Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel
Kérdés
Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. szeptember 18-án (67. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1400
[…] árbevételként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni és követelésként kell kimutatni. (A nyilvántartás szerinti érték, 55 millió forint kivezetésével az "értékesítésen" 123 millió forint nyereség realizálódik.) Az előbbiek szerinti követelés és az adósnál kimutatott kötelezettség összevezetése jelzi, hogy az eszközök átadása a hitelezőnek a tartozás fejében történt. (A kérdésben szereplő számok alapján az adósnak 14 millió forintos tartozása még fennmarad, ha ezt a hitelező nem engedi el. Ha elengedi, tovább nő az ügylet kapcsán kimutatott nyeresége.) A leírtakból következően a hitelezőnél az átvett eszközöket 178 millió forintos összegben kell állományba venni a számla alapján. Ebből adódó kötelezettségét az adóssal szembeni követelésével összevezetve, a fennmaradó követelés összege 14 millió forint. A számviteli elszámolás ezen módja az ügylethez kapcsolódóan az eredményt nem terheli. (Legfeljebb az, ha a fennmaradt 14 millió forintos követelését elengedik.) Amennyiben külön ügyletként kezeljük az eszközök átadását, illetve a beszámítást, azt is kell valamilyen formában könyvelni. Ha az eszközátadást nem értékesítésként számolják el, akkor a könyvekből a térítés nélküli átadás szabályaival kell kivezetni az adósnál, és a térítés nélküli átvétel előírásainak alkalmazásával kell állományba venni a hitelezőnél. (Az adott esetben 55 millió forint összegben a rendkívüli bevételekkel szemben, amit időbelileg el kell határolni.) A követelés, illetve a kötelezettség csökkentése az átadott-átvett eszközök becsült értékével azt jelenti, hogy a hitelező a beszámított összegben elengedte követelését, és ezzel elengedte az adós tartozását. Az elengedett követelést […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*