Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból a követelményből kell kiindulni, hogy a gazdasági eseményeket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a gazdasági esemény megtörténtével egyidejűleg kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A kérdésben nevesített és egyéb tételek esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] Nem érthető a kérdés! Az a cég, amelyik ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, amelynek a könyveiben a bérbe adott ingatlan van, amelyik bérleti díjat kíván elszámolni, nem teheti meg, hogy a bérlőkkel ne legyen szerződéses kapcsolatban. A kérdésben leírtak csak látszólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Közvetített szolgáltatás értelmezése, számlázása

Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek megjelenése során számos kérdésre adtunk választ a közvetített szolgáltatás, az alvállalkozói teljesítmény értelmezésére, számlázására. Ennek ellenére rendszeresen visszatérő kérdés, mivel a kérdezők a helyi iparűzési adó alapját csökkentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Vámellenőrzés jogerős megállapításának könyvelése

Kérdés: A vámhatóság 2017-ben az előző éveket érintő vámellenőrzést tartott, és ennek eredményeként pótlólagos vámfizetésre kötelezte a társaságot. A vámhatósági határozat – fellebbezés után – 2017 decemberében jogerőre emelkedett. A vámhatósági határozatot, a hibahatásokat mikor kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése alapján az előző évekre vonatkozó – mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált (2018-tól véglegessé vált) megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Vásárolt ingatlan utáni illeték elszámolása

Kérdés: A társaság a 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján a 2015-ben megállapított illetéket nem fizette meg és nem számolta el, mert fellebbezett. A fellebbezés 2018-ban zárult le, az illetéket – módosított összegben ugyan, de – meg kell fizetni. A helyes számviteli elszámolásra kér választ a társaság.
Részlet a válaszából: […] A 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján fizetendő illetéket a vásárolt ingatlan beszerzési értékében kellett volna számításba venni, függetlenül attól, hogy annak összegszerűségét vitatták. (Akkor is a bekerülési értékben számításba kellett volna venni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Közvetített szolgáltatás – munkabér

Kérdés: Az üzemeltető kft. a felé számlázott költségeket továbbszámlázza, változatlan formában. Kérdés, hogy a kft. üzemeltetését végző dolgozók munkabérét és annak járulékait lehet-e a kft. felé számlázni, és az így számlázott összegeket a kft. megbízói felé továbbszámlázni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem!Az üzemeltető kft. a felé számlázott költségeket – a kft. és az épület tulajdonosai között létrejött szerződésnek megfelelően – a megbízó felé továbbszámlázza, változatlan formában. Ez valóban közvetített szolgáltatás, mivel a kft. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Időszakos elszámolású devizaügyletek árfolyama

Kérdés: Devizában kiállított időszakos elszámolású ügyleteknél milyen árfolyamon állítom be a számlát számviteli szempontból? Hetente számlázzuk az előző hetet, fizetési határidő 30 nap.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 58. §-a szabályozza az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontját (napját). A kérdésben leírt esetben az 58. § (1a) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, mely szerint – az áfa szempontjából – a teljesítés időpontja az elszámolással vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] A kivaalany csak akkor választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózást, ha kivaalanyisága megszűnik. Erre pedig a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) előírása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Beruházáshoz előleg vagy kölcsön

Kérdés: Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra csak egy sor pontosítás után lehet válaszolni, mivel maga a kérdés a vonatkozó jogszabályok ismeretének hiányára utal.A kérdező cégnek a megrendelővel a Ptk. szerint vállalkozási szerződést (ezen belül kivitelezési szerződést) kell kötnie (Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Eva előtti időszak előírt osztalékáról való lemondás

Kérdés: Evás kft. esetében az eva előtti időszak osztalékáról lemondhat-e a tulajdonos? Ha igen, és ezt bevételként könyveljük, akkor csökkenti-e az eva alapját (mint a Tao-tv.-nél), vagy 37 százalékkal adózik?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 29/Q. §-ának (3) bekezdése alapján csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel (egyéb bevétel) összege.Az Eva-tv. 6. §-ának (7) bekezdése alapján az elengedett, elévült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
1
25
26
27
120