Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. szeptember 28-án (137. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2801

[…] illetve elszámolási ügyletek számviteli elszámolása is. A kérdésben leírt esetben határidős leszállítási ügyletekről van szó. A számviteli elszámolást – az egyértelműsége érdekében – egy példán keresztül mutatjuk be. A vevő átutalt 2000 eurót, kiegyenlítette a társaság 2000 eurós követelését. Az euró árfolyama a vevővel szembeni követelés felvételekor: 260 Ft/euró, a kiegyenlítéskor 280 Ft/euró. A társaság a bankkal kötött határidős ügylet keretében 25-én értékesít 1 500 eurót, a kötési ár 282 Ft/euró, a tényleges vételi ár 278 Ft/euró. A könyvelési tételek: – a kibocsátott számla könyvelése: T 311 – K 93-94 [2000 x 260 = 520 E Ft]; – a vevő az ellenértéket átutalta: T 386 – K 311 [2000 x 280 = 560 E Ft]; – az árfolyamkülönbözet elszámolása: T 311 – K 9762 [560 - 520 = 40 E Ft]; – az euró értékesítése a kötési áron: T 384 – K 389 [1500 x 282 = 423 E Ft], – kivezetése a könyv szerinti értéken: T 389 – K 386 [1500 x 280 = 420 E Ft], a különbözet árfolyamnyereség, amelyet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni: T 389 – K 9761 [423 – 420 = 3 E Ft]. (Más adatokkal az árfolyam-különbözet lehet árfolyamveszteség is, amikor azt a 8762., illetve a 8761. számlákon kell a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolni.) Amennyiben az ügyletet tőzsdén bonyolítják, akkor a napi elszámolóár és a kötési ár közötti különbözetet naponta könyvelni kell. A könyvelés a társaságnál ez esetben: Ha a napi elszámolóár – magasabb, mint a kötési ár, akkor a társaság – mint eladó – fizet árkülönbözetet (T 367 – K 384), illetve a korábban befizetett árkülönbözet miatti követelését erre az összegre egészíti ki (T 367 – K 384 vagy T 384 – K 367); – alacsonyabb, mint a kötési ár, akkor a társaság – mint eladó – árfolyam-különbözetet kap (T 384 – K 477), vagy T 477 – K 384). A leszállítási határidős ügylet zárásakor ez esetben: – ha a piaci ár […]