Külföldi kiküldetésből-külszolgálatból származó jövedelem
Kérdés
A magyar fővállalkozó "X" építőipari kft. külföldön "Y" kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja. Az alvállalkozó "Y" kft. külföldi kiküldetési költséget fizet dolgozóinak. A külföldi kiküldetésből származó jövedelem megállapításánál lehet-e az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék helyett 50 százalékos mértékű 2001-ben és 2002-ben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. október 11-én (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 359
[…] munkavégzés. A 3. § 14. pontja pedig definiálja, hogy munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. Ha tehát a külföldi tartózkodásra (munkavégzésre) munkaviszony mellett kerül sor, külszolgálatról beszélünk, egyéb esetben (amikor a kifizető, de nem a munkáltató tevékenységével összefüggésben történik külföldön a munkavégzés) pedig külföldi kiküldetésről beszélhetünk. A magánszemély adókötelezettsége ennek megfelelően külszolgálat és külföldi kiküldetés esetén a következőképpen alakul: A külszolgálat címén kapott összeg a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevétele. E bevételből az Szja-tv. 27. §-ának c) pontja szerint a jövedelem megállapítása során levonható a külszolgálat címén kapott összeg 30 százaléka, de legfeljebb a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség. Ha a magánszemélynek a kifizetőtől külföldi kiküldetés címén származik bevétele, akkor annak összegéből levonható 30 százalék, de legfeljebb az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség. Az ily módon számított jövedelem a magánszemély egyéb jövedelme. Külszolgálat esetén a munkáltatót (foglalkoztatót) társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség, külföldi kiküldetés esetén a kifizetőt százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. október 11-én (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 359
[…] munkavégzés. A 3. § 14. pontja pedig definiálja, hogy munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. Ha tehát a külföldi tartózkodásra (munkavégzésre) munkaviszony mellett kerül sor, külszolgálatról beszélünk, egyéb esetben (amikor a kifizető, de nem a munkáltató tevékenységével összefüggésben történik külföldön a munkavégzés) pedig külföldi kiküldetésről beszélhetünk. A magánszemély adókötelezettsége ennek megfelelően külszolgálat és külföldi kiküldetés esetén a következőképpen alakul: A külszolgálat címén kapott összeg a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevétele. E bevételből az Szja-tv. 27. §-ának c) pontja szerint a jövedelem megállapítása során levonható a külszolgálat címén kapott összeg 30 százaléka, de legfeljebb a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség. Ha a magánszemélynek a kifizetőtől külföldi kiküldetés címén származik bevétele, akkor annak összegéből levonható 30 százalék, de legfeljebb az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség. Az ily módon számított jövedelem a magánszemély egyéb jövedelme. Külszolgálat esetén a munkáltatót (foglalkoztatót) társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség, külföldi kiküldetés esetén a kifizetőt százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
