Szakképzési hozzájárulás hiányának elszámolása

Kérdés: Társaságunknál átfogó adóellenőrzés során megállapították, hogy 2002-ben szakképző iskolának fizetett összeget szakképzési hozzájárulásként nem lehetett elszámolni. Ezért a szakképzési hozzájárulás adónemben adóhiányt állapítottak meg. A szakiskola részére átutalt összeg visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatásnak minősült. Számviteli politikánk szerint nem jelentős összegű a hiba, ezért az előző évet nem kell módosítanunk. Hogyan kell könyvelni ezt a megállapítást? Kell-e bármit is módosítani az átminősítés miatt?
Részlet a válaszából: […] ...leírtakból következően változik a 2002. évi adózás előttieredmény is, csökken a szakképzési hozzájárulás adónemben megállapítottadóhiány összegével. Ha viszont csökken az adózás előtti eredmény, akkor megkell nézni, hogy változik-e a fizetendő társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] ...adózás előtti eredményt, és így a kft. 2004. évi üzleti évreelkészített adóbevallása kevesebb fizetendő társasági adót tartalmaz (adóhiányvan).Mit lehet, illetve kell tenni?A leírtakból következik, a felszámoló a Csőd-tv., illetve a225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent, a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Különösen zavaró az, ha több millió forintos tételekről van szó, hogy a gazdasági esemény a megfelelő helyen kerüljön elszámolásra. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...számlák alapján történő könyvelésnekkövetkezményei lehetnek, nemcsak a számviteli fegyelem megsértése miatt, de apontatlan könyvelés adóhiányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Követelés fejében átvett áruk értéke

Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?
Részlet a válaszából: […] ...(nemfizet áfát). Természetesen számla hiányában a könyveiben kimutatott eredmény(magánszemélynél a jövedelem) is kevesebb, amely adóhiányt eredményezhet. [Zárójelben jegyezzük meg, a kérdésben leírt esetben abehajtással megbízott cég sem járt el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Áfahiány elszámolása

Kérdés: Az adóhatóság 2004-ben áfaellenőrzést végzett. Értékesítéseink egy részét nem ismerte el exportnak, azokat 25%-os értékesítésnek minősítette. A megállapított összeget lehet-e egyetlen könyvelési tételben export helyett belföldi értékesítésként könyvelni? A felszámítandó áfát nincs kire áthárítani? Azt az egyéb ráfordításokkal szemben könyvelhetjük? A határozat 2004-ben nem született meg, mert a jegyzőkönyvre észrevételt tettünk.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, ha valamely értékesítést azadóhatóság – áfaszempontjából – 2004-ben nem ismert el exportként, az még nemjelenti azt, hogy az értékesítés az Szt. előírásai szerint nem volt export. AzSzt. 74. §-ának (2) bekezdése tartalmazza a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Adóhiány könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2004-ben a 2002-2003. évekre utólagos ellenőrzést tartott és adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány könyvelése 2004-ben: T 86 – K 466 tétellel történik?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válaszhoz ismerni kellene, hogy milyen adóhiányrólvan szó. A kérdésben szereplő számlaösszefüggés alapján áfahiányra lehetkövetkeztetni. Bár az egyéb ráfordításkénti elszámolás logikusnak tűnik, de nemmindegy, hogy az áfahiány miből adódott.Ha például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Kiállításszervezés költségeinek elszámolása

Kérdés: Kiállítást szervező cég X millió Ft + áfa összeget kap, ha egy adott kiállítást külföldön megszervez. A szervező cégnek kell állnia a kiállítással kapcsolatos minden költséget. A standellátáshoz, kóstoláshoz szükséges élelmiszereket, italokat úgy adózza le, mintha saját reprezentációja lenne. Év végén minden kiállítási reprezentációt (adóval, járulékkal együtt) átvezet a továbbszámlázott költségek közé (csökkenti az iparűzési adó alapját). A kimenő számlában tételesen semmit sem tüntet fel. Közvetített szolgáltatásként számolja el a kiállítási standok bérleti díját, a standok villany- és fűtésszámláit stb. Helyesen járt el a cég 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Megtehetné-e, hogy a standellátás, kóstolás költségeit egyből közvetített szolgáltatásként kezeli, az áfát levonja, egyéb adóval, járulékkal nem foglalkozik, a számlában tételesen az adatokat nem szerepelteti?
Részlet a válaszából: […] ...járt el a cég 2003-ban, mert közvetített szolgáltatást számolt el akkor, amikor annak a feltételei nem voltak meg, és ezzel adóhiány is keletkezett. Az utolsó kérdésre a válasz az előbbieken túlmenően az is, hogy az kimeríti az adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Üdülési csekk

Kérdés: A tűzoltóság költségvetése terhére (jutalom, illetve bérmegtakarítás) a dolgozók, és egy hozzátartozója részére lehetséges-e adómentes üdülési csekk juttatása?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőre vonatkozóan előírt határidő lejártáig.Ha az adóhatóság az üdülési csekkre vonatkozó adómentességgel összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a kifizetőnek kell megfizetnie, aki nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...igényelhette volna (számíthatta volna be) a megfizetett és az Egyezmény szerinti adó különbözetét. Ha ezt nem tette meg, akkor az adóhiányt önellenőrzéssel helyesbítheti. (Ennek késedelmipótlék-vonzata is van, méghozzá külön az osztalékelőleg utáni adóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Üdülési csekk adható-e személyenként?

Kérdés: A cég dolgozója és családtagjai részére (feleség, 3 gyermek) üdülési csekket szeretnénk adni, személyenként 20 ezer forint értékben. Ez alapján az igénybe vehető kedvezmény alatt személyenként értendő a 20 ezer forint? Vagy csak a dolgozónak adott 20 ezer forintra vonatkozik az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Art.-ban a kifizetőre vonatkozóan előírt határidőig.Ha az adóhatóság az üdülési csekkre vonatkozó adómentességgel összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt – ha a kifizető nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizetőnek meg kell fizetnie. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
1
8
9
10