Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés
Kérdés
Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzésiadó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. június 25-én (327. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6699
[…] iparűzésiadóalap-számítás során. (Ugyanakkor oktatás, képzés esetén sem kizárt egy szolgáltatás változatlan formában való közvetítése. Például ha az adóalany arra vállal kötelezettséget, hogy szerződést köt egy nyelvtanárral a megbízója telephelyén való nyelvóra tartására.)Összetettebb kérdéskör a szakértői, tanácsadói tevékenység, továbbá a közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervek, esélyegyenlőségi tervek, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítésére, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítésére, valamint intézmény- és programakkreditációra vonatkozó tevékenység végzése esetén. Amennyiben az e tevékenységek folytatásáról szóló szerződésben a megrendelő valamely jól körülhatárolható, az adóalany saját szolgáltatásnyújtásától független, azt nem befolyásoló, annak előfeltételét nem jelentő, ilyen értelemben önállóan is nyújtható szolgáltatást rendel meg, akkor nem kizárt, hogy a harmadik fél változatlan formában továbbszámlázott – a saját teljesítménytől hangsúlyozottan elkülönülő – szolgáltatása – annak tartalma szerint – közvetített szolgáltatás legyen. Például ha a szakértői tevékenység keretében a megrendelő valamely más szakterülethez tartozó vagy specifikus szaktudást feltételező szakvéleményt is megrendel, vagy az uniós pályázatok elkészítése során a megrendelő (és nem a pályázat elkészítése) számára szükséges valamely szakkérdés külön tisztázása, akkor ezen – a megrendelő kérése alapján, a javára – vásárolt szolgáltatás az adózónál lehet közvetített szolgáltatás. Idetartozhat az is, ha az adóalany egy szerződésben vállal kötelezettséget intézményhálózat-működtetési terv és az esélyegyenlőségi terv készítésére, ám utóbbit teljes egészében más vállalkozás dolgozza ki.Elképzelhető az is, hogy az adózó csak arra vállal a megrendelő felé kötelezettséget, hogy más vállalkozótól rendeli meg például a közoktatási terv vagy az uniós pályázat elkészítését, vagy mint azt a harmadik pont alatti kérdés említi: projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében az adózó által vállalt szolgáltatást kizárólag harmadik fél nyújtja. Ha a továbbadott szolgáltatáshoz az adózó saját teljesítményt – a továbbszámlázáson, a szolgáltatást ténylegesen elvégző felkutatásán, a szerződéses feltételek tisztázásán, a szerződéskötésen, ellenérték utalásán túlmenően – nem tesz, és ez (tehát hogy a szolgáltatást teljes egészében más nyújtja) a szerződésből is következik, a szolgáltatásközvetítésre vonatkozó tartalmi feltételei teljesülnek.Abban az esetben ellenben, ha a képzési program, a pályázat, a minőségirányítási terv az adózó és valamely más vállalkozás (vállalkozó) közös teljesítménye eredőjeként áll elő, továbbá a megrendelővel kötött szerződésből sem következik, hogy a beszállító vállalkozó munkáját a megrendelő külön igényelte volna, akkor a vásárolt szolgáltatás igénybe vett és nem közvetített szolgáltatásnak tekintendő.Ha tartalma szerint a vásárolt szolgáltatás lehet közvetített szolgáltatás, akkor a helyi iparűzésiadóalap-számítás során feltétel a számlázási követelmény teljesítése.Ami a számlázási követelményt illeti, ki kell emelni, hogy az adózó által kiállított kimenő számlában el kell különíteni (külön kell feltüntetni, szerepeltetni kell) a saját teljesítményt és a közvetített szolgáltatást, ha a számlában saját teljesítmény is szerepel. Ez egyben azt jelenti, hogy ha az adózó saját teljesítménye mellett közvetített szolgáltatást is nyújt, akkor a számlában a saját és közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban a szolgáltatás megnevezésével és annak (szerződés szerinti) árával kell feltüntetni. Mindezt a Kúria a Kfv. V. 35.260/2011/11. számú ítéletének 7. oldalán szó szerint is megismétli: "A törvényi előírás szerint azonban számlából a közvetítés tényének »egyértelműen megállapítható«-nak kell lennie, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ha saját teljesítményt és közvetített szolgáltatást is számláz az adózó, akkor azt külön-külön kell feltüntetni." Az a tény tehát, hogy a számla – valamiféle díszítőelemként, sormintaként – tartalmaz utalást arra, hogy a számlában van (lehet) közvetített szolgáltatás, önmagában nem jelenti a számlázási kritérium teljesítését, különösen akkor, ha a számlában saját szolgáltatást is feltüntetnek. Amennyiben azonban az adózó csak közvetített szolgáltatást számláz (saját teljesítmény nincs), elégséges a számlában a "közvetített szolgáltatás" megjegyzést szerepeltetni.A kérdés nem tér ki arra, hogy a bejövő számlán milyen szolgáltatás szerepel (csak a kimenő számlán lévő szolgáltatásokat