Kiskereskedelmi adó fizetése

Kérdés: Gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet végző társaságként a boltunkban magánszemély vevőket, gépjárműjavító vállalkozóként működő cégeket, egyéni vállalkozókat és más kiskereskedőket is kiszolgálunk. A nagykereskedelmi tevékenység árbevételét és a vállalkozóknak való értékesítés árbevételét a nyilvántartásokban el tudjuk különíteni. Ezért úgy gondoljuk, a kiskereskedelmi adó kapcsán csak a magánszemély vevőknek eladott alkatrészek árbevételével kell számolni. Helyes-e az a meglátás?
Részlet a válaszából: […] ...vehető vagy sem. Amennyiben tehát a szóban forgó esetben a magánszemélyek, illetve a cégek, közületek részére történő gépjárműalkatrész-értékesítés egy és ugyanazon értékesítési csatornán (boltban, kereskedelmi egységben, egyéb telepen vagy ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Használt személygépkocsi beszerzése bontási céllal

Kérdés: Az általunk vizsgált társaság használt személygépkocsikat szerez be bontási célzattal. A beszerzést rögtön elábéra könyvelik, majd a bontott alkatrészek értékesítését árbevételként mutatják ki. Nem találkoztunk viszont a hulladékok, illetve a selejtezett alkatrészek elszámolásával. Hogyan kell könyvelni a bontási tevékenységet, illetve a bontott alkatrészek nyilvántartását?
Részlet a válaszából: […] A számviteli alapelvek követelményeit a bontási céllal beszerzett személygépkocsik nyilvántartásba vétele, ráfordításkénti elszámolása során is számításba kell venni, azoknak ez esetben is teljesülniük kell. Általánosságban megjegyezendő, hogy a kérdésben leírtak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Cserealkatrészek elszámolása

Kérdés: Társaságunk készterméket gyárt, amelyet belföldre és külföldre értékesít. Vevői reklamációk alkalmával cserealkatrészeket küldünk, amit egyfajta garanciális teljesítésként értelmezünk. Szolgáltatás ehhez nem kapcsolódik, mivel a terméket a vevő állítja össze otthonában. A cserealkatrészeket milyen bizonylattal lehet elszámolni a készlet csökkenéseként? Mit tartalmazzon a számla, ha csak számlával csökkenthető a készlet?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy csere esetén beszélhetünk cserealkatrészről. Ez feltételezi azt, hogy van egy alkatrész-készletrevétel (az az alkatrész, amit kicserélnek), és van egy alkatrészkészlet-csökkenés (az az alkatrész, amivel cserélnek)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Irodagép-selejtezés számlázása

Kérdés: Cégünk irodagépek selejtezéséről, mint szolgáltatásról, számlát állít ki a vevőnek. A selejtezett irodagép bizonyos részeit – kis felújítás után – újra értékesíteni tudjuk. Milyen bizonylat alapján lehet ezt készletre venni, és milyen bekerülési értéken?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt pontosítani kell a kérdést. A kérdés csak úgy értelmezhető, hogy az irodagép tulajdonosa azzal bízza meg a kérdező céget, hogy végezze el az általa átadott irodagép selejtezésével kapcsolatos feladatokat, beleértve annak a dokumentálását is, hogy az irodagép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Alkatrész-értékesítés

Kérdés: Munkagépünk műszaki hiba következtében működésképtelenné vált. A gép javítása gazdaságtalan, ezért selejteztük, kivezettük a könyvekből. Több hónappal később néhány alkatrészre akadna vevő. Az értékesítésből befolyó összeget egyéb bevételként könyvelem? A számlázáskor mi a számla összege? Kell-e vámtarifaszámot írni?
Részlet a válaszából: […] A selejtezett, könyvekből kivezetett gép alkatrészei­nek értékesítését az eladási áron árbevételként kell elszámolni, számlázni kell az áfa felszámításával. A számlán az alkatrész megnevezését, állapotát kell feltüntetni, vámtarifaszám nem szükséges. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Hitelközvetítés miatti arányosítás

Kérdés: Egy autókereskedés szervizszolgáltatás és autó-, valamint alkatrész-értékesítés mellett bankoknak közvetít hitelt, ezért tárgyi adómentesen számláz jutalékot. Ez utóbbi szolgáltatáshoz nincs áfás beszerzése. Ettől függetlenül kell-e arányosítani az áfát a többi beszerzésre?
Részlet a válaszából: […] Az a tény, hogy a tárgyi adómentes közvetítőitevékenységéhez nem kapcsolódik beszerzés, pusztán azt jelenti, hogy a tételeselkülönítés nem alkalmazható. Azonban minden olyan beszerzés, amely egyarántkapcsolódik a tárgyi adómentes (hitelközvetítés), illetve az adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Magyarországon végzett bérmunka termékének hazai értékesítése

Kérdés: Az előző kérdésben leírtaktól eltérően a német adóalany megrendelő részére végzett bérmunkához Magyarországra behozott alkatrészeknek csak egy részét szállíttatja ki a magyar adóalany a német megrendelő részére, bizonyos hányadukat a német adóalany Magyarországon kívánja értékesíteni. A magyarországi értékesítések miatt a német adóalany Magyarországon pénzügyi képviselőt bízott meg. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség ez esetben?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy feldolgozás, megmunkálás céljábólkivitt, de a megrendelőhöz visszakerülő termék tagállamok közötti mozgatása azÁfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja 4. alpontjának megfelelően nemminősül termékértékesítésnek, így az ennek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Biztosított járművek költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk gépjármű- és alkatrész-értékesítéssel, szervizeléssel és kárügyintézéssel is foglalkozik. Előfordul, hogy az új gépjármű szállítás közben megsérül. Mivel ezen gépjárművekre a szállító cég vagy a vezérképviselet biztosítást köt, javítás után a biztosító a kárt megtéríti. Ezen gépjárműveket mi javítjuk meg és számlázzuk a biztosító felé. A biztosító azonban csak a nettó öszszeget hajlandó megtéríteni. Mi a vevőszámlák áfaösszegét fizetendő áfaként beállítjuk. Mi legyen azzal az áfával, amelyet a biztosító nem térít meg? Az áfát saját cégünk nevére számlázzuk? Ezzel könyvvizsgálónk nem ért egyet. A biztosító a teljes összeget térítse meg, hiszen a teljesítést elismerte. Mi tiltja meg, hogy a biztosító ne térítse meg az áfa összegét?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a biztosító – az adottesetben – nem megrendelője a javítási munkáknak, a biztosító csak a kárösszegét téríti meg, kártérítést fizet. A gépjármű tulajdonosa és a javítástvégző ugyanazon cég, ebből következően ugyanazon cég nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.