Faktorálás garanciával

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy a máshol iselőforduló gyakorlat hibáira, jogszabályellenes voltára rávilágítsunk. Bár a faktorálás, a faktoringtevékenység fogalma a hatályosjogszabályokban nincs meghatározva, a Hpt. értelmező rendelkezése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Cégtelefon elszámolása

Kérdés: Amennyiben a gazdasági társaság részletes számlával igazolja, hogy kizárólag üzleti beszélgetést folytatnak mind a hálózati telefonról, mind a cég tulajdonában lévő mobiltelefonokról, abban az esetben a telefonköltség 70 százalékának áfája levonható, a további 30 százalék költség áfa-visszaigénylés nélkül leírható?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. nem vélelmezi a magánhasználatot, még atelefonszolgáltatás igénybevétele esetében sem. Így, amennyiben a hivatkozotttörvényi előírás szerinti és mértékű továbbértékesítés, közvetítettszolgáltatáskénti továbbszámlázás nem valósul meg, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata III.

Kérdés: A 2006. szeptember 1-jétől vélelmezett magáncélú telefonhasználat esetében járható út-e az, ha a bruttó telefonköltség 20 százalékát téríti meg a dolgozó? Ha megtéríti valamilyen módon a dolgozó a magánhasználatot, akkor a teljes telefonszámla áfája levonható? Milyen esetben kell az áfa 70 százalékát levonni?
Részlet a válaszából: […] Az első mondatra a válasz az, hogy igen, hatelefonszolgáltatók számlái végösszegének 20 százalékát a magánszemély (adolgozó) megtéríti. Ennek a legegyszerűbb módja az, ha a társaság atelefonszolgáltatók – telefononkénti – számlájának 20 százalékát az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata VIII.

Kérdés: Szeptember 1-jétől 70-30 százalék a telefonköltség áfájának levonhatósága, illetve le nem vonhatósága. 20 százalék magánhasználatot tételez fel a törvény, ami után – mivel magánhasználatról van szó – nem vonható le az áfa. Akkor most mennyi a levonható és a le nem vonható áfa? 30 százalék a le nem vonható, ami magában foglalja a 20 százalék le nem vonható áfarészt is? Vagy 30 százalék a le nem vonható áfa, 70 – 20 = 50 százalék a levonható (20 százalék a magáncélú használat miatt)? A 20 százalék magáncélú használattal nem a 70 százalékot akarják leszorítani 50 százalékra?
Részlet a válaszából: […] A kérdező az Áfa-tv. és az Szja-tv. – egymástól független -rendelkezéseit összekeveri, bár némi igazság van azonban a kérdésben.Az Áfa-tv. 33.§-ának (4) bekezdése szerint a telefonszolgáltatók számláiban felszámított áfa70 százaléka vonható le (30 százaléka nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Ingatlanforgalmazás: első értékesítés

Kérdés: Kapcsolódva a 2694. kérdés témájához, cégünk főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. Társaságunk is első értékesítés keretében továbbértékesítési céllal vásárolta az új lakásokat, amelyről áfás számlát állított ki az értékesítő cég. Cégünk nem helyezte levonásba a beszerzéshez kapcsolódó adót, mivel úgy ítélte meg, hogy a megvásárolt lakások értékesítése nem minősül első értékesítésnek, ezért az Áfa-tv. 2. sz. melléklete 2. pontja alapján tárgyi adómentes értékesítés történik, amikor az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a beszerzéshez kapcsolódóan előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba. A 2694. kérdésre adott válasz alapján viszont az értékesítő cég által felszámított áfát a beszerző társaság jogosan helyezte levonásba. Helyes a kérdésben leírt megítélés? Vagy akkor is levonható az áfa, ha a tárgyi adómentes értékesítéshez kapcsolódik?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert egyrészt kérdésre adottválaszunktól eltérő következtetésre jut, másrészt az Áfa-tv. két – egymástóleltérő – előírásának az értelmezését igényli. Az eltérő következtetésnek az isoka lehet, hogy a Számviteli Levelek 132....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Külföldi utazáshoz kapcsolódó áfa

