Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája
Kérdés
Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. október 2-án (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1426
[…] jövőbeni lakástulajdonosokra jutó eszmei telekhányadokra megosztani. Az eszmei telekhányadokat vevőnként külön-külön kell számlázni, mint tárgyi mentes földterület (telek)-értékesítést. A számlázott összeget árbevételként kell elszámolni, az eszmei telekhányadokra jutó bekerülési értéket pedig a készletszámláról az értékesítés közvetlen költségei közé kell átvezetni, általában az eladott áruk beszerzési értékeként. Felmerül a kérdés, hogy az eszmei telekhányadokat mikor lehet számlázni? A számviteli előírások alapján, amikor a szerződés szerinti teljesítés megtörtént. Az Áfa-tv. alapján, amikor a birtokba vehető dolog átvevője tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve a terméket birtokba veszi. Ebből nyilvánvalóan következik, mivel az eszmei telekhányad felett annak átvevője tulajdonosként – általában – csak akkor rendelkezhet, amikor a lakástulajdon felett is rendelkezhet, a telekhányadnak a lakástól eltérő időpontban (akár előbb, akár később) történő számlázása nehezen indokolható meg. Az első és második kérdésre így a válasz az, hogy a számlában külön-külön tételben kell szerepeltetni az eszmei telekhányad értékét (mint tárgyi adómentes értékesítést) és a lakóingatlan-hányad (a lakás) értékét (mint 25 százalék áfával adózó, első lakóingatlan-értékesítést), és ez utóbbi 25 százalékos áfáját. A leírtakból következik, a teljes összegre nem lehet 25 százalékos áfát felszámítani. A kérdésben szó van arról is, hogy a társaság ügynökhálózat közreműködésével, látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. Az ezzel kapcsolatosan kifizetett összegek nem kapcsolódnak sem a telek, sem a lakóingatlan bekerüléséhez (beszerzéséhez), hanem az értékesítéshez, ezért ezen kifizetéseket a számviteli előírások alapján a felmerülés évének eredménye terhére kell elszámolni, azokat nem lehet készletre venni, nem lehet időbelileg elhatárolni. Az ügynökhálózat által a lakások értékesítésével kapcsolatosan […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. október 2-án (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1426
[…] jövőbeni lakástulajdonosokra jutó eszmei telekhányadokra megosztani. Az eszmei telekhányadokat vevőnként külön-külön kell számlázni, mint tárgyi mentes földterület (telek)-értékesítést. A számlázott összeget árbevételként kell elszámolni, az eszmei telekhányadokra jutó bekerülési értéket pedig a készletszámláról az értékesítés közvetlen költségei közé kell átvezetni, általában az eladott áruk beszerzési értékeként. Felmerül a kérdés, hogy az eszmei telekhányadokat mikor lehet számlázni? A számviteli előírások alapján, amikor a szerződés szerinti teljesítés megtörtént. Az Áfa-tv. alapján, amikor a birtokba vehető dolog átvevője tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve a terméket birtokba veszi. Ebből nyilvánvalóan következik, mivel az eszmei telekhányad felett annak átvevője tulajdonosként – általában – csak akkor rendelkezhet, amikor a lakástulajdon felett is rendelkezhet, a telekhányadnak a lakástól eltérő időpontban (akár előbb, akár később) történő számlázása nehezen indokolható meg. Az első és második kérdésre így a válasz az, hogy a számlában külön-külön tételben kell szerepeltetni az eszmei telekhányad értékét (mint tárgyi adómentes értékesítést) és a lakóingatlan-hányad (a lakás) értékét (mint 25 százalék áfával adózó, első lakóingatlan-értékesítést), és ez utóbbi 25 százalékos áfáját. A leírtakból következik, a teljes összegre nem lehet 25 százalékos áfát felszámítani. A kérdésben szó van arról is, hogy a társaság ügynökhálózat közreműködésével, látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. Az ezzel kapcsolatosan kifizetett összegek nem kapcsolódnak sem a telek, sem a lakóingatlan bekerüléséhez (beszerzéséhez), hanem az értékesítéshez, ezért ezen kifizetéseket a számviteli előírások alapján a felmerülés évének eredménye terhére kell elszámolni, azokat nem lehet készletre venni, nem lehet időbelileg elhatárolni. Az ügynökhálózat által a lakások értékesítésével kapcsolatosan […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
