Időbeli elhatárolás átértékelése
Kérdés
Kérdésem az 5449. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Az első év végén az érvényes árfolyammal számoljuk el passzív elhatárolásként a költséget (300 Ft/euró árfolyamon), ha nem számláztak folyamatos teljesítést. Sőt még a következő év végén sem számlázzák ki, ekkor az euró árfolyama 250 Ft. A 3. évben számlázzák, amikor az árfolyam 320 Ft/euró. A 2. év végén, illetve a számla megérkezésekor az árfolyam-különbözetet a pénzügyi eredményben vagy a költségek között kell kimutatni? Ha az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazzuk, akkor a számlát 320 Ft/euró árfolyamon a költségek közé kell tenni. Ebből számomra az következik, hogy az átértékelési különbözet is költség.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. szeptember 6-án (271. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5558
[…] harmadik évben fejeződött be). Az első év végén az igénybe vett szolgáltatás költségeként a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolt költség (T 529 – K 482) 300 ezer Ft, árfolyam-különbözet nincs. A következő év elején az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni (T 482 – K 529), mínusz 300 ezer forint költség. A 2. év végén az igénybe vett szolgáltatás költségeként a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolt költség [2000 euró 250 Ft-os árfolyammal = 500 ezer forint (T 529 – K 482)]. Így a második évet a szolgáltatás költségeként 200 ezer forint terheli, 100 ezerrel kevesebb, mint az előző évben, de ez nem árfolyam-különbözet. A számla alapján 320 Ft/euró árfolyamon kell könyvelni az igénybe vett szolgáltatást 960 ezer forintos összegben (T 529 – K 454), és megszüntetve a korábbi elhatárolást (T 482 - K 529) 500 ezer forinttal, a tárgyévet 460 ezer forint terheli. Ez esetben sincs árfolyam-különbözet. A szerződés szerinti összeget minden év végével az aktuális árfolyamon költségként számoltuk el. Ha a passzív időbeli elhatárolást a következő évben nem szüntetjük meg, akkor a második évben költségként el kell számolni 1000 eurót 250 Ft-os árfolyammal (T 529 – K 482), és a 482. számlán kimutatott ezer eurót pedig át kell értékelni, a különbözetet, 50 ezer forintot pedig árfolyamnyereségként elszámolni (T 482 – K 9763). A számla beérkezésekor a háromezer eurót a 320 Ft/euró árfolyamon kell költségként könyvelni (T 529 – K 454) 960 ezer forintos összegben, és meg kell szüntetni az időbelileg elhatárolt összeget (T 482 – K 529) 500 ezer forint összegben, árfolyam-különbözet azonban nincsen. Az előző bekezdésben leírtaktól a költségként elszámolt összegben van eltérés: a második évben 200 ezer forint helyett 250 ezer forint, a harmadik évben 460 ezer forint mindkét variációban, az első évben mindkét változatban 300 ezer forint. A költségként elszámolt összegben + 50 ezer forint, amelyet a második évben az árfolyamnyereség kompenzál. Következtetés! Ha a költségek – évek közötti – passzív időbeli elhatárolását a számviteli előírások szerint az elhatárolást követő évben megszüntetik, akkor az árfolyamváltozás eredményeként […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. szeptember 6-án (271. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5558
[…] harmadik évben fejeződött be). Az első év végén az igénybe vett szolgáltatás költségeként a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolt költség (T 529 – K 482) 300 ezer Ft, árfolyam-különbözet nincs. A következő év elején az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni (T 482 – K 529), mínusz 300 ezer forint költség. A 2. év végén az igénybe vett szolgáltatás költségeként a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolt költség [2000 euró 250 Ft-os árfolyammal = 500 ezer forint (T 529 – K 482)]. Így a második évet a szolgáltatás költségeként 200 ezer forint terheli, 100 ezerrel kevesebb, mint az előző évben, de ez nem árfolyam-különbözet. A számla alapján 320 Ft/euró árfolyamon kell könyvelni az igénybe vett szolgáltatást 960 ezer forintos összegben (T 529 – K 454), és megszüntetve a korábbi elhatárolást (T 482 - K 529) 500 ezer forinttal, a tárgyévet 460 ezer forint terheli. Ez esetben sincs árfolyam-különbözet. A szerződés szerinti összeget minden év végével az aktuális árfolyamon költségként számoltuk el. Ha a passzív időbeli elhatárolást a következő évben nem szüntetjük meg, akkor a második évben költségként el kell számolni 1000 eurót 250 Ft-os árfolyammal (T 529 – K 482), és a 482. számlán kimutatott ezer eurót pedig át kell értékelni, a különbözetet, 50 ezer forintot pedig árfolyamnyereségként elszámolni (T 482 – K 9763). A számla beérkezésekor a háromezer eurót a 320 Ft/euró árfolyamon kell költségként könyvelni (T 529 – K 454) 960 ezer forintos összegben, és meg kell szüntetni az időbelileg elhatárolt összeget (T 482 – K 529) 500 ezer forint összegben, árfolyam-különbözet azonban nincsen. Az előző bekezdésben leírtaktól a költségként elszámolt összegben van eltérés: a második évben 200 ezer forint helyett 250 ezer forint, a harmadik évben 460 ezer forint mindkét variációban, az első évben mindkét változatban 300 ezer forint. A költségként elszámolt összegben + 50 ezer forint, amelyet a második évben az árfolyamnyereség kompenzál. Következtetés! Ha a költségek – évek közötti – passzív időbeli elhatárolását a számviteli előírások szerint az elhatárolást követő évben megszüntetik, akkor az árfolyamváltozás eredményeként […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
