442 talált cikk az adásvétel kifejezésre

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?

Kérdés: Társaságunk vásárolt egy lakóingatlant 10 millió forint értékben. 2 nap múlva elcseréltük a cég telephelye mellett fekvő belterületi ingatlanért. A csereszerződés tárgyát képező ingatlanok azonos értékűek. Mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Betéti társaságunk magánszemélytől adásvételi szerződéssel vásárolt 2 millió forint értékű személygépkocsit. Két év múlva 1,2 millió + 300 E Ft + áfa összegért a gépkocsit eladta. Az összes áfa befizetendő áfa lesz? Van-e valamilyen különleges adózás amiatt, hogy használtan, magánszemélytől vette a bt. a személygépkocsit?

Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?

Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?