Hivatkozás jelölése számviteli bizonylatokra

Kérdés: Elegendő-e a könyvelési szám a számviteli bizonylat egyetlen kiegészítő jelöléseként? A Számviteli Levelek 268. számában (2012. 07. 05.) megjelent 5499. számú válasz szerint a beérkező számlán elegendő egy azonosító szám, ha az ahhoz tartozó könyvelési tétel állandó és utólag ellenőrizhető. A Számviteli Levelek 481. számában (2023. 03. 09.) megjelent 9120. számú válasz szerint a könyvelőprogram is kontírozhat. Kérjük megerősíteni, hogy ez a hatályos számviteli, adózási és elektronikus megőrzési szabályok, valamint a NAV ellenőrzési gyakorlata alapján ma is irányadó-e? A gazdálkodónál nincs külön dokumentumkezelő rendszer. A program egyedi könyvelési számot ad; a papírbizonylatra csak ezt írják rá, az elektronikus eredetit pedig nem módosítják. A könyvelési szám, illetve az eredeti bizonylat azonosítója alapján a programban visszakereshetők az érintett főkönyvi számlák és a rögzítés adatai. Elegendő-e ez, vagy további adatot – például T/K számlaszámot, könyvelési dátumot vagy szignót – is fel kell tüntetni az alábbi bizonylatokon?
1. magyar nyelvű papírszámla;
2. idegen nyelvű, devizás külföldi számla;
3. elektronikus PDF-számla;
4. EDI-n érkező számla;
5. papíralapú bankkivonat;
6. elektronikusan letölthető bankkivonat vagy banki adatállomány;
7. banki API-n közvetlenül a könyvelési rendszerbe érkező számlaforgalmi adatok.
Az idegen nyelvű, devizás számlánál elegendő-e a könyveléshez szükséges adatok magyar jelentését, az alkalmazott számviteli árfolyamot, továbbá – ha eltér – az áfa szerinti árfolyamot és az annak meghatározásánál irányadó időpontot a programban, a bizonylathoz logikailag hozzárendelve rögzíteni? Kötelező-e ezek közül bármit fizikailag rávezetni a számlára, vagy ez csak praktikus eljárás? Szükséges-e teljes magyar fordítás? Az API-adatok esetében mi minősül eredeti számviteli bizonylatnak? Elegendő-e a banki tranzakcióazonosító és a könyvelési szám alapján létrejövő logikai kapcsolat, vagy külön elektronikus bankkivonatot is le kell tölteni és meg kell őrizni? Kérjük az 1–7. pont mindegyikére külön megjelölni, hogy elegendő-e az azonosítón alapuló logikai hozzárendelés. Ha nem, kérjük a további követelmény pontos jogszabályi alapját és minimális tartalmát is megadni.
Részlet a válaszából: […] segítségével. Az így kialakított hivatkozás számlán történő szerepeltetése adott esetben akár a kérdésben hivatkozott könyvelési számmal is megoldható, ha az alapján visszakereshető, hogy a könyvelés milyen főkönyvi számlákra történt (a kérdésben szereplő minden számlára vonatkozik).Az elektronikus formában kiállított bizonylatoknál is hasonló elvet indokolt követni. A befogadónak a papíralapú számlákhoz hasonlóan lehetősége van a könyvelésre vonatkozó információkat egy csatolt mellékleten, azaz az eredeti számlához külön csatolva, elektronikus formában szerepeltetnie abban az esetben, ha ez a csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik.Az idegen nyelven készült számlákon a magyarul feltüntetendő adatok körét a számla jellege, a bizonylaton szerepeltetendő tételek száma, különbözősége stb. határozza meg, ebből következően az esetenként más és más lehet. Általánosságban minden olyan adatot fel kell tüntetni, amely a könyvviteli elszámoláshoz, az analitikus és főkönyvi nyilvántartások vezetéséhez, az adó- és egyéb bevallások elkészítéséhez szükséges (azaz nem kell a teljes számlát lefordítani). A magyarul feltüntetendő adatok rögzíthetők manuálisan és gépi úton is. A számviteli törvény 167. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Megbízási díj számfejtése, bevallása

