Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. július 3-án (63. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1309

[…] azt a vevőnek a beruházások között állományba kell vennie, jellemzően a szerződés szerinti, számlázott vételáron. Amennyiben ezt az ingatlant a vevő (a kérdező) rendeltetésszerűen használatba is vette, az Szt. 47-51. §-ai szerinti bekerülési értéken aktiválnia is kell az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlanok között, függetlenül attól, hogy a vételárat teljes összegében még nem fizette meg. Fontos tisztázni azt is, hogy mennyi a vételár? A kérdésben zavaró az, hogy a vételár felét és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor a vevő megfizeti, a második felét (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törleszti. Kérdés, hogy mennyi a kamat? A vételár második 50 százaléka után külön kamatot számítanak fel? Havonta törlesztik a tőkét, és külön tételben számítják fel a kamatot, havonta csökkenő összegben? Vagy a vételár második 50 százaléka magában foglalja a kamatot is? Az adásvételi szerződésben ezt mindenképpen rögzíteni kell. Ha a vételár magában foglalja az ellenérték részletekben történő megfizetésének kamatát is, akkor valójában a vételárat nem lehet teljes összegében vételárnak tekinteni. Ez pedig kihat a vásárolt ingatlan bekerülési értékére, de a fizetendő áfa összegére is. Az egyértelműség érdekében javasoljuk az adásvételi szerződésben meghatározni a teljes vételárat, annak áfáját és külön tételben (havonkénti bontásban) a részletekben történő tőke- és kamattörlesztést. A bekerülési értékben csak az üzembe helyezés, a rendeltetésszerű használatbavétel előtti időszakot terhelő kamatot kell figyelembe venni, míg az üzembe helyezés utáni időszakot […]