Fizetési kötelezettség kimutatása

Kérdés: A kft. a részvényei értékesítéséről szóló szerződésben a részvények vevőjével úgy állapodott meg, hogy a vevő a részvények vételárát több részletben fizeti meg. Amennyiben a részletek megfizetésének időszakában a kft.-t terhelő fizetési kötelezettség válik ismertté, akkor a kft. azt úgy teljesíti, hogy annak összegét a vevő beszámíthatja az általa még fizetendő vételárrészletbe. A kft.-nek az ilyen esetleges, a későbbiekben ismertté váló fizetési kötelezettségeit az értékesítés évében valamilyen módon ki kell mutatnia?
Részlet a válaszából: […] Nem igazán érthető a kérdés!Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése szerint kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a szolgáltató, a vállalkozó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címkék:  

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés:

Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6364-es válaszunkat is!A válasz előtt a Ptk. 301/A. §-ának (3) bekezdését idézzük: Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Átminősített pénzügyi szervezet végelszámolása

Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!A végelszámoló a cégtörvény 107. §-a alapján a végelszámolási nyitómérleg (nyitóleltár) adatait a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján – szükség szerint – korrigálja. Ennek során dönthet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Zálogkötelezettség vállalása

Kérdés: Az "A" kft. közjegyzői okiratban zálogkötelezettséget vállalt a "B" kft. hiteléért. Hogyan kell ezt könyvelni? Az "A" kft. ingatlanára – a zálogkötelezettség fejében – meghatározott jelzálogot jegyeztek be. Kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A közjegyzői okiratban vállalt zálogkötelezettséget, mint általában a kötelezettségvállalásokat, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban indokolt könyvelni (számla-ellenszámla könyvelési tétellel). Akkor kell a zálogkötelezettséget könyvelni, ha azt ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címke:

Záloghitel közvetítése

Kérdés: A kft. záloghitel-közvetítéssel foglalkozik. A hitel kihelyezője a pénzintézet, a hitel fedezetét aranytárgyak adják. A hitelre járó kamat a pénzintézeté. A hitelösszeg és az eltelt napok arányában kezelési költség illeti meg a közvetítést végző kft.-t, amely a fedezetet biztosító aranytárgyakra készfizető kezességet vállal. Előfordul, hogy néhány adós nem fizeti vissza a hitelt, így az aranytárgyak a zálogházban maradnak. Ezekre a tárgyakra kártalanítási kötelezettség áll fenn a kft. részéről a pénzintézet felé. A pénzintézetnek ki kell-e számláznia a kártalanítás összegét áfával? Vagy a készfizető kötelezettség miatt nem kötelező a számlaadás? Elfogadható-e, hogy a pénzintézet nem akar számlát befogadni a kft.-től a kezelési költségekről? A közvetítői tevékenységre járó ellenértéket elkülönített bankszámlán akarja jóváírni. Helyes az álláspontja?
Részlet a válaszából: […]  Mivel a kérdező kft. a közvetített záloghitel fedezetekéntaranytárgyakat fogad el, az így átvett aranytárgyak valójában a pénzintézetetilletik meg, azokat a kft.-nek – mint idegen eszközöket – a felelős őrzésszabályai szerint meg kell őriznie, és természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.
Kapcsolódó címke:

Nullára leírt tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Számlarendünk úgy rendelkezik, hogy a 0-ra leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközöket könyv szerinti bruttó értéken a 0. Számlaosztályban kell nyilvántartani. A számviteli törvény értelmében a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközök között kell kimutatni, ameddig azok tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Szabályos-e a nullára leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközök kivezetése a 0. Számlaosztályba, ahol továbbra is bruttó értéken egyedi eszközként tartjuk nyilván és leltározzuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ már megadta a kérdező. A számviteli előírásokbólegyértelműen következik, hogy a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközökközött (az 1. Számlaosztályban) kell kimutatni, amíg azokat a vállalkozásitevékenység során használják, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címkék:  

Vissza nem fizetett pótbefizetés

Kérdés: "A" kft. pótbefizetést teljesített a vele részesedési viszonyban álló "B" társaságnak. "B" társaság végelszámolással megszűnt, a vagyon azonban már a jegyzett tőke visszafizetésére sem volt elegendő. Mi történik a pótbefizetéssel "A" társaságban?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy az "A" kft. nem számíthat arra, hogya jövőben a korábban teljesített pótbefizetést "B" társaságtól visszakapja.Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az "A"kft.-nél a "B" társaság veszteségének fedezetére teljesített – a Gt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címke:

Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi helyekre is hivatkozó kérdést rövidítveidéztük. A válaszhoz az általános számviteli előírásokat, a 254/2007. (X. 4.)Korm. rendelet (Korm. r.) elő­írásait kell figyelembe venni.Az újonnan alakult gazdasági társaság könyveiben az eszközökbekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Kuponok elszámolása

Kérdés: Interneten értékesített, kedvezményes vásárlásra jogosító kuponok számlázási és elszámolási rendjére vonatkozik a kérdés. Az ügylet szereplői: Szolgáltató: a kupon vevője nála váltja be az internetes oldalról kinyomtatott kupont szolgáltatásra, árura. Kuponkibocsátó: a szolgáltatóval történő előzetes megállapodást követően kedvezményes vásárlásra jogosító kuponokat bocsát ki és jelenít meg internetes honlapján, amely 1-2 napig letölthető és vásárolható. Kuponforgalmazó: a kuponkibocsátó internetes oldaláról a vevő által megrendelt kuponokat eladja internetes fizetési rendszerén keresztül a kupon vevőjének, a vevő által átutalt összeg a kuponforgalmazó bankszámlájára folyik be. Kérdések a konstrukcióval kapcsolatosan. Miként és mikor kell a konstrukció egyes szereplőinek az ügyleteket számlázni, bizonylatokkal alátámasztani? Mikor, kinek merül fel áfafizetési kötelezettsége? Kinél, milyen számviteli elszámolást kell végezni? A számlázott jutalék áfás ügyletnek minősül-e? Kuponok értékesítése a forgalmazónál áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég a feltett kérdéseket hosszasan értelmezi. Azértelmezések variációi között jellemzően a helyes válaszok is megtalálhatók.Azokra a válaszban utalunk.A kuponok nem tekinthetők árunak, ezért a kuponoknak a vevőrészére történő átadását nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címke:

Térítés ellenében átvállalt hitel

Kérdés: A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. (A banknál a hitelátírás hivatalosan megtörtént.) A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, ugyanakkor a zrt.-vel szembeni kötelezettséget növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A zrt. által átvállalt banki hitel valójában azt jelenti,hogy a kft.-nek a hitelt nem a banknak kell megfizetnie, hanem a zrt.-nek. Azrt. – a megállapodásnak megfelelően – nem átvállalta a hitelt, hanem csakmegelőlegezte azt. Így nem beszélhetünk térítés ellenében történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék: