Leltárkészítési kötelezettség


Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. október 16-án (69. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1438

[…] valóságnak megfelelően tartalmazza. A leltárral szemben – a számviteli alapelvekből következően – különböző követelmények fogalmazhatók meg, mint a teljesség, a valódiság, a világosság, az áttekinthetőség, az egyedi (a tételes) értékelés, az ellenőrizhetőség elve. A mérleget alátámasztó leltár elkészíthető: a folyamatosan és naprakészen vezetett nyilvántartásokból, ezek hiányában, illetve a csak értékében kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél a leltározás (az egyeztetés) során felvett adatokból. Bármelyik módszerrel is készül a leltár, a leltárba bekerülő adatokat – a nyilvántartásba vételt megelőzően – ellenőrizni kell, biztosítva ezen adatok megbízhatóságát. (Ez lehet például a naprakészen vezetett nyilvántartásoknál a leltározás is!) A különböző eszközök, források leltára – az eszközök, a források jellegéből, jellemzőiből következően – más-más adatokat kell hogy tartalmazzon. Minden leltárnak eszköz- és forráscsoportonként (a főkönyvi számlákhoz, a mérlegtételekhez kapcsolódóan) tartalmaznia kell: az eszközöket, a forrásokat tételesen; az egyedi eszköz, kötelezettség egyértelmű azonosításához szükséges jelöléseket, adatokat (megnevezés, méret, minőség, cikkszám, nyilvántartási szám stb.), továbbá azt, hogy a társaságnál helyileg hol található, valamint utalást arra, hogy az teljes értékű vagy csökkentett értékű; az egyedi eszközre, kötelezettségre jellemző értékadatokat, például = immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a bekerülési (bruttó) értéket, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést, annak visszaírt értékét, az így számított nettó értéket, amennyiben élnek a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor a piaci értékre, az értékhelyesbítésre, azok változására vonatkozó adatokat is; = vásárolt készleteknél a bekerülési (beszerzési) értéket, az elszámolt értékvesztés összegét, a visszaírt értékvesztést, az így számított könyv szerinti értéket; = saját termelésű készleteknél az előállítás közvetlen önköltségét, az elszámolt értékvesztés összegét, a visszaírt értékvesztést, az így számított könyv szerinti értéket; = követeléseknél a bekerülési (eredeti) értéket, a törlesztéseket, a követelést növelő-csökkentő egyéb összegeket, az elszámolt értékvesztést, a visszaírt értékvesztést, az így számított könyv szerinti […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.