2302 talált állásfoglalás az adózás kifejezésre

Kérdés: Egy magyar társaság osztalékjövedelmet szerez egy olyan külföldi országban levő leányától, ahol a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján az ilyen osztalékjövedelmet forrásadó terheli, a magyar társasági adóból levonható a forrásadónak megfelelő összeg, legfeljebb azonban az osztalékból származó jövedelemre eső magyar társasági adó. Egyes vélemények szerinti az ilyen forrásadót a magyar társaságnál a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése alapján adófizetési kötelezettségként kell könyvelni, mivel a forrásadó alapvetően az egyezmény alapján beszámítható a magyar társasági adóba. Más vélemények szerint nem alkalmazható a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése, mivel a forrásadó nem az üzleti év adózás előtti eredményét terheli, hanem az osztalékból származó jövedelmet, így azt egyéb ráfordításként kell könyvelni. Amennyiben a külföldről kapott osztalékjövedelem után megfizetett forrásadó egyéb ráfordításként kerül könyvelésre, az tovább csökkenti a magyar társaság adózás előtti eredményét, és mivel nem kapcsolódik hozzá társaságiadóalap-módosító tétel, ezért az, hogy a forrásadót egyéb ráfordításként vagy adókötelezettségként könyveli a társaság, hatással lesz a társasági adó összegére. Kérjük szíves véleményüket az osztalékjövedelem után külföldön megfizetett forrásadó könyvelésével kapcsolatban!

Kérdés: Egy belföldi vállalkozás Olaszországból szerez be árut, és továbbértékesíti egy ausztráliai magánszemély részére. Az áru közvetlenül mozog Olaszországból Ausztráliába. Hogyan számláznak az egyes szereplők, ha az olaszországi cég bonyolítja le a fuvaroztatást?

Kérdés: Magyar állampolgár, munkavállaló egy magyarországi kft.-nél, melynek 2 belföldi magánszemély a tulajdonosa. Három évvel ezelőtt, „opciós szerződést” kötöttek M és a kft. tulajdonosai, mint magánszemélyek, amelyben üzletrészszerzési lehetőséget biztosítottak M számára. Az „opciós szerződés” szerint, M üzletrészt szerezhet a fent említett cégben, előre meghatározott arányban (5%), ha a cégnél maradva tevékenységével a cég sikerességét növeli, és egy harmadik (független) fél a cég egészét, megfelelően magas áron, megvásárolja. Ilyen szerződés csak néhány dolgozóval köttetett, nem mindenkivel. A feltételek teljesültek, M a munkáltatói kft. 2 tulajdonosától visszterhes ügylet keretében vásárolta meg az „opciós szerződésben” megjelölt 5% üzletrészt a jegyzett tőke névértékén, melyet a kft.-t felvásárló cég felé rögtön tovább is értékesített.
Két kérdésre kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Milyen adót/járulékot kell M magánszemélynek a kft. 5%-os üzletrészének megszerzése után fizetnie, alkalmazható-e az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés (h) pontja?
2. M magánszemély által a felvásárló cég felé történő üzletrész-értékesítés bevétele és az üzletrész szerzési értékének különbözete teljes egészében árfolyamnyereségből származó jövedelemnek számít-e, ha a felvásárló cégnek nincs semmilyen kapcsoltsági viszonya sem a felvásárolt kft.-vel, sem annak tulajdonosaival?

Kérdés: A tárgyi eszközöket az üzembe helyezést követően egyedi nyilvántartó kartonokon tartjuk nyilván, amely tartalmazza az eszköz valamennyi szükséges adatát, az esetleges fejlesztési tartalék terhére történő beszerzésre utalást és az amortizáció elszámolását. Dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a 200.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti – a számviteli politikája szerint egyösszegű értékcsökkenési leírás alkalmazása alá eső – eszközökről nem vezet egyedi nyilvántartó kartont, hanem egy megfelelő adattartalmú "Excel táblázat" vezetésével tartja azokat nyilván, és ezt a táblázatot aktualizálja a bekövetkező eseményeknek megfelelően?

Kérdés: Több éve, hogy megbízóimnak a számlázz.hu-n keresztül küldöm az általam elvégzett munka átutalási számláit. Ha egy elküldött számlát nem teljesítenek többszöri felszólítás ellenére sem, mi a következménye?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég magyar állampolgárságú munkavállalóit közvetíti Ausztriába. Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának 15. cikkében foglaltak alapján gazdasági értelemben vett munkáltatónak az osztrák partner minősül, ezáltal a kölcsönzött munkavállalók jövedelme adóztatásának joga Ausztriát illeti. Ezzel párhuzamosan Magyarország mentesíti az adózás alól ezen jövedelmeket. A munkaerő-kölcsönzésről minden hónapban számlát állítunk ki az osztrák partner felé. Az osztrák partner a számla végösszegéből 20% forrásadót von le, amellyel a munkavállalók személyi jövedelemadója megfizetettnek minősül.
1. A kölcsönzött munkavállalók jövedelméből a cégtől levont forrásadó "ellentételezéseként" a magyar szja-nak megfelelő mértéket, 15%-ot vonunk le. Helyesen járunk el?
2. A számlázott összeg nemcsak a munkavállalók bérét és járulékait, hanem az egyéb költségeket is tartalmazza. Így a forrásadó és a munkavállalóktól levont összeg között jelentős eltérés van. A különbözetet egyéb ráfordításként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Kérdés: Partnertalálkozó keretében adott saját gyártású termék adózása hogyan alakul, ha az adott terméket meglevő és jövőbeni üzleti partner is kaphatja, egyéni vállalkozók is, magánszemélyek is, akik még egyáltalán nem vásároltak tőlünk. Az átadott termék az adott termék legkisebb kiszerelése. A szokásos bruttó piaci ára ennek a kiszerelésnek 5000 Ft alatti. Ilyenkor a rendezvényen átadott termék minősülhet-e árumintaként szja szempontjából adómentesnek? Áfa szempontjából pedig szintén adómentesnek? Tao-tv. alapján elismert költségnek? Hogyan alakul a teljes adózása?

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban van kérdésünk. Társaságunknak a 2.1. pont szerinti komplex adóalap-megosztást szükséges alkalmaznia az adóalap nagysága miatt. A helyi adókról szóló törvényben nem találtunk a fejlesztési tartalékkal kapcsolatban semmilyen utalást, iránymutatást, hogy ezt hogyan kell kezelnünk az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban. Előző években nem volt jelentős a fejlesztésitartalék-felhasználásunk, így azoknál az éveknél egy összegben hozzáadtuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés értékéhez. A 2023. évben viszont jelentős fejlesztési tartalékot használtunk fel (347 millió Ft-ot). Amennyiben ezt egy összegben hozzáadjuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenéshez, akkor ez nagymértékben torzítani fogja az önkormányzatok közötti megosztást. 2023. évben a számviteli törvény szerinti écs.: 196.954.282 Ft, Tao-tv. szerinti écs.: 96.268.089 Ft, fejlesztési tartalék összege: 347.323.828 Ft. Véleményünk szerint a 200.000 Ft beszerzési érték alatti, amelyre egyösszegű értékcsökkenés van elszámolva, ott egy összegben szükséges a fejlesztési tartalék felhasználásával korrigálni. Azonban, amelyre nem egy összegű értékcsökkenést számoltunk el, ott hogyan járjunk el? Milyen nyilvántartási kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban? Tudnának-e nekünk iránymutatást adni, hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?