Kérdés: Egy kft. sportedzéseket szervez. Az edzőket megbízási díjjal foglalkoztatja óradíjas megállapodásban, havi elszámolással. Lesz olyan edző, aki főállás mellett végzi ezen tevékenységet, ezért ekhós nyilatkozatra számítunk tőle. A megbízási szerződés alapján a havonta elszámolt tárgyhavi óradíjak után járó nettó megbízási díjat a következő hónap 10-ig kell rendeznie a kft.-nek az edző felé. Jól gondoljuk-e, hogy a kifizetés időpontjának megfelelő hónapban kell számfejtést végezni, illetve, hogy a T 1041-es tekintetében azt kell mérlegelni, hogy a kifizetett összeg eléri-e a kifizetés időpontjában aktuális minimálbér 30%-át, függetlenül attól, hogy ekho szerinti adózás alkalmazandó-e az adott személy tekintetében?
Részlet a válaszából: […] nyomtatvány új neve 2026-tól 08E jelű űrlap.) Az ekhoalapú bevétel nem jogosít pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre vagy csecsemőgondozási díjra – CSED). A táppénz alapját csak a rendes (nem ekhós) jövedelmek képezhetik.Ha a megbízási díjnak csak egy része lesz ekhós jövedelem, akkor 2026-tól két esetről lehet szó:1. a sportedzőket megbízási díjjal, havi elszámolással folyamatosan kívánják foglalkoztatni, így tartós megbízási jogviszony jön létre, vagy2. nem tartós megbízási szerződést kötnek.A tartós megbízási jogviszony alkalmazása nem automatikus, a foglalkoztató választása vagy megállapodása szükséges hozzá. A tartós megbízási jogviszonyt a megbízás első napján, a munka megkezdése előtt kell bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé az új 08E jelű nyomtatványon. Ebben az esetben nem kell minden egyes kifizetés után külön bejelentést tenni, a biztosítási jogviszony folyamatosan fennáll. Ha a díj eléri a havi minimálbér 30%-át (vagy naptári napokra arányos összegét), a megbízott biztosítottá válik. Mivel a jogviszony folyamatos, minden hónapban el kell készíteni a számfejtést – még akkor is, ha nincsen kifizetés –, és a minimumjárulék-fizetési szabályok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Elektromos autótöltő otthoni kialakítása

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?
Részlet a válaszából: […] belső szabályozás alapján (pl. útnyilvántartás) – elfogadható fogyasztás értékét üzemanyagköltségként könyvelje, amely fogyasztást nem fogadja el, közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a dolgozó felé.Példa: Van olyan társaság, ahol több munkavállaló rendelkezik elektromos autóval. Ez a társaság saját költségén elektromos autótöltőt létesített (a társaság beruházása, majd eszköze), amelynek a külön órával mért fogyasztását az áramszolgáltató számlája alapján a társaság fizeti. Az elektromos autótöltő használói, a társaság munkavállalói részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával rendelkeznek, ezen kártya segítségével vételezhetnek elektromos energiát. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társaság ezen névre szóló kimutatás alapján közzéteszi az egyes munkavállalók elektromos autótöltőn történt áramfogyasztását, amelyet az áramszolgáltató névre lebontva számláz a társaság felé. A társaság ennek alapján munkavállalónként külön-külön meghatározza az elfogadható fogyasztás értékét, és azt üzemanyagköltségként elszámolja, a munkavállalónként el nem fogadható fogyasztást pedig – közvetített szolgáltatásként – a munkavállalók felé továbbszámlázza.Ha az elektromos autótöltőt a munkavállaló otthonánál alakítják ki, a kialakítást – az előbbiekhez hasonlóan – a társaság finanszírozza, a fogyasztóhely áramszolgáltatóhoz bejelentett, engedélyezett tulajdonosa a társaság. Ez esetben a havi felhasználásról a társaság nevére érkezik a számla, amely alapján a társaság meghatározza, hogy mi az elfogadható érték, amelyet üzemanyagköltségként számol el. Amely értéket nem fogad el, közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a munkavállaló felé.A leírtakból már következik, hogy miért nem fogadhatók el a kérdező gondolatai.1. Ha a céges autót a munkavállaló otthon tölti fel saját mérőóráján keresztül, akkor a számlát a munkavállaló kapja az áramszolgáltatótól, a probléma egyrészt az, hogy nincs garancia arra, hogy az csak a munkavállaló fogyasztása, másrészt a számla nem a cég nevére szól, így azt a cég nem fogadhatja el. Ez esetben a megoldás csak az lehet, ha a munkavállaló – számlakibocsátás lehetősége birtokában – fogyasztásonként továbbszámláz a munkáltatója felé (áfaalanyként is). Ez viszont lehetetlenné teszi az ellenőrzés lehetőségét. A szabályszerű költségáthárítás helyett bármilyen jövedelemmel történő kiváltás aggályossá teheti annak az adómentességét, megfelelő bizonylatokkal történő alátámasztását.2. Ha a munkavállalónál kialakított elektromos autótöltő használatára bérleti szerződést kötnek,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Önellenőrzésnél a közbenső évek adatainak szerepeltetése

Kérdés: A társaság 2025-ben önellenőrzés során talált egy 2023. évet érintő – nem jelentős összegű – hibát (a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közé tartozó tételt nem könyvelt), amelyet a 2025. évi eredménykimutatás tárgyévi oszlopában mutatott ki. Így annak az eredményhatása a 2025. évi adózott eredmény részét képezte. A társaság könyvvizsgálójának a véleménye szerint a fenti hiba hatásaként vizsgálni kellett volna azt is, hogy a 2023-ban nem könyvelt, de a 2023. évet érintő, 2025-ben feltárt és könyvelt hiba milyen hatással lett volna a 2024. évi saját tőkére a 2023. évi adózott eredmény átvezetése után. A könyvvizsgáló szerint, ha nem követik el a hibát, és 2023-ban a tételt könyvelik, akkor a 2023. évi adózott eredmény összege tartalmazza a hiba eredményhatását az eredménytartalékba történő átvezetés után a 2024. évi saját tőke is. Ez esetben vizsgálni kellett volna, hogy a hiba 2023. évi eredményhatása jelentős vagy nem jelentős hatással van-e a saját tőkére. Ezt a 2025. évi beszámoló mérlegében az előző évek módosításai oszlopban (tehát a középső oszlopban) fel kell tüntetni. Helyes-e a könyvvizsgáló meglátása?
Részlet a válaszából: […] törvény 3. §-a (3) bekezdésének 2. pontja szerint az ellenőrzés megállapítása az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák, hibahatások, amelyek egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) merültek fel. Ebből nem következik az, hogy abban az üzleti évben is kell önellenőrzést végrehajtani, amikor nem lehet közvetlen hibahatást megállapítani.A törvényi előírásból az is következik, ha az ellenőrzés több üzleti évet érint, akkor a hiba, hibahatások megállapítására a jelentős, nem jelentős összegű hiba meghatározását évenként kell elvégezni.A hangsúly tehát a hibák, hibahatások számszerűsítésekor az évenkénti adatok figyelembevételén van.Természetesen a hiba és a hibahatások megállapításához elengedhetetlen követelmény az, hogy az ellenőrzés megállapításai, azok hatásai elkülönítetten kerüljenek könyvelésre akkor is, ha nem jelentős összegű a hiba.A kérdésben leírtakból az is következik, hogy a társaság az előbbi szabályt következetesen nem tartotta be. Az egyéb követelés számláin is, a pénzügyi műveletek egyéb bevétele számlán is szerepeltetni kell, hogy az 2023. évi. A 2025. évi beszámolóban való szerepeltetése nem jelenti azt, hogy a 2023. évi tételeket nem kell elkülönítetten könyvelni 2025. évben. Ha az önellenőrzés csak a kérdés szerinti egyetlen tételt érintett, akkor az adózás előtti eredmény a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként könyvelt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Maradványértéken megvásárolt személyautó értékesítése – áfa

Kérdés: Egy normál áfakörös kft. személygépjárművet lízingelt nyílt végű lízing keretében, amelynek a lejáratakor megvásárolta azt, és tárgyi eszközként mutatta ki. 4 év elteltével értékesíteni szeretné ezt a személygépjárművet. Jól gondoljuk-e, hogy a lízing időszaka alatt 50%-ban levont áfaösszegek – mivel szolgáltatásnyújtásnak minősül az ügylet – után nem kell az 5 éves figyelési időszak miatt arányos áfát visszafizetni? A maradványértéken megvásárolt összeg után felszámított áfát nem helyezte levonásba a tételes tiltás miatt (termékértékesítésről lévén szó), ezért ott sem keletkezhet befizetendő áfa.
Részlet a válaszából: […] bérbevétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Nyílt végű lízing esetén a futamidő lejárta nem jelenti automatikusan a lízingtárgynak a lízingbe vevő tulajdonába történő átszállását, hanem a lízingbe vevő maga döntheti el, hogy azt megvásárolja-e vagy sem. Ha a lízingbe vevő él azzal a jogával, hogy a futamidő végén, maradványértéken megvásárolja a gépjárművet, valójában két önálló ügylet teljesül: a futamidő alatt egy bérleti szolgáltatás, majd a futamidő lejártával egy termékértékesítés, mely már tulajdonátszállást eredményez.Fentiek alapján egyetértünk a kérdésben foglalt következtetéssel, miszerint a tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok nem alkalmazhatók a nyílt végű lízing időszakára, mivel az bérbevételnek (szolgáltatás igénybevételének) minősül, és nem jár automatikusan a személygépkocsi megszerzésével. Az Áfa-tv. 135. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelési időszakot csak a gépjármű maradványértéken történő megvásárlásától[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg ingatlan átadásával

Kérdés: A társaság az osztalékelőleget nem pénzben, hanem ingatlanban szeretné rendelkezésre bocsátani. Az osztalékelőleg is rendezhető nem pénzben megvalósuló formában? Kétségeink főleg az ingatlan vonatkozásában merültek fel, hiszen az osztalékelőleget adott helyzetben vissza kell fizetnie a tulajdonosnak. Időközben az ingatlan átruházása már bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásban. Helyes megoldás az, ha tulajdonjog-fenntartással kerül átadásra az ingatlan, és az osztalékelőleg osztalékká válásakor alakulna ki a végleges állapot?
Részlet a válaszából: […] osztalékelőleg-fizetés visszafizetése is.Helyes megoldás lehet az, ha az ingatlant tulajdonjog-fenntartással értékesítik (ha már bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásban), de a szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan számlázott eladási árát az osztalékfizetés időpontjáig – piaci kamatozású – kölcsönnek tekintik. Így a tulajdonos az ellenértéket a már megszavazott, őt jogosan megillető – adókkal csökkentett – osztalékból fizeti meg.A szerződésben rögzítendő az is, ha meghatározott időtartamon belül (1-2 év) nem kerül sor osztalékfizetésre, vagy a megszavazott osztalék – adóval csökkentett – összege nem fedezi a kölcsönként kimutatott ellenértéket, akkor a tulajdonos az ellenértéket, az esetleges különbözetet az adásvételt követő két éven belül köteles visszafizetni.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Apartman bérlése üdültetési célból

