Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek
Kérdés
Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. május 25-én (130. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2645
[…] ingatlan-bérbeadásból származó bevételére nem választja az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazását, akkor adófizetési kötelezettsége a kifizetői adólevonással és/vagy a negyedévenként általa fizetendő adó befizetésével teljesül. Ekkor mindössze a bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelynek alapján év végén az adóbevallásban fel kell tüntetnie a bérbeadásból származó bevételeket mint elkülönülten adózó jövedelmeket és azok adóját. Az adóalapot a 2005. évre nem terheli 11 százalék egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség. A 2006. évtől terheli a magánszemélyt a százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amelynek mértéke 4 százalék. A magánszemélyt terhelő százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségnél a következő jövedelmeket kell figyelembe venni: – vállalkozásból kivont jövedelem, – értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, – 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozóiosztalék-alap, – ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió Ft-ot meghaladó jövedelem. Az ingatlan-bérbeadás esetén nem terheli az egyént százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha az általa bérbe adott ingatlanban saját maga is bent lakik. Ez alól csak az a kivétel, ha az ingatlan-bérbeadás saját vállalkozása részére történik. (Vagyis ez utóbbi esetben meg kell fizetni a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást, feltéve, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot.) A magánszemélyt terhelő százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget akkor kell megfizetni, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el éves szinten a 400 ezer Ft-ot. Ha a foglalkoztató 400 ezer Ft-nál kevesebb egészségbiztosítási járulékot fizetett, akkor csak a különbözet után kell az egyénnek százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget teljesíteni. Pl. ha a foglalkoztató 250 ezer Ft egészségbiztosítási járulékot fizetett, s az egyénnek van olyan jövedelme, amely után egyéni százalékos egészségügyi […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*