Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. október 27-én (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2390

[…] kell adnia – külön – a kérdező társaságnak, hogy ő az épületet harmadik személy használatába, albérletbe adhatja. Ezen felhatalmazás alapján köti (kötheti) meg a bérleti szerződést a kérdező társaság az épületrészek bérlőivel (valójában albérlőivel). A tulajdonos és a kérdező társaság közötti bérleti szerződésben – többek között – rögzíteni kell a bérbe adott épület (telek) használatáért fizetendő bérleti díjat, amelynek összegében, feltételeiben a felek szabadon állapodhatnak meg. A szerződés a számviteli, a szerződés szerinti számlázás követelményeinek azonban csak akkor felel meg, ha annak alapján kiszámítható, utólag is ellenőrizhető módon egyértelműen megállapítható a havonta fizetendő betéti díj összege. A bérbe vett épület változatlan formában történő továbbértékesítését (albérletbe adását) dokumentálni kell. A változatlan formában történő albérletbe adást egyrészt dokumentálja az azonos szerződéses forma (bérleti szerződés mindkét irányban), másrészt (és ez legalább annyira fontos, mint az előbbi) dokumentálhatja az, ha azonos módon (például m2 vagy légm3 alapján) történt a bérleti díj meghatározása, nyilvánvalóan eltérő mértékekkel. Összefoglalóan: a kérdésben leírt esetben akkor beszélhetünk közvetített szolgáltatásról, ha a kérdező társaság vevője és nyújtója is a bérleményszolgáltatásnak, a bérlőkkel kötött szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a kérdező társaság az általa bérelt épületet, annak részeit (a bérleményeket) adja bérbe (ténylegesen közvetít a tulajdonos és a bérlők között), a számlán pedig utalás van a közvetítés tényére. A változatlan formában történő értékesítést pedig azzal dokumentálja, hogy […]