Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. december 2-án (233. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4831

[…] vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, valamint a mérlegfőösszeget (a hitelezők valószínű, hogy nem lelkesednek a tervezett jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan). Az Szt. 140. §-a ad előírást az átalakulással létrejövő gazdasági társaság saját tőkéje összetételére vonatkozóan. Ha a saját tőke egyes elemei átrendezésre kerülnek, akkor az átrendezéshez (a vagyonmérleg-tervezetben is, a végleges vagyonmérlegben is) külön oszlopot kell beiktatni. Követelmény az is, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét, illetve az eredménytartalék csak a jogszabályban felsorolt jogcímeken változhat. Így a kérdésben leírt beolvadás, amikor a beolvadó kft. jegyzett tőkéjét a tőketartalékba helyezik, sem a Gt., sem az Szt. előírásaival nem ellentétes, azt egyik jogszabály sem tiltja. Milyen következményei lehetnek a kérdés szerinti beolvadásnak a tulajdonosoknál? Ha a tulajdonosok az Szt. hatálya alá tartoznának, akkor a kft. tulajdonosainak az üzletrészek bekerülési értékét rendkívüli ráfordításként kellene elszámolniuk, de rendkívüli bevételt nem mutathatnának ki, mivel az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban a beolvadáshoz kapcsolódóan nem szereznek részesedést. A beolvadó kft. tulajdonosainak a kft.-ben lévő üzletrészei a beolvadással megszűnnek. Az átalakulás során a beolvasztó zrt.-től újabb üzletrészt nem kapnak (nem növekedik meglévő üzletrészeik értéke). Így a zrt.-ben meglévő üzletrészeik szerzési értéke sem nő, az eredeti megszerzési érték marad. Ez a vállalkozásból kivont […]