244 talált cikk az áfa (levonható) kifejezésre

Kérdés: Az étkezési utalványok vásárlásakor felmerült kezelési költség általános forgalmi adója visszaigényelhető-e?

Kérdés: Fizetési megállapodás (engedményezés) alapján az előleget nem a mi számláinkra, hanem egyik európai uniós tagállambeli szállítónknak fizeti meg egy másik cég. (A szállító felé nekünk kellene előleget fizetni.) Cégünknek kell-e előlegszámlát kiállítania, annak ellenére, hogy a pénz nem hozzánk folyt be?

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás

Kérdés: A cég üzemcsarnokát korszerűsítették. A munkákhoz a cég anyagot vásárolt, azok áfáját levonásba helyezte. A munkákban a saját dolgozók is részt vettek. Helyesen járunk-e el, ha kikalkuláljuk a közvetlen önköltséget, majd ezen értékkel az üzemcsarnok értékét növeljük, és az így növelt érték lesz az értékcsökkenés alapja?

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?

Kérdés: Amennyiben a gazdasági társaság részletes számlával igazolja, hogy kizárólag üzleti beszélgetést folytatnak mind a hálózati telefonról, mind a cég tulajdonában lévő mobiltelefonokról, abban az esetben a telefonköltség 70 százalékának áfája levonható, a további 30 százalék költség áfa-visszaigénylés nélkül leírható?

Kérdés: A 2006. szeptember 1-jétől vélelmezett magáncélú telefonhasználat esetében járható út-e az, ha a bruttó telefonköltség 20 százalékát téríti meg a dolgozó? Ha megtéríti valamilyen módon a dolgozó a magánhasználatot, akkor a teljes telefonszámla áfája levonható? Milyen esetben kell az áfa 70 százalékát levonni?

Kérdés: Szeptember 1-jétől 70-30 százalék a telefonköltség áfájának levonhatósága, illetve le nem vonhatósága. 20 százalék magánhasználatot tételez fel a törvény, ami után – mivel magánhasználatról van szó – nem vonható le az áfa. Akkor most mennyi a levonható és a le nem vonható áfa? 30 százalék a le nem vonható, ami magában foglalja a 20 százalék le nem vonható áfarészt is? Vagy 30 százalék a le nem vonható áfa, 70 – 20 = 50 százalék a levonható (20 százalék a magáncélú használat miatt)? A 20 százalék magáncélú használattal nem a 70 százalékot akarják leszorítani 50 százalékra?

Kérdés: Kapcsolódva a 2694. kérdés témájához, cégünk főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. Társaságunk is első értékesítés keretében továbbértékesítési céllal vásárolta az új lakásokat, amelyről áfás számlát állított ki az értékesítő cég. Cégünk nem helyezte levonásba a beszerzéshez kapcsolódó adót, mivel úgy ítélte meg, hogy a megvásárolt lakások értékesítése nem minősül első értékesítésnek, ezért az Áfa-tv. 2. sz. melléklete 2. pontja alapján tárgyi adómentes értékesítés történik, amikor az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a beszerzéshez kapcsolódóan előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba. A 2694. kérdésre adott válasz alapján viszont az értékesítő cég által felszámított áfát a beszerző társaság jogosan helyezte levonásba. Helyes a kérdésben leírt megítélés? Vagy akkor is levonható az áfa, ha a tárgyi adómentes értékesítéshez kapcsolódik?