Helyesbítő számla kibocsátása
Kérdés
A fővállalkozó nem hajlandó helyesbítő számlát kibocsátani az alvállalkozó számára. Sőt azzal fenyegeti az alvállalkozót, hogy nem szerződik vele a továbbiakban. Ebből adódóan a könyvelésben már kétmillió forintnyi rendezetlen tétel van. Mit és kinek lehet tenni ez ellen? Mi a lehetősége ebben a vitában a könyvelőnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. május 11-én (365. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7291
[…] rögzítették az alvállalkozói tevékenység részleteit, továbbá az elvégzett (a teljesített) munka átvételének a feltételeit is. A vállalkozási szerz ő désnek is elengedhetetlen eleme annak rögzítése, a szerz ő désszegésnek milyen formái és milyen következményei lehetnek, a szerz ő désszegés megállapítása – végs ő soron – melyik bíróság hatáskörébe tartozik.A kérdésben leírtak sajátos, a mindennapos gyakorlatra nem jellemző esetre utalnak. Nem általános az, hogy a fővállalkozó legyen a vállalkozó, az alvállalkozó pedig a megrendelő. Az Áfa-tv., az Szt. előírásai szerint ugyanis a számlát a vállalkozónak kell kibocsátania, és ha a kibocsátott számlát módosítani kell, a helyesbítő számlát is a vállalkozónak kell kibocsátania. Ezt a könyvelőnek is tudnia kell!Így a fővállalkozónak csak akkor kell helyesbítő számlát kibocsátania, ha az eredeti számlát is ő bocsátotta ki. Ez viszont ellentmondana a fővállalkozó-alvállalkozó közötti kapcsolat általános gyakorlatának.A kérdésben leírt esetben is az feltételezhető, hogy az alvállalkozó az elvégzett, teljesített munkáról, szolgáltatásról kibocsátotta a számlát, amelyet a fővállalkozó teljes összegében nem fogadott el (feltételezhetően írásban közölte, hogy mit és miért nem fogadott el). Ez esetben az alvállalkozónál a könyvelő csak az elfogadott összeget könyvelheti árbevételként úgy, hogy az eredeti számla szerint könyveli a teljes összeget, az alvállalkozó által kiállított helyesbítő számla alapján pedig az el nem fogadott összeget (a különbözet az elfogadott összeg, természetesen a fizetendő áfa is módosul).Az el nem fogadott összegről folytatható a vita – például – a bíróságon, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. május 11-én (365. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7291
[…] rögzítették az alvállalkozói tevékenység részleteit, továbbá az elvégzett (a teljesített) munka átvételének a feltételeit is. A vállalkozási szerz ő désnek is elengedhetetlen eleme annak rögzítése, a szerz ő désszegésnek milyen formái és milyen következményei lehetnek, a szerz ő désszegés megállapítása – végs ő soron – melyik bíróság hatáskörébe tartozik.A kérdésben leírtak sajátos, a mindennapos gyakorlatra nem jellemző esetre utalnak. Nem általános az, hogy a fővállalkozó legyen a vállalkozó, az alvállalkozó pedig a megrendelő. Az Áfa-tv., az Szt. előírásai szerint ugyanis a számlát a vállalkozónak kell kibocsátania, és ha a kibocsátott számlát módosítani kell, a helyesbítő számlát is a vállalkozónak kell kibocsátania. Ezt a könyvelőnek is tudnia kell!Így a fővállalkozónak csak akkor kell helyesbítő számlát kibocsátania, ha az eredeti számlát is ő bocsátotta ki. Ez viszont ellentmondana a fővállalkozó-alvállalkozó közötti kapcsolat általános gyakorlatának.A kérdésben leírt esetben is az feltételezhető, hogy az alvállalkozó az elvégzett, teljesített munkáról, szolgáltatásról kibocsátotta a számlát, amelyet a fővállalkozó teljes összegében nem fogadott el (feltételezhetően írásban közölte, hogy mit és miért nem fogadott el). Ez esetben az alvállalkozónál a könyvelő csak az elfogadott összeget könyvelheti árbevételként úgy, hogy az eredeti számla szerint könyveli a teljes összeget, az alvállalkozó által kiállított helyesbítő számla alapján pedig az el nem fogadott összeget (a különbözet az elfogadott összeg, természetesen a fizetendő áfa is módosul).Az el nem fogadott összegről folytatható a vita – például – a bíróságon, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
