Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány
Kérdés
A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. június 20-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 735
[…] meghatározott kiemelt előirányzat javára történő felajánlása alapján e költségvetési előirányzat terhére kap a magánszemély (egyértelműen csak a megjelölt célnak megfelelő juttatás lehet); a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó nyilvántartással igazolt források terhére kap a magánszemély (nyilvánvalóan a segély céljának megfelelően). Nem adómentes a magánszemélynek adott juttatás az előzőek teljesülése ellenére sem, ha azt az alapító, az adományozó, a támogató kapja. Ez alól egyetlen kivétel a magánszemély gyógyításával közvetlenül összefüggő természetben adott támogatás. Nem adómentes továbbá a juttatás, ha azt az alapítvánnyal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kapja (bármilyen jogcímen). Az alapítvány vállalkozási tevékenységének bevételét – akkor is, ha nem közhasznú jogállású – a Tao-tv. 6. számú mellékletének A) fejezete alapján kell meghatározni. Ennek alapján minden bevétel, amely nem a kedvezményezett tevékenység bevétele, vállalkozási tevékenység bevétele. A közhasznú jogállással nem rendelkező alapítványnál kedvezményezett tevékenység bevételének minősül: az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is; a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben kamat és hozam nélkül kell számításba venni. Abban […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*