. 67. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető tagi hitelére fizetett kamat adója

Kérdés: Társaságunk munkaviszonyban lévő ügyvezetője tagi hitelt adott a kft.-nek, a tagi hitel után kamatot fizet neki a társaság. Milyen adó- és járulékkötelezettsége van a magánszemélynek és a cégnek?
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban lévő ügyvezetője nyújtja a tagi kölcsönt, a fizetett kamat a tagnál jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek minősül. A társaságnak a kifizetésre kerülő jövedelmet be kell vallania a 08-as bevallásban, le kell vonni a 15% személyi jövedelemadót és 18,5% tb-járulékot, és a társaságnak meg kell fizetnie a 13% szochót.Általános esetben a tagi kölcsön után fizetett kamat a társaságiadó-alapot nem befolyásolja. Ugyanakkor a jövedelem- (nyereség-) minimum számításakor figyelemmel kell lenni a tagi kölcsön összegének változására. A Tao-tv. 6. § (5) bekezdése értelmében, ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor választása szerint az adóbevallásának részeként egy, a NAV által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt ad be, vagy az adófizetési kötelezettségét a jövedelem- (nyereség-) minimum 2 százalékában határozza meg. A jövedelem-[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Hardvereszközök távfelügyeletével kapcsolatos szolgáltatások

Kérdés: Társaságunk nagy összegű informatikai beruházást valósított meg, amely nagymértékben számítógépes hardvereszközök bővítéséhez köthető. A fizikai hardvereszközök beüzemelésével szorosan összetartoznak a szerverek, ezeket mind személyesen fizikailag, mind virtuálisan, kvázi online távfelügyelet segítségével karban kell tartani ahhoz, hogy a szerződés jótállási, garanciális feltételei teljesüljenek. A beüzemelő cég a számlán feltüntet az előbb említett jövőbeni karbantartási kötelezettségének megfelelően két tételsort. Egyik a hardverekre vonatkozóan 3 éves időtartamú szerver support licencszolgáltatás. A másik egy 5 éves szerver-hardver support, ami hibaelhárítást foglal magában. A support, karbantartási szolgáltatások kötelező elemei voltak a megrendelt eszközöknek, szolgáltatásoknak, mivel elengedhetetlen feltétel, hogy az eszközök 5 évig garanciálisak legyenek. A 3, illetve 5 évet az eszközök gyártója rögzíti, mint szerződéses feltételt. Társaságunk 10 év alatt szeretné a beruházást leírni. A 3, illetve 5 éves support szolgáltatást önállóan, vagyoni értékű jogként kell kezelni, vagy mint a hardverek beüzemeléséhez szorosan tartozó garanciális tételek, feloszthatók, és vagyoni értékű jog nélkül, kizárólag hardverként szükséges aktiválni?
Részlet a válaszából: […] eszközhöz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódnak.Így a kérdésre a válasz az, hogy mindkét megoldás alkalmazható. Tekintettel azonban arra, hogy az egyik szolgáltatás három évre, a másik szolgáltatás 5 évre szólóan kapcsolódik a beruházással létrejött eszközökhöz, az eszközöket pedig 10 év alatt kívánják leírni, célszerűnek a vagyoni értékű jogként való kimutatás mutatkozik azzal, hogy a 3 éves időtartamú szerződés hasznos élettartama, illetve az 5 éves időtartamú szerződés hasznos élettartama 3, illetve 5 év, amely időtartam alatt azok bekerülési értékét le kell írni.Ha az eszközök értékében veszik figyelembe a szolgáltatások bekerülési értékét, akkor az összemérés számviteli alapelv érvényesülése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
9