Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam
Kérdés
Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. június 14-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5496
[…] javul a forint megítélése), okozhat olyan problémákat, mint amilyenekről a kérdés szól. Van-e megoldás? Lehet-e jó megoldás? Ezen kérdésekre egyértelműen sem igennel, sem nemmel nem lehet válaszolni, hiszen még a közeli jövő is kiszámíthatatlan! Az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése felkínál egy lehetséges megoldást: a törvény előírásaitól el lehet térni abban a kivételes esetben – a könyvvizsgáló egyetértésével és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett –, ha az adott körülmények mellett a törvény valamely rendelkezésének [jelen esetben az Szt. 60. §-a (2) bekezdésének] alkalmazása nem biztosítja, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet nyújtson. A kérdés csak az lehet, hogy mennyi legyen az eltérés, és azt hogyan lehet dokumentálni? A törvényi előírásoktól való eltérés indoka adott: az euró, a CHF, de más devizák árfolyama is néhány héten belül kiugróan magas lett, majd nem sokkal ezután jelentősen csökkent. A december 31-i devizaárfolyamoktól eltérően a kérdező az átlagárfolyam használatával számolna. Az átlagszámításnál azonban vitatható, hogy milyen időszak adatait átlagoljuk. Jelen esetben a 2011. év átlagát, vagy 2012. 01. 01. és a mérlegkészítés időpontja közötti időszak átlagát? Érvekkel, számításokkal mindkettőt alá lehet támasztani. A válaszadó véleménye szerint, mivel a külföldi pénzértékre szóló követelések, illetve kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelése felértékelést jelent, és így nem realizált árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget eredményez, célszerűbb lenne abból kiindulni, hogy ezek a követelések, illetve kötelezettségek a mérlegkészítés időpontjáig milyen árfolyamon realizálódtak a pénzügyi rendezéskor (abból kiindulóan, hogy ne kelljen például árfolyamnyereséget elszámolni akkor, amikor a követelés kiegyenlítésekor már alacsonyabb az árfolyam, és így – felértékelés esetén - árfolyamveszteséget kellene kimutatni). A válaszadó szerint a december 31-i devizaárfolyamok helyett – […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. június 14-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5496
[…] javul a forint megítélése), okozhat olyan problémákat, mint amilyenekről a kérdés szól. Van-e megoldás? Lehet-e jó megoldás? Ezen kérdésekre egyértelműen sem igennel, sem nemmel nem lehet válaszolni, hiszen még a közeli jövő is kiszámíthatatlan! Az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése felkínál egy lehetséges megoldást: a törvény előírásaitól el lehet térni abban a kivételes esetben – a könyvvizsgáló egyetértésével és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett –, ha az adott körülmények mellett a törvény valamely rendelkezésének [jelen esetben az Szt. 60. §-a (2) bekezdésének] alkalmazása nem biztosítja, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet nyújtson. A kérdés csak az lehet, hogy mennyi legyen az eltérés, és azt hogyan lehet dokumentálni? A törvényi előírásoktól való eltérés indoka adott: az euró, a CHF, de más devizák árfolyama is néhány héten belül kiugróan magas lett, majd nem sokkal ezután jelentősen csökkent. A december 31-i devizaárfolyamoktól eltérően a kérdező az átlagárfolyam használatával számolna. Az átlagszámításnál azonban vitatható, hogy milyen időszak adatait átlagoljuk. Jelen esetben a 2011. év átlagát, vagy 2012. 01. 01. és a mérlegkészítés időpontja közötti időszak átlagát? Érvekkel, számításokkal mindkettőt alá lehet támasztani. A válaszadó véleménye szerint, mivel a külföldi pénzértékre szóló követelések, illetve kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelése felértékelést jelent, és így nem realizált árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget eredményez, célszerűbb lenne abból kiindulni, hogy ezek a követelések, illetve kötelezettségek a mérlegkészítés időpontjáig milyen árfolyamon realizálódtak a pénzügyi rendezéskor (abból kiindulóan, hogy ne kelljen például árfolyamnyereséget elszámolni akkor, amikor a követelés kiegyenlítésekor már alacsonyabb az árfolyam, és így – felértékelés esetén - árfolyamveszteséget kellene kimutatni). A válaszadó szerint a december 31-i devizaárfolyamok helyett – […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
