Ideiglenes iparűzési adó
Kérdés
Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. március 27-én (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6229
[…] Htv. 38. §-ának (2) bekezdése az irányadó. Ahhoz persze, hogy meg lehessen ítélni, a településen folyó építőipari tevékenység ideiglenes jellegű iparűzésiadó-kötelezettség alá esik-e – az említett rendelkezések egybevetése alapján –, az adott településen az egyes megrendelőknek külön-külön végzett munkák napjait össze kell adni, feltéve hogy azok között nincs időbeni átfedés (a több megrendelő számára azonos településen, azonos időszakban végzett munkák időtartamát értelemszerűen csak egyszer kell számításba venni). Fontos összefüggés ugyanakkor, hogy az építőipari tevékenység utáni adókötelezettség csak a 31. napon kezdődik, tehát 30 napnyi tevékenységvégzés után nem kell ideiglenes jellegű iparűzési adót fizetni.Amennyiben a településen az építőiparitevékenység-végzés napjainak száma az adóéven belül a 180 napot meghaladja, akkor – a Htv. 37. §-ának (3) bekezdése értelmében – a 181. naptól kezdődően telephely jön létre, és állandó jellegű iparűzésitevékenység-végzőként kell bejelentkezni, tehát például adóelőleget is kell vallani és fizetni. Sőt, az ideiglenes jellegű tevékenységről is be kell nyújtani a bevallást, mégpedig a tevékenységvégzés 180. napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napjáig [Art. 32. §-ának (1) bekezdése]. Az Art. 2. számú melléklete II/A/2/d) pontja szerint e határnapig kell az ideiglenes jellegű adót is megfizetni. A Htv. – 37. §-ának (3) bekezdésében – azt is lehetővé teszi, hogy a vállalkozó már eleve mint állandó jellegű iparűzési tevékenységet végző jelentkezzen be az adóhatósághoz, ha az építőipari tevékenység időtartama a településen az adóéven belül a 180 napot várhatóan meghaladja. Ez azzal az előnnyel jár, hogy nem kell az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettséget (bejelentkezés, bevallás, adófizetés) teljesíteni.Ami a második kérdést illeti, előrebocsátjuk, hogy a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó sajátos adóalap-összeszámítási szabály csak azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, melyek esetén az elábé és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50%-át. Feltételezzük, hogy a kérdésben említett másik kapcsolt vállalkozás esetén is e feltétel teljesül. A Htv. 39. §-ának (6) bekezdése nem fogalmaz meg időkorlátot arra nézve, hogy meddig kell fennállni a kapcsolt […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. március 27-én (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6229
[…] Htv. 38. §-ának (2) bekezdése az irányadó. Ahhoz persze, hogy meg lehessen ítélni, a településen folyó építőipari tevékenység ideiglenes jellegű iparűzésiadó-kötelezettség alá esik-e – az említett rendelkezések egybevetése alapján –, az adott településen az egyes megrendelőknek külön-külön végzett munkák napjait össze kell adni, feltéve hogy azok között nincs időbeni átfedés (a több megrendelő számára azonos településen, azonos időszakban végzett munkák időtartamát értelemszerűen csak egyszer kell számításba venni). Fontos összefüggés ugyanakkor, hogy az építőipari tevékenység utáni adókötelezettség csak a 31. napon kezdődik, tehát 30 napnyi tevékenységvégzés után nem kell ideiglenes jellegű iparűzési adót fizetni.Amennyiben a településen az építőiparitevékenység-végzés napjainak száma az adóéven belül a 180 napot meghaladja, akkor – a Htv. 37. §-ának (3) bekezdése értelmében – a 181. naptól kezdődően telephely jön létre, és állandó jellegű iparűzésitevékenység-végzőként kell bejelentkezni, tehát például adóelőleget is kell vallani és fizetni. Sőt, az ideiglenes jellegű tevékenységről is be kell nyújtani a bevallást, mégpedig a tevékenységvégzés 180. napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napjáig [Art. 32. §-ának (1) bekezdése]. Az Art. 2. számú melléklete II/A/2/d) pontja szerint e határnapig kell az ideiglenes jellegű adót is megfizetni. A Htv. – 37. §-ának (3) bekezdésében – azt is lehetővé teszi, hogy a vállalkozó már eleve mint állandó jellegű iparűzési tevékenységet végző jelentkezzen be az adóhatósághoz, ha az építőipari tevékenység időtartama a településen az adóéven belül a 180 napot várhatóan meghaladja. Ez azzal az előnnyel jár, hogy nem kell az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettséget (bejelentkezés, bevallás, adófizetés) teljesíteni.Ami a második kérdést illeti, előrebocsátjuk, hogy a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó sajátos adóalap-összeszámítási szabály csak azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, melyek esetén az elábé és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50%-át. Feltételezzük, hogy a kérdésben említett másik kapcsolt vállalkozás esetén is e feltétel teljesül. A Htv. 39. §-ának (6) bekezdése nem fogalmaz meg időkorlátot arra nézve, hogy meddig kell fennállni a kapcsolt […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
