Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Kérdés
Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. október 3-án (45. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 893
[…] bérbeadás útján nem hasznosítja, akkor az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott értéket a hasznosítási jog megszűnésével ki kell vezetni, és költségként, mint igénybe vett szolgáltatást kell elszámolni. 2001. január 1-je előtt a közműfejlesztési hozzájárulást a felmerüléskor (a pénzügyi rendezéskor) rendkívüli ráfordításként kellett elszámolni, mint véglegesen átadott pénzeszközt. Így ilyen címen az aktív időbeli elhatárolások között nem szerepelhet összeg. 2001. január 1-je után az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint: "az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: ... az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok." A 2001. január 1-je után fizetett – a törvényi előírásoknak megfelelő – közműfejlesztési hozzájárulásokat, továbbá a hasznosítási jogokat az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, azok évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenését az Szt. általános előírásai szerint (52-53. §) kell megállapítani és elszámolni. Ehhez meg kell határozni a hasznos élettartamot és a hasznos élettartam végén a maradványértéket. A kérdés szerint a társaság lakóingatlanokat hasznosít bérbeadás révén. Ez esetben a hasznos élettartam az az időszak, amely alatt ezeket a jogokat az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével a társaság várhatóan használni fogja. A hasznos élettartam hosszát tehát az önkormányzattal kötött kezelői szerződésben rögzített időtartam határozza meg. A négyéves hasznosítási jog arra utal, hogy ez legalább négy év. (Természetesen, lehet ettől eltérő időtartam is!) A kezelői szerződésben azt is rögzíteni kell, hogy az előbbiek szerinti hasznos élettartam végén az önkormányzat vagy harmadik fél a korábban […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. október 3-án (45. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 893
[…] bérbeadás útján nem hasznosítja, akkor az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott értéket a hasznosítási jog megszűnésével ki kell vezetni, és költségként, mint igénybe vett szolgáltatást kell elszámolni. 2001. január 1-je előtt a közműfejlesztési hozzájárulást a felmerüléskor (a pénzügyi rendezéskor) rendkívüli ráfordításként kellett elszámolni, mint véglegesen átadott pénzeszközt. Így ilyen címen az aktív időbeli elhatárolások között nem szerepelhet összeg. 2001. január 1-je után az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint: "az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: ... az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok." A 2001. január 1-je után fizetett – a törvényi előírásoknak megfelelő – közműfejlesztési hozzájárulásokat, továbbá a hasznosítási jogokat az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, azok évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenését az Szt. általános előírásai szerint (52-53. §) kell megállapítani és elszámolni. Ehhez meg kell határozni a hasznos élettartamot és a hasznos élettartam végén a maradványértéket. A kérdés szerint a társaság lakóingatlanokat hasznosít bérbeadás révén. Ez esetben a hasznos élettartam az az időszak, amely alatt ezeket a jogokat az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével a társaság várhatóan használni fogja. A hasznos élettartam hosszát tehát az önkormányzattal kötött kezelői szerződésben rögzített időtartam határozza meg. A négyéves hasznosítási jog arra utal, hogy ez legalább négy év. (Természetesen, lehet ettől eltérő időtartam is!) A kezelői szerződésben azt is rögzíteni kell, hogy az előbbiek szerinti hasznos élettartam végén az önkormányzat vagy harmadik fél a korábban […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
