Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?
Részlet a válaszából: […] Nem változott az az előírás, mely szerint a társas vállalkozást a tagjára tekintettel havonta terhelő adóalapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címke:

Kivaalanyok hipaalapjának egyszerűsített meghatározása

Kérdés: A Htv. lehetőséget ad arra, hogy a kiva hatálya alá tartozó adózó iparűzésiadó-alapját a "kisvállalati adója alapjának" 120%-ában határozza meg. Amennyiben ezt a hipaadóalap-meghatározási módot választja az adózó, akkor az ipa alapjának meghatározásakor 2015., 2016. évek tekintetében a kivabevallás "Kisvállalati adó számított alapja" sorban lévő összeget kell figyelembe venni? A 2017. évi kivabevallás 21. sora a "Kisvállalati adó alapja", mely megegyezik a Htv.-ben rögzített "kisvállalati adó alapja" megnevezéssel. A 2015. és 2016. évi kivabevalláson ezzel szemben "kisvállalati adó számított alapja" szerepel ("kisvállalati adó alapja" megnevezés ezen évek bevallásaiban nem található). A hipa alapjának számításakor a kivabevallás ezen sorában szereplő összeget kell figyelembe venni? Ha a "kisvállalati adó számított alapja" egy pozitív összeg, de a "Megállapított kisvállalati adó" nulla forint (a beruházásokkal, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések adóalap-csökkentő tételként való beállítása miatt), akkor mi lesz a hipa alapja? Nulla Ft, vagy a "kisvállalati adó számított alapja" sorban szereplő összeg 120%-a (tekintve, hogy a Htv. a "kisvállalati adó alapja" és nem a "kisvállalati adó számított alapja") megnevezést rögzíti.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Htv. 39/B. §-ának (2) bekezdése értelmében a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja, ha az egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítási módszert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] Az egyes meghatározott juttatásokat hatályon kívül helyező jogszabály-módosítást követően csak a médiában, a sajtóban jelent meg, hol az, hogy a munkavállalók részére ezen juttatások fedezetét bérben kell biztosítani, hol az, hogy ezen juttatások fedezetét bérként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Különbözeti áfa könyvelése előleg esetén

Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 – K 453 és T 38 – K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 – K 467, az előleg után T 453 – K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az adó könyvelésére vonatkozóan a kérdésben leírtak nem helyesek. A válaszhoz a törvényi előírásból indokolt kiindulni.Az Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A 7635. kérdésre adott válaszban azt írják: "a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában kell megállapítani." Mi tartozik az éves árbevételbe? A tárgyieszköz-értékesítés is? Az OEP-támogatás értékesítési árbevétel vagy egyéb árbevétel? Amennyiben nem értékesítés árbevétele, akkor nem alapja a helyi adónak sem?
Részlet a válaszából: […] A választ adó feltételezi, hogy a kérdező nem mérlegképes könyvelő, és ennek megfelelően válaszol.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Mobiltelefon-készülék és szolgáltatás áfája

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
– a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
– az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
– a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a parkolási szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa nem vonható le. Így a kérdés szerinti elkülönítetten történő kezelése mindenképpen indokolt.Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése szerint a 120....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Különbözeti áfa könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfásan értékesített használt cikkek esetében a bevétel és a beszerzési ár különbözetéből megállapított áfát? Nettó árbevételt csökkentő tételként vagy egyéb ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az árrés a termék értékesítési árának és beszerzési árának a különbözetével egyezik meg.A törvényi előírásból egyértelműen következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:

Számfejtett munkabér leírása

Kérdés: A bt. 2006-ban számfejtett 190.000 Ft munkabért a beltagnak, de a mai napig nem tudta kifizetni. Ha a beltag nyilatkozatban lemond, leírható-e a követelése? Ha igen, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Szokatlan kérdés, hogy a számfejtett, de ki nem fizetett munkabért mint kötelezettséget le lehet-e írni, ezt – ha később is, de – ki szokták fizetni. A munkabér számfejtése óta már eltelt több mint egy évtized azonban arra utal, hogy a beltag a saját tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:

Műemlék épület értékesítési áfája

Kérdés: A társaság műemlék épületet vásárolt azzal a szándékkal, hogy azt szállodaként hasznosítsa. (A tulajdonlap szerint lakóház.) Az átalakításhoz az engedélyek rendelkezésre állnak. Megkezdődtek a szokásos feltárási munkák, amelyeknek az áfáját visszaigényelték. Időközben kiderült, hogy a beruházás olyan nagyságrendű lenne, amelyet a társaság nem tudna finanszírozni, így az épületet eladják. Az átminősítésre csak az üzembe helyezéskor kerülhet sor. A levonásba helyezett áfát kell-e önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a műemlék épület (mint beépített ingatlan) beszerzése áfamentesen történt. Az átalakítás utáni épület (mint szálloda) hasznosítása – a szándék szerint – kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülne,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa 50%-os levonhatósága – bérleti díj

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. évi LXXXII. törvénnyel történt módosítása alapján a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le. A rendelkezést arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik, és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Társaságunk 2018 júliusától nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérel személygépkocsit, amelynek sem az első 50%-nyi lízingdíja, sem pedig a havi lízingdíjai után felszámított áfát egyáltalán nem vonta le a céges és magánhasználat arányában. (A kérdező hivatkozik a Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkra.) Mi a teendő a törvénymódosítás figyelembevételével a 2018. és a 2019. év vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkban azt írtuk: "a lízingdíjak áfája csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a gépjármű a cég adóköteles tevékenységét szolgálja, a magáncélú utak vonatkozásában a levonási jog nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
25
26
27
122