Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó
Kérdés
A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. december 19-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1025
[…] állítani 500 ezer forintot, a "jóváhagyott osztalék, részesedés" soron be kell állítani 1000 ezer forintot, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pedig a "jóváhagyott osztalék" sorba kell 1000 ezer forintot beállítani. Az osztalék jóváhagyásakor azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy kettős könyvvitel esetén a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá [Szt. 39. §-ának (3) bekezdése], egyszeres könyvvitel esetén a tárgyévi, valamint az előző év(ek)ben ki nem osztott adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként (részesedésként), ha a lekötött tartalékkal [ideértve az Szt. 103. §-ának (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott támogatás még fel nem használt összegét is] csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá [Szt. 114. §-ának (2) bekezdése]. Az osztalék után a magánszemélynek nem a jóváhagyáskor, hanem az osztalék kifizetésekor kell adót fizetnie. Az adót a kifizetőnek (a konkrét esetben a bt.-nek) kell az osztalék összegéből levonni, bevallani, befizetni. Az adó tehát az osztalék egy része,vagyis a magánszemély az adóval csökkentett összeget kapja meg. Az adó mértéke annak az évnek, amelyben az osztalékról döntöttek, a beszámolójában kimutatott saját tőke adott tagra jutó arányos részének a jóváhagyás éve első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő százalékkal számított összege után 20 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék. Például, ha a 2002. évi beszámolóban történik osztalékról döntés, akkor a 2002. évi beszámolóban kimutatott saját tőkénél – és mivel a döntés 2003-ban hozható meg – a 2003. január 1-jén ismert jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni. Tegyük fel, hogy a cég 2002. évi saját tőkéje 3 millió forint, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. december 19-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1025
[…] állítani 500 ezer forintot, a "jóváhagyott osztalék, részesedés" soron be kell állítani 1000 ezer forintot, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pedig a "jóváhagyott osztalék" sorba kell 1000 ezer forintot beállítani. Az osztalék jóváhagyásakor azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy kettős könyvvitel esetén a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá [Szt. 39. §-ának (3) bekezdése], egyszeres könyvvitel esetén a tárgyévi, valamint az előző év(ek)ben ki nem osztott adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként (részesedésként), ha a lekötött tartalékkal [ideértve az Szt. 103. §-ának (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott támogatás még fel nem használt összegét is] csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá [Szt. 114. §-ának (2) bekezdése]. Az osztalék után a magánszemélynek nem a jóváhagyáskor, hanem az osztalék kifizetésekor kell adót fizetnie. Az adót a kifizetőnek (a konkrét esetben a bt.-nek) kell az osztalék összegéből levonni, bevallani, befizetni. Az adó tehát az osztalék egy része,vagyis a magánszemély az adóval csökkentett összeget kapja meg. Az adó mértéke annak az évnek, amelyben az osztalékról döntöttek, a beszámolójában kimutatott saját tőke adott tagra jutó arányos részének a jóváhagyás éve első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő százalékkal számított összege után 20 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék. Például, ha a 2002. évi beszámolóban történik osztalékról döntés, akkor a 2002. évi beszámolóban kimutatott saját tőkénél – és mivel a döntés 2003-ban hozható meg – a 2003. január 1-jén ismert jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni. Tegyük fel, hogy a cég 2002. évi saját tőkéje 3 millió forint, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
