Megvásárolt bolthelyiségben végzett felújítás

Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházásként elszámolt vételárat kell növelni. Ezesetben a rendeltetésszerű használatbavétel időpontja, azaz az egész beruházásaktiválásának legkorábbi időpontja 2006. 02. 01. Ha viszont a 2006. 01. 03-án megvásárolt ingatlan (bolthelyiség)az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A válasz lehet az is, hogy beletartozik, meg az is, hogy nemtartozik bele, valójában attól függ, hogy a szóban forgó beruházási szállítószámlája mikor kerül kiegyenlítésre, illetve milyen beruházási eszközökhözkapcsolódik az. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...szereplőépület értékét (bekerülési, bruttó értékét) növelő tételként a felé számlázott60 százalékot (T 123 – K 161). Az aktiválás után a bérbevevő a bérbe vettépületen végzett beruházás értéke és várható hasznos élettartama alapján, abérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Saját rezsis beruházás működési támogatással

Kérdés: Mint közhasznú társaságnak főtevékenységként a feladatunk sportlétesítmények működtetése. Ennek a finanszírozását nagyobbrészt önkormányzati működési támogatás fedezi. Az államháztartási támogatás miatt áfaarányosítást alkalmazunk. Saját kivitelezésben megvalósult beruházásnál az előzetesen felszámított áfát az arányosításba be kell vonni? Vagy az teljes egészében visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...saját vállalkozásban végzett beruházás aktiválásakor,rendeltetésszerű használatbavételkor, az Áfa-tv. 25. §-ának (2) bekezdéseszerint az adó alapja a tárgyi eszköznek a rendeltetésszerű használatbavételidőpontjában meghatározott bekerülési értéke (T 466 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Felújítás utáni értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: Hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, ha egy részben leírt tárgyi eszközt felújítunk? Ha változatlan, ha változik a hasznos élettartam? Ha lehet, akkor példán keresztül kérjük bemutatni.
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenés (15 000 x 14,5) 2175 E Ft lesz. A nettó érték nulláratörténő leírásához (7750 : 2175) 3,6 év kell. A felújítás aktiválásakor azonbanazt állapították meg, hogy a felújított gép eredeti hasznos élettartama 2 évvelhosszabbodik meg és (1,9 + 2) 3,9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Illetménytűzifa elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége az erdőgazdálkodás. Így lehetőségünk van az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.12. pontja szerint saját termelésű készleteinkből illetménytűzifát adni dolgozóinknak. Társaságunk az adómentesen adható 7 m3 (5 tonna) felett további 2 m3, kollektív szerződésben rögzített mértékű illetménytűzifát ad minden évben dolgozóinknak. Az illetménytűzifa piaci ára 10 000 Ft/m3, önköltségi ára 3000 Ft/m3. Társaságunk a saját termelésű készletekről folyamatosan nyilvántartást vezet. Hogyan történik az illetménytűzifa számviteli elszámolása? Milyen bizonylatokat kell kiállítani, és milyen adóvonzatai vannak? A társgazdaságok különböző módon számolják el a fenti gazdasági eseményt.
Részlet a válaszából: […] ...T 581 – K 251, akapcsolódó készletérték-különbözettel: T 581 – K 258 vagy T 258 – K 581;= saját előállítású eszközkénti aktiválása: T 261 – K 582;– az így aktivált vásárolt készletnek a személyi jellegűegyéb kifizetések közötti elszámolása: T 551...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Ingatlanvásárlás részletre

Kérdés: Cégünk 2005 áprilisában megvásárolt egy lakóingatlant azzal a feltétellel, hogy a szerződés aláírásakor egymillió forintot fizetünk az eladónak, míg a fennmaradó részt 2008 áprilisáig. Tulajdonjogot csak a teljes vételár megfizetésével szerzünk. A birtokbavétel a szerződés aláírását követő 30. napon megtörtént, külön okiratban foglalt bérletidíj-fizetési kötelezettség mellett. A bérleti szerződés a teljes vételár kiegyenlítésével szűnik meg. Az eladó, illetve a bérbeadó magánszemély. Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a továbbitörlesztőrészletek átutalásával csökken.) A beruházáskénti elszámolásnak, illetvea rendeltetésszerű használatbavételkori aktiválásnak nem feltétele az, hogy azingatlan tulajdonjoga a cég nevére bejegyzésre kerüljön. Ez esetben azonban nemértelmezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Tárgyi adómentes és áfaköteles tevékenységet is végző társaság bérelt ingatlanon végez vásárolt anyaggal, saját munkaerővel felújítást. A felújítás aktiválása lehetséges-e a bérelt ingatlanon saját rezsis beruházásként, és erre vonatkozik-e a Tao-tv. 6%-os értékcsökkenési leírási kulcsa? Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni saját vállalkozásban végzett beruházásként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítása bérbe vett ingatlanon is elvégezhető a saját vállalkozásban végzett beruházásszabályainak megfelelően. Ezen felújítás tényleges költségeit (ideértve afelhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Ültetvénytelepítés üzembe helyezése és áfája

Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 – K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 – K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?
Részlet a válaszából: […] ...összeget a beruházási számláraátvezették (T 161 – K 582). (Itt kell megjegyezni, a beruházási számláratörténő átvezetést sokan aktiválásnak nevezik. Ez azonban nincs összhangban azSzt. előírásaival, amely szerint az eszközök aktiválása a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Telek és épület együttes vásárlásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?
Részlet a válaszából: […] ...a hitel megszerzéséig – átmenetileg, ideiglenesen – hasznosítottáktárolási célra). Így a kérdésben leírtak (az épület aktiválása, a tervszerinti, majd a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, a bontási költségelszámolása) helyessége az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
1
24
25
26
32