Kötelező átalakulás a Gt. szerint
Kérdés
Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. február 19-én (77. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1591
[…] vagy egyéb módon gondoskodnak a saját tőke és a jegyzett tőke egyezősége helyreállításáról. A saját tőke és a jegyzett tőke egyezősége "helyreállítható" azzal is, ha a gazdasági társaságnak van olyan eszköze, amelynek a piaci értéke lényegesen magasabb, mint a könyv szerinti értéke, és a különbözetet értékhelyesbítésként kimutatja az értékelési tartalék növelésével. (Természetesen, ezt augusztusban nem lehet megtenni, mert az az év végi értékelési feladatok közé tartozik.) Meg kell jegyezni, ha a jegyzett tőke összege több, mint az adott társasági formára előírt jegyzett tőke összege, és az intézkedéssel csak a Gt.-ben előírt mértékig (tőkenagyságig) történik a rendezés, akkor további feladat a jegyzett tőke leszállítása (veszteségrendezés címén) a kötelezően előírt jegyzett tőke szintjére. A Gt. 152. §-a (kft. esetén), illetve a Gt. 243. §-a (rt. esetén) nem ad arra lehetőséget, hogy a tulajdonosok 2 év után döntsenek, mert a jogszabályi előírás szerint a döntést haladéktalanul meg kell hozni. A Gt. hivatkozott előírásai szerint, ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség következtében kft.-nél a törzstőke felére, rt.-nél az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy a saját tőke az adott társasági formára előírt jegyzett tőke összege (kft.-nél 3 millió forint, rt.-nél 20 millió forint) alá csökkent, vagy a társaság fizetéseit beszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi, haladéktalanul (8 napon belül) össze kell hívni a taggyűlést, a közgyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából. A Gt. 152., illetve 243. §-ai alkalmazásánál nincs várakozási idő, nincs két év beszámolója, sőt egyetlen beszámoló sem kell, hiszen a veszteséget jelentő, veszteséggel járó gazdasági események hatásai a könyvviteli nyilvántartásokból is kiolvashatók. A saját tőke és a jegyzett tőke egyezőségét a már említett módok bármelyikén helyre lehet állítani. Ha ez nem valósulhat meg, akkor a Gt. 61. §-a szerinti átalakulásról, avagy a társaság megszűnéséről kell dönteni. A gyakorlat során felmerült, hogy az rt. teljesítette-e a Gt.-ben előírt kötelezettségét akkor, amikor a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása mellett, […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*