Vállalkozási szerződés alapján számlázás
Kérdés
Cégünk vállalkozási szerződést kötött partnerével, amelyben a fizetési ütemek a következők: 30% az eszköz szállítását megelőző 8 héttel korábban, 60% az eszköz leszállítása után, 10% a sikeres terhelési próba, a munkavédelmi vizsgálatot követően. A partner a következőképpen számlázott: I. részszámla (augusztusban) 30% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); II. részszámla (szeptemberben) 60% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); végszámla a szerződés szerinti teljes összegről (szeptemberben), amiből minuszolja az első két részteljesítést (a számla mögött is a két fél által aláírt teljesítésigazolás van). A partner álláspontja szerint így helyes a számlázás, cégünk szerint pedig nem helyes. Mi a megfelelő és helyes számlázás ilyen esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. január 13-án (235. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4867
[…] vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A Ptk. hivatkozott előírásából következik, hogy egyetlen dolgot (egyetlen eszközt) nem lehet részletekben eladni, csak egyben és egyszer. Az Áfa-tv. 57. §-ának (1) bekezdése alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható, és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. Ha a kérdésben leírt esetben három termékről lenne szó, akkor a három eszköz külön-külön számlázható lehetne, ha a szerződésben úgy állapodtak meg. A kérdés szerint azonban nem erről van szó, az eszköz szállítását megelőzően teljesítésről nem lehet beszélni, legfeljebb előlegről, pénzügyi rendezés esetén előlegszámlázásról. A sikeres terhelési próba sem tekinthető részteljesítésnek, legfeljebb a teljesítésről kibocsátásra kerülő számla kiállítása feltételének. A leírtak alapján egyértelmű, hogy csak egyetlen számlát bocsáthatott volna ki a partner a teljesítésről és egyet augusztusban az előlegről. A leírtakból az is következik, hogy a két fél által aláírt teljesítésigazolás valójában nem valós gazdasági esemény megtörténtét igazolja. Ezért a számla kibocsátója megsértette a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeit. A kérdésben vállalkozási szerződésről írnak. Ha valóban vállalkozási szerződés lenne, akkor a Ptk. 349-416. §-ai alapján valamilyen szolgáltatásnyújtás lenne mögötte, és nem eszköz szállítása. Az építési szerződésre vonatkozó előírások szerint [a Ptk. 403. §-ának (2) bekezdése], ha a szolgáltatás természetéből más nem következik, a szolgáltatás oszthatatlan. Ha azonban a felek a szerződésben a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodnak […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. január 13-án (235. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4867
[…] vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A Ptk. hivatkozott előírásából következik, hogy egyetlen dolgot (egyetlen eszközt) nem lehet részletekben eladni, csak egyben és egyszer. Az Áfa-tv. 57. §-ának (1) bekezdése alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható, és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. Ha a kérdésben leírt esetben három termékről lenne szó, akkor a három eszköz külön-külön számlázható lehetne, ha a szerződésben úgy állapodtak meg. A kérdés szerint azonban nem erről van szó, az eszköz szállítását megelőzően teljesítésről nem lehet beszélni, legfeljebb előlegről, pénzügyi rendezés esetén előlegszámlázásról. A sikeres terhelési próba sem tekinthető részteljesítésnek, legfeljebb a teljesítésről kibocsátásra kerülő számla kiállítása feltételének. A leírtak alapján egyértelmű, hogy csak egyetlen számlát bocsáthatott volna ki a partner a teljesítésről és egyet augusztusban az előlegről. A leírtakból az is következik, hogy a két fél által aláírt teljesítésigazolás valójában nem valós gazdasági esemény megtörténtét igazolja. Ezért a számla kibocsátója megsértette a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeit. A kérdésben vállalkozási szerződésről írnak. Ha valóban vállalkozási szerződés lenne, akkor a Ptk. 349-416. §-ai alapján valamilyen szolgáltatásnyújtás lenne mögötte, és nem eszköz szállítása. Az építési szerződésre vonatkozó előírások szerint [a Ptk. 403. §-ának (2) bekezdése], ha a szolgáltatás természetéből más nem következik, a szolgáltatás oszthatatlan. Ha azonban a felek a szerződésben a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodnak […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
