317 talált cikk az adásvételi szerződés kifejezésre

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?

Kérdés: Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?

Kérdés: A Számviteli Levelek 66. számában a 1378. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, az Áfa-tv. előírásaiból megállapítható-e megkötés a tulajdonjog-átruházás legkorábbi időpontjára vonatkozóan? A teljesítéssel együtt átszállhat-e a tulajdonjog akkor, ha a tulajdonba adás megelőzi a részletfizetéseket? Az APEH álláspontja szerint – ez esetben – nem részletvételről van szó, mert részletvételnél a tulajdonjog leghamarabb az első részlet megfizetésével szállhat át.

Kérdés: Ingatlanértékesítés során az adásvételi szerződésben a vételár kiegyenlítésére a vevő haladékot kapott azzal, hogy a teljes kifizetésig a hátralévő összegre a szerződés szerinti kamatot tartozik fizetni. A fizetés a fizetési határidőn belül megvalósul. Ez esetben a kamatra milyen áfaszabályok vonatkoznak?

Kérdés: Vállalkozásunk új lakásokat épít, vevőinkkel az adásvételi szerződéseket úgy kötöttük meg, hogy vevőként csak az utolsó részlet kiegyenlítésével szereznek tulajdonjogot. Ha az utolsó részlet kifizetése 2004-ben történik, kell-e a telekhányadra áfát fizetni?

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Milyen adómértékkel adózik a halasztott fizetés miatt felszámított, szerződésben előre rögzített kamatfelár?

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?

Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?