Végelszámolás számviteli teendői
Kérdés
A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 1-jén (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4524
[…] ez nem megy, akkor a tulajdonosoknak a tagi kölcsönt el kell engedni, hiszen a végelszámolás alatt minden kötelezettséget meg kell szüntetni. Ha nincs tagi kölcsön, de pénze sincs a társaságnak a megfizetendő járulékok, illetékek kifizetésére, akkor erre a tulajdonos milyen formában adjon pénzt? Ha a kérdező társaság kft., és a társasági szerződésben szabályozták a pótbefizetés intézményét, és a kft.-nek negatív előjelű az eredménytartaléka (a saját tőke pozitív), akkor a tulajdonos teljesítsen pótbefizetést, amelyet a lekötött tartalékba kell helyezni. Ha a pótbefizetés teljesítésének a feltételei hiányoznak, vagy a pótbefizetés nem elegendő, akkor a tulajdonosnak nincs más lehetősége, mint az, hogy véglegesen pénzeszközöket adjon át, amelyet a társaságnál a rendkívüli bevételekkel szemben kell elszámolni (előfordulhat, hogy ez után is társasági adót kell fizetni!). Hogyan néz ki a mérleg a végelszámolás befejezésekor? A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró, a számviteli törvény előírásainak megfelelő beszámolót készít, amelynek során sajátos előírásokat is érvényesíteni kell. Ilyenek: – a forintban lévő pénzeszközökön kívüli egyéb eszközöket, kötelezettségeket piaci értéken kell értékelni, az átértékelésből adódó különbözetet rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, ebből következően ebben a mérlegben már sem időbeli elhatárolás, sem értékvesztés, sem terven felüli értékcsökkenés stb. nem lehet; – pénzeszközökön kívüli eszközöket, a tulajdonosoknak történő átadásakor, általában áfafizetési kötelezettség terheli, ennek összegét a beszámoló készítésekor meg kell állapítani, az áfabevallásba és a kötelezettségek közé be kell állítani; – a végelszámoló díját, az iratőrzés költségeit, az egyéb költségeket, az adó- és járulékfizetést a kötelezettségek között kell kimutatni; – a piaci értékre történő átértékelés, a kötelezettségek előírásának az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza stb. A mérlegben a saját tőke elemei (jegyzett tőke, eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény stb.) az általános előírásoknak megfelelően […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 1-jén (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4524
[…] ez nem megy, akkor a tulajdonosoknak a tagi kölcsönt el kell engedni, hiszen a végelszámolás alatt minden kötelezettséget meg kell szüntetni. Ha nincs tagi kölcsön, de pénze sincs a társaságnak a megfizetendő járulékok, illetékek kifizetésére, akkor erre a tulajdonos milyen formában adjon pénzt? Ha a kérdező társaság kft., és a társasági szerződésben szabályozták a pótbefizetés intézményét, és a kft.-nek negatív előjelű az eredménytartaléka (a saját tőke pozitív), akkor a tulajdonos teljesítsen pótbefizetést, amelyet a lekötött tartalékba kell helyezni. Ha a pótbefizetés teljesítésének a feltételei hiányoznak, vagy a pótbefizetés nem elegendő, akkor a tulajdonosnak nincs más lehetősége, mint az, hogy véglegesen pénzeszközöket adjon át, amelyet a társaságnál a rendkívüli bevételekkel szemben kell elszámolni (előfordulhat, hogy ez után is társasági adót kell fizetni!). Hogyan néz ki a mérleg a végelszámolás befejezésekor? A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró, a számviteli törvény előírásainak megfelelő beszámolót készít, amelynek során sajátos előírásokat is érvényesíteni kell. Ilyenek: – a forintban lévő pénzeszközökön kívüli egyéb eszközöket, kötelezettségeket piaci értéken kell értékelni, az átértékelésből adódó különbözetet rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, ebből következően ebben a mérlegben már sem időbeli elhatárolás, sem értékvesztés, sem terven felüli értékcsökkenés stb. nem lehet; – pénzeszközökön kívüli eszközöket, a tulajdonosoknak történő átadásakor, általában áfafizetési kötelezettség terheli, ennek összegét a beszámoló készítésekor meg kell állapítani, az áfabevallásba és a kötelezettségek közé be kell állítani; – a végelszámoló díját, az iratőrzés költségeit, az egyéb költségeket, az adó- és járulékfizetést a kötelezettségek között kell kimutatni; – a piaci értékre történő átértékelés, a kötelezettségek előírásának az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza stb. A mérlegben a saját tőke elemei (jegyzett tőke, eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény stb.) az általános előírásoknak megfelelően […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
