Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. október 25-én (20. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 400

[…] elmulasztásából, esetleg kétszeres bizonylatolásból; a hibás (helytelen összegben történő) állományba vételből, illetve állományból történő kivezetésből, a kompenzálható (megközelítően hasonló minőségű, értékű, rendeltetésű termékek összecserélhetősége miatt ugyanazon leltárfelvételi egységben az egyik termék mennyiségében hiány, a másik termék mennyiségében többlet van) tételekből stb. Ha az eltérések a fentiekre vezethetők vissza (ezeket adminisztratív hiányosságnak tekintjük), akkor az eltéréseket és azok okait jegyzőkönyvbe kell foglalni, majd helyesbítő bizonylatok kiállításával kell a leltár szerinti értékre helyesbíteni a könyv (a nyilvántartás) szerinti értéket a megfelelő költségszámlával, a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben. Ez a könyvelés még nem a leltárhiány, leltártöbblet könyvelése. A leírtak figyelembevételével a nem tisztázott, tehát ismeretlen okból keletkezett eltérések minősülnek leltárhiánynak, illetve leltártöbbletnek. Saját termelésű készletek esetében – az előbbiekből következően – a leltártöbblet elképzelhetetlen. Ha a tényleges mennyiség több, mint a könyv szerinti, akkor az eltérés csak adminisztrációs hiányosságra vezethető vissza, azt helyesbítő bizonylattal kell korrigálni. Az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni [új Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja, (2) bekezdése] a többletként fellelt eszközök piaci értékét. Ilyen többlet csak ismeretlen okból származhat, a saját […]