Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása vagy bevonása
Kérdés
A kft. tagjai természetes személyek. Az egyik tag a társaságból kivált, a társaság az üzletrészt visszavásárolta, jóval a névérték felett, de kevesebbért, mint a tagra jutó sajáttőke-rész, mert várhatóan a társaság veszteséges lesz. A kilépő tag ezt tudomásul vette, az üzletrész a visszavásárlási áron a társaság tulajdonába került. A társaság a saját üzletrészt térítés nélkül kívánja a meglévő tulajdonosoknak átadni. Az átadáskor keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? A Számviteli Levelekben a 2986. kérdésre adott választ ismerem. A személyi jövedelemadó megállapításánál a piaci érték meghatározásakor hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni a várható veszteséget?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. június 28-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3191
[…] visszavásárolt üzletrésznek a magánszemély tulajdonosoknak történő térítés nélküli átadása elszámolásáról, adó- és járulékterheiről részletesen írtunk a Számviteli Levelek 146. számában, a 2986. kérdésre adott válaszban, ezért itt azt nem ismételjük meg. Amennyiben a visszavásárolt üzletrészt bevonják, akkor a bevont üzletrész névértékével az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján a jegyzett tőke összegét kell csökkenteni a rendkívüli bevételek közötti elszámolással (T 411 – K 987), és ezzel egyidejűleg az üzletrész visszavásárlási értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján (T 887 – K 373). [A kérdés alapján valószínűsíthető, hogy ezen bevonásnak az eredményre gyakorolt hatása veszteség lenne! Amennyiben a visszavásárolt üzletrész bevonásakor a rendkívüli bevételként elszámolt összeg meghaladja a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeget, a különbözet a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt.] Ha a társaság a visszavásárolt üzletrészt a tőkeleszállítás szabályai szerint bevonta, akkor nincs mit átadnia a többi tagnak térítés nélkül. A kérdésben hivatkozás volt a Gt. 159. §-ára. A Gt. 159. §-ának (3) bekezdése rendelkezik a feltételes tőkeleszállításról. Ha a visszavásárolt üzletrész bevonása miatt a törzstőke 3 millió forint alá csökkenne, a törzstőke leszállítása hatályosulásának előfeltétele az, hogy a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott tőkeemelés megtörténjen akkora összegben, hogy a törzstőke legalább 3 millió forint legyen. A Gt. külön nem rendelkezik arról, hogy ez a tőkeemelés milyen formában valósulhat meg. A Gt. 154. §-a szerint a törzstőke felemelhető a törzstőkén felüli vagyon terhére, azaz a szabad eredménytartalékból is, a meglévő tagok, tulajdonosok törzsbetétei értékének arányos növelésével (T 413 – K 411). Ez esetben a tagok törzsbetétei (üzletrészei) névértékének növekedését kell a magánszemély tagok jövedelmének tekinteni. Ezen jövedelem személyi jövedelemadóját, a jövedelmet terhelő járulékokat nem a tőkeemeléskor kell megfizetni, hanem az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. június 28-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3191
[…] visszavásárolt üzletrésznek a magánszemély tulajdonosoknak történő térítés nélküli átadása elszámolásáról, adó- és járulékterheiről részletesen írtunk a Számviteli Levelek 146. számában, a 2986. kérdésre adott válaszban, ezért itt azt nem ismételjük meg. Amennyiben a visszavásárolt üzletrészt bevonják, akkor a bevont üzletrész névértékével az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján a jegyzett tőke összegét kell csökkenteni a rendkívüli bevételek közötti elszámolással (T 411 – K 987), és ezzel egyidejűleg az üzletrész visszavásárlási értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján (T 887 – K 373). [A kérdés alapján valószínűsíthető, hogy ezen bevonásnak az eredményre gyakorolt hatása veszteség lenne! Amennyiben a visszavásárolt üzletrész bevonásakor a rendkívüli bevételként elszámolt összeg meghaladja a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeget, a különbözet a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt.] Ha a társaság a visszavásárolt üzletrészt a tőkeleszállítás szabályai szerint bevonta, akkor nincs mit átadnia a többi tagnak térítés nélkül. A kérdésben hivatkozás volt a Gt. 159. §-ára. A Gt. 159. §-ának (3) bekezdése rendelkezik a feltételes tőkeleszállításról. Ha a visszavásárolt üzletrész bevonása miatt a törzstőke 3 millió forint alá csökkenne, a törzstőke leszállítása hatályosulásának előfeltétele az, hogy a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott tőkeemelés megtörténjen akkora összegben, hogy a törzstőke legalább 3 millió forint legyen. A Gt. külön nem rendelkezik arról, hogy ez a tőkeemelés milyen formában valósulhat meg. A Gt. 154. §-a szerint a törzstőke felemelhető a törzstőkén felüli vagyon terhére, azaz a szabad eredménytartalékból is, a meglévő tagok, tulajdonosok törzsbetétei értékének arányos növelésével (T 413 – K 411). Ez esetben a tagok törzsbetétei (üzletrészei) névértékének növekedését kell a magánszemély tagok jövedelmének tekinteni. Ezen jövedelem személyi jövedelemadóját, a jövedelmet terhelő járulékokat nem a tőkeemeléskor kell megfizetni, hanem az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
