Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. október 3-án (45. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 897

[…] cégbíróságra történő benyújtása, a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése még nem jelenti azt, hogy a részvénytársaságnál az alaptőke-emelés megtörtént, és a dolgozók részére a dolgozói részvények átadhatók. Ennek ugyanis az a feltétele, hogy az alaptőke-emelést (a jegyzett tőke emelését) a cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyezzék. Amíg nem történt meg a cégbírósági bejegyzés, addig a részvényeket sem lehet kibocsátani (Gt. 195-196. §), és így természetesen nem lehet azokat visszavásárolni sem. Az Szt. 35. §-ának (7) bekezdése alapján jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyon fedezete alatt a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy az alaptőke-emeléshez szabad rendelkezésű tőketartaléknak, eredménytartaléknak kell rendelkezésre állnia. Mivel az alaptőke-emelésről hozott döntés és a cégjegyzékbe történő bejegyzés között hosszabb-rövidebb idő telik el, célszerű a részvénytársaságot terhelő alaptőkén felüli vagyont az alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzéséig a saját tőkén belül elkülöníteni a lekötött tartalékban (T 412, 413 – K 414). A dolgozói befizetéseket (a 30 százalékot) pedig jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként (T 381, 384 – K 332) kell kimutatni. Amikor az alaptőke-emelést a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, a bejegyzés napjával kell a jegyzett tőke emelését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni (T 414 – K 412, 413 és T 412, 413 – K 411, valamint T 332 – K 411). Ha már megtörtént a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe való bejegyzése, akkor bocsáthatók ki a részvények, és a már kibocsátott részvények akkor vásárolhatók vissza. A részvények visszavásárlásának a feltételeit egyrészt a Gt. 189. §-a, másrészt az Szt. – a Gt-hez kapcsolódóan – határozza meg. A […]