említi), ugyanakkor a változatlan formában való szolgáltatásközvetítésből eredő követelmény, hogy a közvetített szolgáltatás megnevezése a bejövő és a kimenő számlán azonos legyen.Alvállalkozói teljesítések értékeA kérdező kéri azt is, hogy térjünk ki arra, szóba jöhet-e alvállalkozói teljesítés, azaz az adózó kötelezettségvállalását tartalmazó, teljesítését megalapozó szerződés lehet-e a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés. Ennek hátterében nyilván az áll, hogy az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenthető a nettó árbevétel az iparűzésiadó-alap kiszámítása során.A Htv. 52. §-ának 32. pontja szerint az alvállalkozói teljesítések értéke, mint nettó árbevétel-csökkentő tétel esetén az adózónak mind megrendelőjével, mind szállítójával (alvállalkozójával) a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban kell állnia. Egy ilyen szerződéses kapcsolat esetén a vállalkozó a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettségét oly módon teljesíti, hogy a beszállítójával (alvállalkozójával) is vállalkozási szerződést kötve (vállalkozási szerződés alapján), az alvállalkozó teljesítményét beépíti a saját teljesítménybe.Azt, hogy a kérdésben említett különféle teljesítések (pályázatkészítés, tanulmánykészítés, programátdolgozás, szaktanácsadás) mögötti szerződés a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek vagy megbízási szerződésnek minősül-e, felelősen – a szerződés szövegének ismerete és elemzése nélkül – nem lehet eldönteni. A válaszadásnál a következőket indokolt figyelembe venni.A régi Ptk. XXXV. fejezetében, s azon belül 389. §-ában határozta meg a vállalkozási szerződést. E szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Az új Ptk. pedig a XV. cím, XXXVII. fejezet alatt rögzíti a vállalkozási szerződés tartalmi elemeit. A 6:238. § [Vállalkozási szerződés] értelmében vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A régi és az új Ptk. mindemellett egyaránt külön is nevesít – a vállalkozási szerződés altípusaként – bizonyos szerződésfajtákat. Így például vállalkozási szerződés a tervezési szerződés, a kutatási szerződés, továbbá az új Ptk. szerint a kivitelezési szerződés. E szerződések tárgyának megfelelő szolgáltatás vagy termék létrehozatala tehát minden egyéb körülménytől függetlenül vállalkozási szerződés keretében megy végbe.Az új Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezése – külön nem tipizált szerződések esetén – általánosabb értelmű, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. június 25-én (327. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6699
[…] iparűzésiadóalap-számítás során. (Ugyanakkor oktatás, képzés esetén sem kizárt egy szolgáltatás változatlan formában való közvetítése. Például ha az adóalany arra vállal kötelezettséget, hogy szerződést köt egy nyelvtanárral a megbízója telephelyén való nyelvóra tartására.)Összetettebb kérdéskör a szakértői, tanácsadói tevékenység, továbbá a közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervek, esélyegyenlőségi tervek, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítésére, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítésére, valamint intézmény- és programakkreditációra vonatkozó tevékenység végzése esetén. Amennyiben az e tevékenységek folytatásáról szóló szerződésben a megrendelő valamely jól körülhatárolható, az adóalany saját szolgáltatásnyújtásától független, azt nem befolyásoló, annak előfeltételét nem jelentő, ilyen értelemben önállóan is nyújtható szolgáltatást rendel meg, akkor nem kizárt, hogy a harmadik fél változatlan formában továbbszámlázott – a saját teljesítménytől hangsúlyozottan elkülönülő – szolgáltatása – annak tartalma szerint – közvetített szolgáltatás legyen. Például ha a szakértői tevékenység keretében a megrendelő valamely más szakterülethez tartozó vagy specifikus szaktudást feltételező szakvéleményt is megrendel, vagy az uniós pályázatok elkészítése során a megrendelő (és nem a pályázat elkészítése) számára szükséges valamely szakkérdés külön tisztázása, akkor ezen – a megrendelő kérése alapján, a javára – vásárolt szolgáltatás az adózónál lehet közvetített szolgáltatás. Idetartozhat az is, ha az adóalany egy szerződésben vállal kötelezettséget intézményhálózat-működtetési terv és az esélyegyenlőségi terv készítésére, ám utóbbit teljes egészében más vállalkozás dolgozza ki.Elképzelhető az is, hogy az adózó csak arra vállal a megrendelő felé kötelezettséget, hogy más vállalkozótól rendeli meg például a közoktatási terv vagy az uniós pályázat elkészítését, vagy mint azt a harmadik pont alatti kérdés említi: projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében az adózó által vállalt szolgáltatást kizárólag harmadik fél nyújtja. Ha a továbbadott szolgáltatáshoz az adózó saját teljesítményt – a továbbszámlázáson, a szolgáltatást ténylegesen elvégző felkutatásán, a