Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés


A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. május 29-én (61. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1267

[…] később döntenek, vagy ha az az Szt. szerint osztalékként kifizethető, az átalakulás időpontjához kapcsoltan osztalékfizetésre igénybe veszik, vagy a jegyzett tőke emelésére fordítják). Az eredménytartalékról való döntésnél érdemes a következőket figyelembe venni: a) Ha eredménytartalékként megtartják az átalakulás utáni időszakra is, akkor célszerű a következőkkel számolni: Az Szt. 49. §-ának (6) bekezdése alapján a bt. átalakulása esetén a megszűnt bt.-ben lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (50 százalék) ellenében kapott részesedés (a kft.-üzletrész értéke) a megszűnt vagyoni betétre jutó – a megszűnt bt. végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összege (amiben a ki nem fizetett eredménytartalék és az átalakuláskori mérleg szerinti eredmény is benne van). Ez azt jelenti, ha a kérdező tag 50 százalékos vagyoni betétje 10 ezer forint, a rá jutó (tehát 50 százalékos) eredménytartalék 1.5 millió forint, akkor a kft.-től kapott üzletrészének a bekerülési értéke 1510 ezer forint. Nagy a valószínűsége annak, hogy a kft.-től kapott üzletrész – 10 százalékos tulajdoni hányadnak megfelelő – névértéke ennél lényegesen kevesebb lesz. Ha a kérdező tag az Szt. hatálya alá tartozó társas vállalkozás, akkor előfordulhat, hogy a következő évben már a befektetésnél értékvesztést kell elszámolnia. Ha a kérdező tag magánszemély, akkor az Szja-tv. vonatkozó előírásaira kell figyelni. Az Szja-tv. 2003. január 1-jétől hatályos 77/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társas vállalkozás tagjaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. Az adott eset – mivel az Szja-tv. hivatkozott előírása az átalakulást nem emeli ki – azonban nem tekinthető ilyennek. A magánszemély vagyoni betétje eredeti értékének fejében az Szt. szerint meghatározott értékű (nem névérték értékű!) üzletrészt kap. Ez olyannak tekinthető, mintha a vagyoni betétjét eladta volna a kft.-üzletrész bekerülési értékéért, és ezen az értéken vásárolta volna meg a kft.-üzletrészt. Ebből következően, a vagyoni betét eredeti értéke és a kapott üzletrész – fentiek szerint meghatározott – bekerülési értéke közötti különbözetet árfolyamnyereségből származó jövedelemnek kell tekinteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után a magánszemélyt 20 százalékos mértékű adó terheli, amelyet – az adott esetben is – a kft.-nek kell – valójában az átalakulás időpontjában – megállapítania, az Art. szerint bevallania és megfizetnie. Ha az eredménytartalékot megtartják az átalakulás utáni időszakra, akkor számolni kell azzal, hogy az eredménytartalékból történő osztalékkifizetéskor az a tulajdonos, amelyiknek a tulajdoni hányada csökkent, lényegesen kisebb arányban részesül, mint részesülne az átalakulás előtti tulajdonviszonyok mellett. A Gt. 141. §-ának előírásából levezethető, hogy a társasági szerződésben lehet rendelkezni arról, hogy az adózott eredményt nem a törzsbetétek arányában, hanem attól eltérő módon osztják fel. (Ez azonban az adott esetben, amikor az egyik tulajdonos 90 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, nehezen képzelhető el.) Így előfordulhat, hogy a közösen, azonos tulajdoni hányaddal rendelkezők által létrehozott eredménytartalékból a kisebb (10 százalékos) tulajdoni hányaddal rendelkező aránytalanul kevesebb osztalékot kap. Az adott esetben ez annál is inkább így van, mert az egyik tag a tulajdoni hányadát külső tőke bevonásával növeli (nyilvánvalóan csak a névértéknek megfelelő összegben, és nem ázsióval). b) Ha arról döntenek, hogy az eredménytartalékot (a végleges vagyonmérleg előtti adózás utáni eredményt is) a Gt. és az Szt. előírásai figyelembevételével osztalékként kifizetik, akkor az egyes tagok részére kifizethető összeget az átalakulás előtti tulajdoni […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.