Kérdés: Németországi tulajdonoshoz több esetben megbeszélésre kiutazunk, az üzemanyag- és reprezentációs jellegű költségekkel jár. Az utazás üzemanyagköltségét és áfáját üzemanyagköltségként számoljuk el a számla alapján. Az áfabevallásban Közösségen belüli kötelezettségként kimutatjuk, szállítóközösségen belüli kötelezettségeként nem, mert az áfa nem vonható le. Ebből adódóan a főkönyvi könyvelés és a bevallás áfája jelentősen eltér. Mi a helyes eljárás a számvitelben, illetve az áfabevallás készítésekor?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak nem egyértelműek, ezért előszöra kérdést pontosítjuk. A Németországba történő kiutazás során (feltételezve,hogy a kiutazás kiküldetésnek minősül!) az üzemanyag-vásárlás, illetve areprezentációs jellegű beszerzés történhet Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Személygépkocsi bérbeadásával kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: "A" Rt. bérbe adja egyik személygépkocsiját "B" Kft.-nek, határozatlan időre. "B" Kft. tulajdonjogot nem szerez, erre opciós joga sincs. A forgalmi engedélybe nem került üzembentartóként bejegyzésre. Az üzemanyag (benzin) beszerzése az "A" Rt. üzemanyagkártyájával történik (a teljes saját flottára érvényes szerződés keretében), melyből a bérbe adott gépkocsi felhasználását továbbszámlázza "B" Kft.-nek. A megállapított bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű-biztosítás és a súly adó összegét, de a bérleti szerződés szerint a bérlőt terheli ezek összege is a bérleti díjon kívül. Az "A" Rt. visszaigényelheti-e a változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) benzin beszerzésére jutó előzetesen felszámított áfát? Hogyan történjen a tulajdonos által fizetett gépjármű-biztosítás, a súlyadó továbbhárítása? Fel kell-e ezek összegére számítani az áfát? Melyik cégnek kell bevallani és megfizetni a magánhasználat miatti szja-t, munkaadói járulékot és eho-t?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint nemvonható le az előzetesen felszámított áfa ólmozott és ólmozatlan motorbenzinbeszerzése esetén, feltéve hogy a beszerzés nem továbbértékesítési céllaltörténik. Ez azt feltételezi, hogy bár a bérbe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Támogatások minősítésének változása 2005. évben

Kérdés: 2004-ben és 2005-ben munkabér-támogatásban részesültünk (68/1996. Korm. rendelet alapján), és utazásiköltség-térítéshez kapcsolódó támogatásban (39/1998. Korm. rendelet és 78/1993. Korm. rendelet) a munkaügyi hivataltól. Ezeket annak idején bevontuk az arányosításba. Önrevízió útján vissza tudjuk kérni az akkor vissza nem igényelt összeget?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, visszakérhető.A 2005. évi XXVI. törvény 20. §-a kiegészítette a 2003. éviXCI. törvény 211. §-át egy (22) bekezdéssel, amelyet 2004. január 1-jétől -tehát visszamenőlegesen – kell alkalmazni. Ez az előírás számos jogszabályalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Lízingelt személygépkocsi cégautóadója és áfája

Kérdés: Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Üzletkötőink részére a munkavégzéshez személygépkocsik lízingelését tervezzük. Az üzletkötők naponta menetlevelet vezetnek, amelyből kitűnik az adott havi magáncélú használat, amellyel minden hónapban elszámolnak cégünknek. Cégünk a személygépjármű áfáját visszaigényelheti-e abban az esetben, ha a dolgozók minden hónapban elszámolnak a magánhasználattal? Meg kell-e fizetni a cégautóadót?
Részlet a válaszából: […] A személygépjármű lízingelése esetén az áfa elszámolásaeltérő annak függvényében, hogy a lízingelés az Áfa-tv. előírásai szerinttermékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak minősül.Zárt végű pénzügyi lízing esetén, amikor a lízing tárgyavalamilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Közművesítés után a terület értékesítése

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég megbízást adott az építőipari társaságnak a közművesítési feladatok elvégzésére. A terület közművesítése után a megrendelő a közművesítést nem veszi át, mert annak ellenértékét nem tudja kifizetni. A hosszú és költséges pereskedés elkerülése érdekében el lehet-e járni az alábbiak szerint? A kivitelező a szerződést felbontja, majd az elkészült közművesítést késztermékként vagy áruként készletre veszi, megállapítja az egy-egy telekre jutó közműráfordítás összegét és árát, megpróbálja közvetlenül értékesíteni a telektulajdonosoknak. A ráfordításoknál az áfa levonásra került, az értékesítések esetén pedig az áfa megfizetésre kerül. Ha a közművesítést csak bekerülési érték alatt tudja a kivitelező értékesíteni, adható-e utólagos árengedmény? Az árukészlet leértékelhető-e a keresleti ár szintjére?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az tele vanellentmondással?Nem derül ki a kérdésből, hogy az építőipari társaság milyenközművesítési feladatokat végzett. Ez azért lényeges, mert a kivitelező csak azáltala végzett munkákat (szolgáltatásnyújtást) értékesítheti, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
1
16
17
18
24