szerződéses feltételek tisztázásán, a szerződéskötésen, ellenérték utalásán túlmenően – nem tesz, és ez (tehát hogy a szolgáltatást teljes egészében más nyújtja) a szerződésből is következik, a szolgáltatásközvetítésre vonatkozó tartalmi feltételei teljesülnek.Abban az esetben ellenben, ha a képzési program, a pályázat, a minőségirányítási terv az adózó és valamely más vállalkozás (vállalkozó) közös teljesítménye eredőjeként áll elő, továbbá a megrendelővel kötött szerződésből sem következik, hogy a beszállító vállalkozó munkáját a megrendelő külön igényelte volna, akkor a vásárolt szolgáltatás igénybe vett és nem közvetített szolgáltatásnak tekintendő.Ha tartalma szerint a vásárolt szolgáltatás lehet közvetített szolgáltatás, akkor a helyi iparűzésiadóalap-számítás során feltétel a számlázási követelmény teljesítése.Ami a számlázási követelményt illeti, ki kell emelni, hogy az adózó által kiállított kimenő számlában el kell különíteni (külön kell feltüntetni, szerepeltetni kell) a saját teljesítményt és a közvetített szolgáltatást, ha a számlában saját teljesítmény is szerepel. Ez egyben azt jelenti, hogy ha az adózó saját teljesítménye mellett közvetített szolgáltatást is nyújt, akkor a számlában a saját és közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban a szolgáltatás megnevezésével és annak (szerződés szerinti) árával kell feltüntetni. Mindezt a Kúria a Kfv. V. 35.260/2011/11. számú ítéletének 7. oldalán szó szerint is megismétli: "A törvényi előírás szerint azonban számlából a közvetítés tényének »egyértelműen megállapítható«-nak kell lennie, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ha saját teljesítményt és közvetített szolgáltatást is számláz az adózó, akkor azt külön-külön kell feltüntetni." Az a tény tehát, hogy a számla – valamiféle díszítőelemként, sormintaként – tartalmaz utalást arra, hogy a számlában van (lehet) közvetített szolgáltatás, önmagában nem jelenti a számlázási kritérium teljesítését, különösen akkor, ha a számlában saját szolgáltatást is feltüntetnek. Amennyiben azonban az adózó csak közvetített szolgáltatást számláz (saját teljesítmény nincs), elégséges a számlában a "közvetített szolgáltatás" megjegyzést szerepeltetni.A kérdés nem tér ki arra, hogy a bejövő számlán milyen szolgáltatás szerepel (csak a kimenő számlán lévő szolgáltatásokat említi), ugyanakkor a változatlan formában való szolgáltatásközvetítésből eredő követelmény, hogy a közvetített szolgáltatás megnevezése a bejövő és a kimenő számlán azonos legyen.Alvállalkozói teljesítések értékeA kérdező kéri azt is, hogy térjünk ki arra, szóba jöhet-e alvállalkozói teljesítés, azaz az adózó kötelezettségvállalását tartalmazó, teljesítését megalapozó szerződés lehet-e a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés. Ennek hátterében nyilván az áll, hogy az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenthető a nettó árbevétel az iparűzésiadó-alap kiszámítása során.A Htv. 52. §-ának 32. pontja szerint az alvállalkozói teljesítések értéke, mint nettó árbevétel-csökkentő tétel esetén az adózónak mind megrendelőjével, mind szállítójával (alvállalkozójával) a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban kell állnia. Egy ilyen szerződéses kapcsolat esetén a vállalkozó a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettségét oly módon teljesíti, hogy a beszállítójával (alvállalkozójával) is vállalkozási szerződést kötve (vállalkozási szerződés alapján), az alvállalkozó teljesítményét beépíti a saját teljesítménybe.Azt, hogy a kérdésben említett különféle teljesítések (pályázatkészítés, tanulmánykészítés, programátdolgozás, szaktanácsadás) mögötti szerződés a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek vagy megbízási szerződésnek minősül-e, felelősen – a szerződés szövegének ismerete és elemzése nélkül – nem lehet eldönteni. A válaszadásnál a következőket indokolt figyelembe venni.A régi Ptk. XXXV. fejezetében, s azon belül 389. §-ában határozta meg a vállalkozási szerződést. E szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Az új Ptk. pedig a XV. cím, XXXVII. fejezet alatt rögzíti a vállalkozási szerződés tartalmi elemeit. A 6:238. § [Vállalkozási szerződés] értelmében vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A régi és az új Ptk. mindemellett egyaránt külön is nevesít – a vállalkozási szerződés altípusaként – bizonyos szerződésfajtákat. Így például vállalkozási szerződés a tervezési szerződés, a kutatási szerződés, továbbá az új Ptk. szerint a kivitelezési szerződés. E szerződések tárgyának megfelelő szolgáltatás vagy termék létrehozatala tehát minden egyéb körülménytől függetlenül vállalkozási szerződés keretében megy végbe.Az új Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezése – külön nem tipizált szerződések esetén – általánosabb értelmű, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
