Aktiválás után elvégzett munkák

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy ingatlant, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett iroda, udvar, számítógép-alkatrészt gyártó üzem. Az épületen igen nagy belső átalakítási, felújítási munkákat kellett végezni, a vásárláshoz és az átalakításhoz banki beruházási hitelt kaptunk. Február 1-jén az épületet aktiváltuk, használatba vettük, de közben még folynak munkálatok, amelyek a cég működését nem zavarják. Az aktiválás után felmerülő, de még a beruházáshoz kapcsolódó költséget beruházásként kell gyűjteni és könyvelni, majd egy összegben az épületre ráaktiválni? Esetleg az aktiválás utáni költségek már felújítások, és egyenként növelni kell vele az épület értékét?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a számviteli előírások szerint az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportját jelenti, ezért nem az ingatlant kell beruházásként könyvelni, hanem azokat az eszközöket, amelyeket az adott esetben ingatlanként beszereztek. A kérdésben leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Alkatrészbeszerzés áfája

Kérdés: Ha külön vesszük meg az alkatrészt a személygépkocsihoz, annak áfája nem vonható le. Ha az alkatrészt beszereltetjük, a javítási számla áfájának 50%-a le nem vonható összeg az Áfa-tv. hatályos előírása szerint. Szakszerviz szerzi be az alkatrészt, és a javítással együtt számlázza, de soronként, alkatrészenként (mivel így érvényesíthető az alkatrész-garancia) + javítási díj (a számviteli elszámolásban az egész együtt igénybe vett szolgáltatás). Ez esetben a javítási rész áfájának 50%-át vonhatjuk le, vagy a teljes számla áfájának 50 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges. A személygépkocsi üzemben tartásához szükségesek az alkatrészek, az egyéb termékek, tehát azok előzetesen felszámított áfája nem vonható le.Az Áfa-tv. 2013. január 1-jétől hatályos 124...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Kapcsolódó vállalkozás, kapcsolt vállalkozás

Kérdés:

Hogyan kell értelmezni a 2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról (Kkv-tv.) 4. §-ának (2)–(5) bekezdéseit transzferárképzési szabályzat és nyilvántartás, valamint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség szempontjából abban az esetben, ha a négy különböző gazdasági társaságban ugyanazok a tagok vannak, és közöttük szülő-gyermek és testvéri kapcsolat áll fenn? Tehát egyik társaság sem áll a másikkal befektetési viszonyban, az ügyvezető a tagok egyike, a szavazati arány nem tér el a tulajdonaránytól. Van olyan társaság, amelyik napi, másik eseti gazdasági kapcsolatban áll egymással. Amennyiben értelmezhető közöttük a kapcsolódó vállalkozás, úgy minden egyes társaságra fennáll a fenti kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] ...vagy nem. Ha az érintett piacon (pl. mindegyik vagy közülük több gépjárműjavító) vagy szomszédos piacon (pl. egyik gépjárműalkatrészt gyárt, a másik ilyen alkatrészt forgalmaz, a harmadik javít) tevékenykednek, akkor kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Céges autók javításának elszámolása a biztosítóval

Kérdés:

Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?

Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük – az áfaköteles vállalkozási tevékenységet szolgálják, ezért mind a számlázott, mind a belső javításokhoz beszerzett alkatrészek előzetesen felszámított áfája levonásba helyezhető. Válasz olvasói észrevételre Olvasónk észrevétele szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Vásárolt vagy saját előállítású termék

Kérdés: A vállalkozás külföldi piacra szállít gépalkatrészt. A gyártáshoz tervrajzot biztosít, annak alapján egy magyar vállalkozás legyártja, egy másik kft. felületkezeli, és az így készre gyártott terméket a vállalkozás szállítja a megrendelőhöz. Mivel a megrendelő vállalkozás sem anyagot, sem egyéb szolgáltatást nem ad a termékhez, ott a fenti termék minden munkáját áruként könyvelik. Helyesen járnak el?
Részlet a válaszából: […] ...az nem lehet a vásárolt termékrésze. Feltételezzük, hogy a gyártáshoz biztosított tervrajzátadásával a vállalkozás X darab alkatrész gyártását rendelte meg, a gyártandóalkatrészek műszaki és minőségi paraméterei megjelölésével. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Parképítés költségei

