Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között


Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás? A fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. április 11-én (503. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9514

[…] jellegű ráfordításokkal arányos módszert, az 1.2 pont az eszközérték-arányos megosztási módszert, a 2.1 pont az ún. komplex megosztási módszert írja le. További, kérdéssel összefüggő kitétel, miszerint ha a megelőző adóévi iparűzésiadó-alap a 100 millió forintot meghaladta, akkor csak a komplex megosztási módszer alkalmazható [2.1 pont első mondat], valamint, hogy az említett három módszer közül nem alkalmazható az, amelynek eredményeként valamely, adókötelezettséggel érintett (székhely, telephely szerinti) településre nem jutna adóalap(rész) [7. pont].A komplex megosztási módszer ezzel együtt kvázi automatikusan a tevékenységre leginkább jellemző, mert magában foglalja mind a személyi jellegű ráfordításokkal arányos módszert, mind pedig az eszközérték-arányos megosztási módszert, azaz a másik két alkalmazható módszert egyaránt. Amennyiben a kérdést feltevő ki szeretné zárni a vitát az adóhatósággal a Htv.-nek megfelelő megosztási módszer alkalmazását illetően, akkor ezzel, a Htv. 2.1 pontja szerint a módszerrel célszerű megosztania a vállalkozási szintű iparűzésiadó-alapot.Egyébként […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.