Kérdés: Cégünk leányvállalatától egy apartmant szeretne bérelni a kora tavaszi időszaktól kezdődően késő őszig. A leányvállalat tevékenysége egyelőre kizárólag ezen ingatlan bérbeadása lenne. A bérlet célja a munkavállalók részére történő kedvezményes üdülési, pihenési lehetőség biztosítása. Az alábbi kérdések merültek fel a leányvállalat tekintetében: A leányvállalat a szokásos piaci árakhoz igazodva ingatlan-bérbeadást számláz az anyavállalatnak, áfa felszámításával (ez irányú választását az adóhivatalnak bejelentette).
1. Az ingatlannal kapcsolatban felmerült üzemeltetési költségek tekintetében jogosult-e áfalevonásra?
2. Ezeket a költségeket a megfelelő költségnemeken számolhatja el a leányvállalat (anyagköltség, szolgáltatások, écs)?
3. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési kötelezettsége az ingatlan ilyen jellegű használatát illetően egyéb hatóságok felé?
4. Az anyavállalat tekintetében: az ingatlan bérleti díját tekintve fennáll-e az áfalevonási jog?
5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, van-e egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
6. Az anyavállalat az üdülési díj tekintetében a munkavállalói számára számla kibocsátásáról kell, hogy gondoskodjon?
7. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési, esetleg fizetési kötelezettsége egyéb hatóságok felé?
Részlet a válaszából: […] (anyagköltség, szolgáltatások, écs).3. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentését a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell megtenni a tevékenység megkezdése előtt. A bejelentési eljárást a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szabályozza. A bejelentés előfeltétele a kötelező minősítési eljárás elvégzése. Ezt a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület oldalán kell kezdeményezni az önértékelés lefolytatásával. Regisztrálni kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felületén. A jogszabályok értelmében a jegyzői bejelentés során már kötelező megadni az NTAK regisztrációs számot is. A szükséges dokumentumok birtokában elektronikusan kell benyújtani a kérelmet a jegyzőhöz. Anyavállalat tekintetében 4. Az ingatlan bérleti díját tekintve az anyavállalatnál fennáll az áfalevonási jog. Mivel az üdültetés áfaköteles tevékenység, az anyavállalat jogosult levonásba helyezni (visszaigényelni) a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatási tevékenységről kapott számla áfatartalmát.5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, úgy nincs egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak.6. Az üdülési díjról (térítési díjról) főszabály szerint az anyavállalatnak kötelező bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kiállítania, még akkor is, ha a munkavállaló a teljes térítési díjat megfizeti. Mivel a társaság szolgáltatást nyújt a dolgozónak, az ügylet az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül, függetlenül attól, hogy az ellenértéket a munkavállaló részben vagy egészében maga fizeti meg. A NAV alapvető bizonylatolási szabályai alapján főszabály szerint számlát kell kiállítani, ha a dolgozó kifejezetten számlát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

A vagyonrendelő és a vagyonkezelő is magánszemély

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelő – ahol a vagyonrendelő és vagyonkezelő is ugyanaz a magánszemély – vásárolhat-e személygépkocsikat, és ha igen, kell-e cégautóadót fizetnie, költséget számolhat-e el rájuk, illetve bejelenthet-e dolgozókat?
Részlet a válaszából: […] vagy amely után költséget számoltak el. Mivel a kezelt vagyon adójogi szempontból külön entitás (önálló adóalany), az általa tulajdonolt vagy fenntartott autó után cégautóadó-fizetési kötelezettség keletkezik, amint az autó a kezelt vagyon nevére kerül, vagy ott bármilyen költséget számolnak el. Az adót a kezelt vagyon adószámán kell bevallani és megfizetni negyedévente.Elszámolható költség a személygépkocsikra, ha az bizonyíthatóan a kezelt vagyon érdekében merült fel. A főszabály szerint a kezelt vagyon terhére csak olyan kiadások (értékcsökkenés, üzemanyag, szerviz, biztosítás) számolhatók el, amelyek közvetlenül a vagyon működtetésével, kezelésével kapcsolatosak. Ha a vagyonkezelő vagy mint kedvezményezett a kezelt vagyon autóját magáncélra (bevásárlás, családi utazás) használja, az nem elszámolható költség. A NAV egy ellenőrzés során joggal feltételezheti, hogy az egyszemélyes felállás miatt az autó vásárlása mögött nincs valós vagyonkezelési gazdasági cél, csupán az adóelkerülés.A bizalmi vagyonkezelőnek – ahol a vagyonrendelő és a vagyonkezelő is ugyanaz a magánszemély – lehet alkalmazottja. Ha a vagyonrendelő és a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházás vagy karbantartás

Kérdés: Társaságunk „Keverőüzemek fejlesztésének támogatása” címen pályázatot nyert. A pályázat támogatástartalma 50%. A pályázat több, különböző műveletet tartalmaz, konkrétan: készárutároló építményt, laboratóriumi vizsgálógépet, a feltöredezett térburkolat bontását, új tükör készítését, vasbetonháló-terítést, majd betonozást, továbbá tárolók, magtárak repedezett hullámpala fedésének habbal való szigetelését, ezen épületek nem fénycsöves armatúra világításának LED-es világításra való cseréjét. A készárutároló megépítése, a laborgép beszerzése egyértelmű, hogy beruházás, a térburkolat is, de a palahabosítás és a világítás munkálatai – a korábbi kérdésekre adott válaszok alapján – karbantartás. Ebben az esetben is az? Hogyan kezeljük, könyveljük ezt a vegyes pályázatot? Ha a két utolsó munka ráfordítás, a támogatást hogyan könyvelem?
Részlet a válaszából: […] Az épületek világításának cseréje is karbantartás (bár a LED-világítás korszerűbbnek tekinthető), ha a világításcsere során az elektromos vezetékeket nem cserélik ki. (Ha kicserélik, akkor viszont az adott épület felújításának minősül.)A vegyes pályázat keretében kapott (már megkapott) támogatást célszerű támogatási előlegként elsődlegesen könyvelni (T 384 – K 4794), de az analitikában támogatási jogcímenként meg kell bontani (különösen akkor, ha nem egy összegben kapják meg a teljes támogatási összeget.Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti munkák nem egy időben fognak elkészülni, emiatt azok jóváhagyása, elfogadása sem egy időben fog megtörténni. Ezért indokolt, hogy az elkészült munkákról készült jelentést jogcímek szerint részletezzék, a támogató is azt jogcímenként hagyja jóvá.A támogató jóváhagyását követően:– a jóváhagyott beruházások beruházásonkénti bekerülési értékének 50%-át (támogatási tartalmát) a támogatásielőleg-számláról jogcímenként vezessék át a véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás, átvett pénzeszközök számla alszámláira (T 4794 – K 9646), de azt időbelileg el kell határolni (T[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Számlahelyesbítés vagy kártérítés

Kérdés: Naposcsibét vásároltunk az egyik partnerünktől. A leszállítás sikeresen megtörtént, a szerződésnek megfelelően a leszállított naposcsibékről kiállították a számlát. Szavatossági időn belül (1–7 nap) minőségi kifogással éltünk, mivel az elhullás meghaladta a természetes 2%-os tűréshatárt. A minőségi kifogásunkat a partner elfogadta. Adózási/számviteli szempontból mi a helyes módszer a minőségi kifogás elszámolására?
1. A partnernek negatív végösszegű helyesbítő számlát kell kiállítania az eredeti számlához kapcsolódóan [áfás számla, az Szt. 73. § (1) bekezdésének c) pontja alapján]?
2. Kártérítésként kerül elszámolásra egy erre vonatkozó minőségi kifogást elismerő levél alapján (kártérítés, áfa nem kerül felszámításra)?
Részlet a válaszából: […] jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az eladónak el kell fogadnia. Az elfogadott jegyzőkönyv lehet a szerződés szerinti kártérítési igény bizonylata. (A vevőnél nemcsak a vételár lehet a kártérítés összege, az eladó a tényleges kárt téríti meg!)Az 1. pont szerinti javaslattal nem lehet egyetérteni. A naposcsibe elhullása esetén – véleményünk szerint – nem értelmezhető a szavatossági jogok érvényesítése, és ennek módszereként a helyesbítő számla kiállítása az elhullott darabszámhoz kapcsolódóan. (Nem valószínű, hogy az elhullott naposcsibéket az eladóhoz visszaszállítják,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4