Karbantartás, vagy beruházás?
Kérdés
Cégünk a helyi önkormányzattól bérbe vett egy üzlethelyiséget, ahol ügyfélszolgálati irodát alakított ki. A helyiségben a padozatot, álmennyezetet, vizesblokkot, bejáratot, nyílászárókat, falburkolatokat, villamosvezeték-rendszert, fűtőtesteket lecseréltük. Elszámolhatjuk-e a felmerült költségeket karbantartási költségként, vagy ez inkább bérelt ingatlanon végzett beruházás? Hasonló munkálatokat végeztünk saját tulajdonú irodaépületünk ebédlőjében is.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. május 31-én (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 197
[…] bérleményen) végzett beruházásnak minősítendők az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint. Ha viszont beruházás, mert egyrészt az üzlethelyiség ügyfélszolgálati irodává történő átalakításához kapcsolódik, másrészt ezen munkákat a rendeltetésszerű használatbavétel érdekében végezték el, akkor a felmerült költséget mint bérelt ingatlanon végzett beruházást kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor épületrészként az ingatlanok között kell aktiválni. (Bérelt ingatlanon végzett munkák elszámolásával a Számviteli Levelek 5. szám 76. kérdésére és a 6. szám 103. kérdésére adott válaszban foglalkoztunk.) Az előbbiektől eltérően ítélhető meg a saját tulajdonú irodaépület ebédlőjében végzett munkák elszámolása, amennyiben azok sem az irodaépület, sem az ebédlő átalakítását, rendeltetésének megváltoztatását nem eredményezik. Néhány példa arra, amikor az épületeken végzett munka karbantartásnak minősül: a meglévő – a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt – épületen végzett minden olyan munka, amelynek elvégzése a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt; a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső-belső állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés, mázolás) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (homlokzattatarozás, beleértve a nyílászárók cseréjét is), vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy falburkolat elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta, vagy fordítva); a tetőszerkezet javítása, részleges cseréje; a lapostető-szigetelés javítása, cseréje; az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása; a szellőző-, légüdítő (légállapot-szabályozó) berendezések részleges cseréje, a személyfelvonó, a mozgólépcső, a szemétledobó, a központi antenna, a kaputelefon, a lépcsőházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje; a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje; a meglévő épület olyan átalakítása, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. május 31-én (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 197
[…] bérleményen) végzett beruházásnak minősítendők az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint. Ha viszont beruházás, mert egyrészt az üzlethelyiség ügyfélszolgálati irodává történő átalakításához kapcsolódik, másrészt ezen munkákat a rendeltetésszerű használatbavétel érdekében végezték el, akkor a felmerült költséget mint bérelt ingatlanon végzett beruházást kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor épületrészként az ingatlanok között kell aktiválni. (Bérelt ingatlanon végzett munkák elszámolásával a Számviteli Levelek 5. szám 76. kérdésére és a 6. szám 103. kérdésére adott válaszban foglalkoztunk.) Az előbbiektől eltérően ítélhető meg a saját tulajdonú irodaépület ebédlőjében végzett munkák elszámolása, amennyiben azok sem az irodaépület, sem az ebédlő átalakítását, rendeltetésének megváltoztatását nem eredményezik. Néhány példa arra, amikor az épületeken végzett munka karbantartásnak minősül: a meglévő – a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt – épületen végzett minden olyan munka, amelynek elvégzése a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt; a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső-belső állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés, mázolás) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (homlokzattatarozás, beleértve a nyílászárók cseréjét is), vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy falburkolat elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta, vagy fordítva); a tetőszerkezet javítása, részleges cseréje; a lapostető-szigetelés javítása, cseréje; az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása; a szellőző-, légüdítő (légállapot-szabályozó) berendezések részleges cseréje, a személyfelvonó, a mozgólépcső, a szemétledobó, a központi antenna, a kaputelefon, a lépcsőházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje; a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje; a meglévő épület olyan átalakítása, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
