Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2021. szeptember 9. (Számviteli Levelek 451. szám, 8639. kérdés)

Olvasói kérdés Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]Nincs akadálya annak, hogy a későbbiekben az egyszemélyes kft tagjainak száma bővüljön, és a feleség is tag legyen. Az egyszemélyes kft. alapításával kapcsolatos tudnivalókat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmazza.Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén az egyéni vállalkozói jogállás megszűnik. Ebben az esetben az Szja-tv. 49/A § (2)-(5)-(5a) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint kell a jövedelmet levezetni, és az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adókötelezettséget a tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.A megszűnés szabályai szerint megállapított jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét a magánszemélynek az adóévről szóló adóbevallásában kell bevallania, és a megállapított adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. Ugyanakkor az Szja-tv. lehetőséget ad arra is, hogy a magánszemély olyan döntést hozzon, mely szerint jövedelmét és annak adókötelezettségét a megszűnés szabályait figyelmen kívül hagyva számolja ki. Amennyiben a megszűnés szabályai szerint megállapított és a megszűnés szabályainak mellőzésével kiszámított adókötelezettség különbözete meghaladja a 10 ezer forintot, akkor ez a különbözet három egyenlő részletben fizethető meg. Az első részletet a megszűnés adóévéről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, a további két részletet pedig az adott kötelezettség évére vonatkozó bevallási határidőig kell megfizetni. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyijövedelemadó-bevallásban kell bevallani, az első részletet a megszűnés adóévének kötelezettségeként, a további két részletet pedig a következő két adóév kötelezettségeként. Amegszűnés szabályai nélkül kiszámított adót a bevallás benyújtásakor kell megfizetni a különbözet mellett. Az egyszemélyes kft. alapítását megelőzően az egyéni vállalkozónak az eszközöket és kötelezettségeket leltároznia kell:-meg kell határoznia, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak;-el kell készítenie a korlátolt felelősségű társaság - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított - nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség;-gondoskodnia kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról;-az egyéni vállalkozónak az előzőekben említett intézkedések megtételét követő 30 napon belül el kell fogadnia a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát;-a cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot bejegyző végzésben rögzíti az e törvény szerinti alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát (2009. évi CXV. törvény 19/D. §).Az alapító okiratnak többek között tartalmaznia kell a társaság jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Ebből következően a részletes vagyonleltárban szerepeltetni kell a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök értékét is. A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani, nincs azonban akadálya annak, hogy utólag kerüljenek bevitelre az eszközök. Ilyenkor azonban a bevitt eszközökkel összefüggésben az Szja-tv. szerinti ingó, illetőleg ingatlan vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a jövedelem kiszámítása során.Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság korlátolt felelősségű társaság[…]

Figyelmébe ajánljuk

Táppénz esetében érvényesíthető-e a 9000 Ft adójóváírás egyéni vállalkozónál és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében, ha nem bérrel, hanem tagi kivéttel kap jövedelmet?

Tovább a teljes cikkhez

A 3736. számú válaszban az átalakulás napjára kiszámított áttérési különbözet (eredménytartalék) szja alá vonása során, az szja számításánál figyelembe vehető-e a beruházási kedvezmény, vagy az csak a végzés napjáig kiszámolt eredménnyel állítható szembe? A...

Tovább a teljes cikkhez

Közúti áruszállítás főtevékenységű egyéni vállalkozóval gépbérleti szerződést kötöttek, amelynek tartalma teherszállító jármű bérbeadása vezetővel, a jármű üzemanyagát a vállalkozó biztosítja, a járművet a vállalkozó vezeti, nincs alkalmazottja, nincs más...

Tovább a teljes cikkhez

Evás egyéni vállalkozó esetében, amennyiben a vállalkozás székhelye a házastárs tulajdonában lévő ingatlanban van, és nem fizet a használatért, kell-e adóalapot növelő tételként figyelembe venni, mint ingyenes szolgáltatás igénybevételét?

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére