Nullára leírt tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Számlarendünk úgy rendelkezik, hogy a 0-ra leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközöket könyv szerinti bruttó értéken a 0. Számlaosztályban kell nyilvántartani. A számviteli törvény értelmében a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközök között kell kimutatni, ameddig azok tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Szabályos-e a nullára leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközök kivezetése a 0. Számlaosztályba, ahol továbbra is bruttó értéken egyedi eszközként tartjuk nyilván és leltározzuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ már megadta a kérdező. A számviteli előírásokbólegyértelműen következik, hogy a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközökközött (az 1. Számlaosztályban) kell kimutatni, amíg azokat a vállalkozásitevékenység során használják, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címkék:  

Vissza nem fizetett pótbefizetés

Kérdés: "A" kft. pótbefizetést teljesített a vele részesedési viszonyban álló "B" társaságnak. "B" társaság végelszámolással megszűnt, a vagyon azonban már a jegyzett tőke visszafizetésére sem volt elegendő. Mi történik a pótbefizetéssel "A" társaságban?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy az "A" kft. nem számíthat arra, hogya jövőben a korábban teljesített pótbefizetést "B" társaságtól visszakapja.Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az "A"kft.-nél a "B" társaság veszteségének fedezetére teljesített – a Gt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címke:

Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi helyekre is hivatkozó kérdést rövidítveidéztük. A válaszhoz az általános számviteli előírásokat, a 254/2007. (X. 4.)Korm. rendelet (Korm. r.) elő­írásait kell figyelembe venni.Az újonnan alakult gazdasági társaság könyveiben az eszközökbekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Kuponok elszámolása

Kérdés: Interneten értékesített, kedvezményes vásárlásra jogosító kuponok számlázási és elszámolási rendjére vonatkozik a kérdés. Az ügylet szereplői: Szolgáltató: a kupon vevője nála váltja be az internetes oldalról kinyomtatott kupont szolgáltatásra, árura. Kuponkibocsátó: a szolgáltatóval történő előzetes megállapodást követően kedvezményes vásárlásra jogosító kuponokat bocsát ki és jelenít meg internetes honlapján, amely 1-2 napig letölthető és vásárolható. Kuponforgalmazó: a kuponkibocsátó internetes oldaláról a vevő által megrendelt kuponokat eladja internetes fizetési rendszerén keresztül a kupon vevőjének, a vevő által átutalt összeg a kuponforgalmazó bankszámlájára folyik be. Kérdések a konstrukcióval kapcsolatosan. Miként és mikor kell a konstrukció egyes szereplőinek az ügyleteket számlázni, bizonylatokkal alátámasztani? Mikor, kinek merül fel áfafizetési kötelezettsége? Kinél, milyen számviteli elszámolást kell végezni? A számlázott jutalék áfás ügyletnek minősül-e? Kuponok értékesítése a forgalmazónál áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég a feltett kérdéseket hosszasan értelmezi. Azértelmezések variációi között jellemzően a helyes válaszok is megtalálhatók.Azokra a válaszban utalunk.A kuponok nem tekinthetők árunak, ezért a kuponoknak a vevőrészére történő átadását nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címke:

Térítés ellenében átvállalt hitel

Kérdés: A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. (A banknál a hitelátírás hivatalosan megtörtént.) A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, ugyanakkor a zrt.-vel szembeni kötelezettséget növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A zrt. által átvállalt banki hitel valójában azt jelenti,hogy a kft.-nek a hitelt nem a banknak kell megfizetnie, hanem a zrt.-nek. Azrt. – a megállapodásnak megfelelően – nem átvállalta a hitelt, hanem csakmegelőlegezte azt. Így nem beszélhetünk térítés ellenében történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Internetutalvány használata

Kérdés: Cégünk cafeteriajuttatás keretében internetutalványt ad az azt kérő munkavállalónak. Milyen bizonylat szükséges ahhoz, hogy ezt a juttatást adómentes természetbeni juttatásként kezelhessük? Elégséges egy, az internetszolgáltatóval kötött szerződés, amely a dolgozó nevére szól? Vagy havi számlát kell elkérnünk, amelyen szerepel az a tény is, hogy kiegyenlítésre került az összeg? Vagy olyan bizonylatra lenne szükség, amelyen az is szerepel, hogy a kiegyenlítés utalvánnyal történt?
Részlet a válaszából: […] A cégnek ahhoz, hogy az internetutalványt munkavállalóinakát tudja adni, ezen internetutalványokat meg kell vásárolnia azinternetszolgáltatótól. Ha a vásárláskor az internetszolgáltatóval kötött szerződésbenrögzíthető, hogy az internetszolgáltató által eladott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kuponok átadásával adott árkedvezmény

Kérdés: Cégünk ún. kuponfüzetet ad vásárlóinak. A kuponok különböző termékek vásárlásakor különböző mértékű kedvezmények igénybevételére jogosítanak. A kuponoknak van lejáratuk, és konkrétan meg van határozva, mely termékre mekkora kedvezményre jogosítanak (forintban). Kezelhető-e a kuponfüzet átadása termékértékesítésnek? Adhatunk-e az 1 forintért eladott kuponfüzetre 1 forint engedményt? Számviteli kezelés szempontjából különbséget kell-e tenni a szerint, hogy forintos vagy százalékos engedményre jogosít?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kuponfüzet – számviteliszempontból, a kérdésben szereplő jogosítványai miatt – nem tekinthető árunak,ezért a vásárlóknak történő átadását nem lehet értékesítésként elszámolni. (Akuponfüzeteknek nem csak papírértéke van. Sőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Pontgyűjtő akció vásárlási utalvánnyal

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozik cégünk. Előre meghirdetett pontgyűjtő akció keretében vásárlási utalványt adnánk a pontokat beváltó vevőinknek. Mi a helyes adózási és számviteli eljárás?
Részlet a válaszából: […] A vásárlói pontok gyűjtésének a lényege, hogy a vásárló apontszerzés időszakában a vásárolt termék teljes árát megfizeti, majd azösszegyűjtött pontokkal történő vásárláskor (az összegyűjtött pontokbeváltásakor) árengedménnyel csökkentett árat fizet a termékért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.
Kapcsolódó címkék:  

Záloghitel elszámolása

Kérdés: A kft.-hez különböző zálogtárgyakat visznek be, amelyekre a kft. záloghitelt folyósít. Később az ügyfél a zálogtárgyat egy kiváltási értéken váltja ki. Közben a kft.-nél különböző költségek merülnek fel, mint például kezelési költség, kamat, késedelmi díj, tárolási díj, nyomtatványköltség stb. Hogyan kell ezeket könyvelni? A kiadások és a bevételek csak pénztárbizonylatra kerülnek? Hogyan válik áfássá a bevétel? A különbözetről milyen bizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből ugyan nem tűnik ki, a kft. zálogkölcsönnyújtását csak hitelintézettel kötött szerződés, megállapodás alapján,valójában ügynöki konstrukcióban végezheti. A kft. a zálogtárgy átvételekor ahitelintézet nevében nyújtja a zálogkölcsönt (és nem záloghitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.
Kapcsolódó címke:

Vagyonrendezés számvitele

Kérdés: Társaságunk vagyonrendezési eljárást is végez, amikor megszűnt társaságok ingatlanát, egyéb vagyonát értékesíti, esetleg felosztja a tulajdonosok, a hitelezők között. Ehhez kapcsolódnak kérdéseink. A megszűnt társaság ingatlanát a vagyonrendező a saját nevében értékesíti-e? Kell-e áfát felszámítani? Az értékesítésből befolyt pénz felosztását (hitelezők, tulajdonosok között) milyen költségként kell könyvelni? Az értékesítés bevétele beszámít-e az evába? Hogyan kell az értékesítés számláját kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a 2006. évi V. törvény (a cégtörvény) 122.§-ának idevonatkozó előírásaiból kell kiindulni.A cégtörvény 122. §-ának (1) bekezdése alapján az igényekbejelentését követően a vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetettpályázat vagy árverés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke: