Pótbefizetés kezelése átalakulásnál
Kérdés
Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. január 31-én (27. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 530
[…] az új Szt. 38. §-ának (4) bekezdése, hogy lekötött tartalékként kell kimutatni (nem is mehet az eredménytartalékba!) a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg. (A társaságnak a pótbefizetés visszafizetését is a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolnia!) A társaság átalakulására vonatkozó Gt.-előírások a valós vagyoni helyzet kimutatására helyezik a hangsúlyt, és nem adnak arra lehetőséget, hogy a társaság sajátjaként kezelje azt, ami nem az övé, hiszen a pótbefizetést a tulajdonosoknak vissza kell fizetni. Ezért kell mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében, illetve végleges vagyonmérlegében változatlan összeggel a lekötött tartalékot kimutatni, és ezért nem lehet a lekötött tartalékot a jegyzett tőke összegének meghatározása során számításba venni. A beolvadással lehet, hogy megszűnik az a jogcím, ami miatt a pótbefizetést a tulajdonosok teljesítik. Akkor – a Gt. előírásainak megfelelően – a beolvadás előtt a pótbefizetést a tulajdonosok részére vissza kell fizetni, a lekötött tartalékkal szemben (T 414 – K 384). Nincsen akadálya annak, hogy a tulajdonosok az átalakulással egyidejűleg – a tőkeemelés szabályai szerint – jegyzett tőkét emeljenek. Amennyiben […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. január 31-én (27. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 530
[…] az új Szt. 38. §-ának (4) bekezdése, hogy lekötött tartalékként kell kimutatni (nem is mehet az eredménytartalékba!) a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg. (A társaságnak a pótbefizetés visszafizetését is a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolnia!) A társaság átalakulására vonatkozó Gt.-előírások a valós vagyoni helyzet kimutatására helyezik a hangsúlyt, és nem adnak arra lehetőséget, hogy a társaság sajátjaként kezelje azt, ami nem az övé, hiszen a pótbefizetést a tulajdonosoknak vissza kell fizetni. Ezért kell mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében, illetve végleges vagyonmérlegében változatlan összeggel a lekötött tartalékot kimutatni, és ezért nem lehet a lekötött tartalékot a jegyzett tőke összegének meghatározása során számításba venni. A beolvadással lehet, hogy megszűnik az a jogcím, ami miatt a pótbefizetést a tulajdonosok teljesítik. Akkor – a Gt. előírásainak megfelelően – a beolvadás előtt a pótbefizetést a tulajdonosok részére vissza kell fizetni, a lekötött tartalékkal szemben (T 414 – K 384). Nincsen akadálya annak, hogy a tulajdonosok az átalakulással egyidejűleg – a tőkeemelés szabályai szerint – jegyzett tőkét emeljenek. Amennyiben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
