Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. október 13-án (115. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2365

[…] forgalmi értéke alapján nincs áfafizetési kötelezettség, ha a térítés nélküli termékátadás feltételeit, például az elérendő forgalom nagyságát a rendszeres értékesítés feltételeit tartalmazó szerződésben előre rögzítették. Ha ez nem történt meg, akkor a térítés nélküli termékátadás általános szabályai szerint kell eljárni, azaz meg kell fizetni az ingyenesen átadott termék forgalmi értéke alapján az áfát. Hogy miként történik ennek a számlázása, arra a számviteli elszámolásra vonatkozó előírások ismertetése során utalunk. A számviteli elszámolást kapcsoljuk a bevezetőben említett esetekhez: A vevő rendszeresen vásárol, és a szerződésben rögzített forgalom elérése után pluszként (térítés nélkül) kap egy olyan terméket, amelyet eddig is vásárolt. Itt két eset lehetséges: Amikor a térítés nélküli termékátadásra sor kerül, a vevő akkor is vásárolt, mondjuk 10 db-ot, és kap egyet ráadásként ingyen. Ez esetben 11 db-ról kell kiállítani a számlát, 11 db ellenértékének megfelelő összeget és áfát feltüntetve, külön soron szerepeltetve negatív előjellel az engedményként adott terméknek csak az ellenértékét és annak az áfáját. Így az eladónál árbevételként a 11 db terméknek az engedménnyel (térítés nélkül átadott termék ellenértékével) csökkentett értékét, a vevőnél pedig a 11 db termék bekerülési értékeként az így csökkentett értéket kell elszámolni. Ha a térítés nélküli átadás a korábbi értékesítéseket követően, azoktól függetlenül történik, akkor a termékben adott engedmény számviteli elszámolása történhet az eladó által kiállított sztornószámla, illetve helyesbítő számla alapján. A sztornószámlán az eredeti számla (számlák) minden értékadatát (beleértve az áfát is) negatív előjellel kell feltüntetni (maradva a példánál: 10 db-ról), és ki kell állítani egy számlát 11 db-ról az eredeti teljesítés időpontjára változatlan számlázott értékkel (beleértve az áfát is), változás az egy termékre jutó eladási, illetve bekerülési értékben van. Kiállítható olyan helyesbítő számla is, amely helyesbítő számla negatív előjellel tartalmazza az eredeti számla (számlák) szerinti ellenértéket és áfát, pozitív előjellel a 10 db termék eredeti értékének tíz-tizenegyed részét, és egy új számla készül az 1 db termék átadásáról, amely ellenértékként az eredeti számla (számlák) szerinti ellenérték és áfa egy-tizenegyed részét tartalmazza. (Ez utóbbi esetben is az egy termékre jutó eladási, illetve bekerülési érték változik.) Ha a vevő rendszeresen vásárol, és a szerződésben rögzített forgalom elérése után térítés nélkül olyan terméket kap, amelyet eddig nem vásárolt, akkor is két lehetőség van: – egyrészt a térítés nélküli átadás-átvétel általános előírása szerinti elszámolás, amikor az eladó az átadott termék könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként számolja el, a vevő pedig a rendkívüli bevételekkel szemben veszi azt állományba, illetve számolja el költségként; – másrészt a forgalommal arányosan utólag, termékben adott engedményként kezelni, ha ezt szerződés alátámasztja. Az utóbbi esetben nem következik egyértelműen az Áfa-tv. 22. §-a (9) bekezdésének alkalmazhatósága. Forgalommal arányosan utólag, termékben adott engedmény Az Szt. alapján a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott/kapott engedmények szerződés szerinti összegeit az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni, amennyiben azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. A számviteli előírások szerint tehát az elszámolás feltétele a pénzügyi rendezés (T 864 – K 384, illetve T 384 – K 964). Felmerül a kérdés, a pénzügyi rendezést későbbi termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás beszámításával el lehet-e kerülni. A […]