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége szerint parképítést végez már meglévő és új épületek környezetében. A parképítéshez szükséges anyagokat (gyepszőnyeg, bokor, öntözőberendezés alkatrészei) a vállalkozás szerzi be és számolja el az 5. számlaosztályban. Az esetleges gépi földmunkához, egyéb kézi munkálatok elvégzéséhez alvállalkozót bíz meg. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket, az elvégzett munka ellenértékét, a megmaradt anyagokat?
Részlet a válaszából: […]  A válasznál abból kell kiindulni, hogy a megrendelőnél aparkosítás bekerülési értékébe tartozó tételeket beruházásként kell kimutatni,majd a parkosítás befejezésekor, a rendeltetésszerű használatbavételkor azegyéb építmények között parkosításként aktiválni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Szerszámok elhasználódásának elszámolása

Kérdés: Cégünk autógyárak részére gyárt alkatrészeket. Ezen alkatrészek gyártása során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk. Cégünk külföldi anyavállalata egyezik meg a vevővel a szerszámok költségének megtérítési módjában, többféle módon. Legegyszerűbb esetben a vevőnek számlázzuk a beszerzési árat, aki a tulajdonjog átszállása mellett megtéríti azt. Másik esetben a vevő a késztermékek eladási árába beépítve téríti meg a szerszám költségét. (Az eszközt a tárgyi eszközök között aktiváljuk, a tulajdonjog a cégnél marad.) Előfordul, hogy a vevő a szerszámok beszerzési költségének egy részét a gyártás beindításakor megfizeti, a másik része viszont az eladási árba beépítve a késztermékek értékesítése során térül meg. A szerszámokat 5-6 évig is használjuk. Mi a helyes elszámolási módja ez utóbbi ügyletnek? Hogyan lehet biztosítani, hogy a későbbiekben befolyó árbevétellel szemben folyamatosan kerüljön kivezetésre a még meg nem térített beszerzési költség? Hogyan biztosítható az összemérés számviteli alapelv követelménye? Társasági adó szempontjából mi lenne a helyes elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést, mivel olyan elszámolásikérdést feszeget, amelyet a magyar jog nem szabályozott teljeskörűen. Éppenezért a választ adó nem ért egyet a kérdésben leírt azon gyakorlattal, melyszerint a magyar cég helyett a külföldi anyavállalata egyezik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Autóbontó egyéni vállalkozó

Kérdés: Az autóbontó egyéni vállalkozó térítés nélkül átveszi azokat a használhatatlan gépkocsikat, amelyek forgalmi engedélye lejárt. A gépkocsikból kiszereli a még használható alkatrészeket és azokat értékesíti. Milyen nyilvántartást kell az egyéni vállalkozónak vezetnie az ingyenesen átvett gépkocsikról, az értékesítésre kibontott alkatrészekről? Van-e a folyamatnak adójogi vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...gépkocsira vonatkozó legfontosabb adatokat,továbbá utalást arra, hogy mitől vált használhatatlanná, és ebből adódóanmelyek azok a főbb alkatrészek, amelyeket kibontás után várhatóanértékesítenek. Ezen jegyzőkönyvvel valójában a tulajdonába kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Kereskedelmi szálláshely melléképítményei

Kérdés: A kft. – működési engedéllyel – kereskedelmi szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez bérelt ingatlanon. Az ingatlanon álló épületet a társaság felújította, a felújítás áfáját levonta. Az ingatlanhoz tartozó telken különböző udvari létesítményeket alakított ki: bográcsozót tetőszerkezettel, kültéri szaunát, amelyek áfáját levonásba helyezte. Ha a szobaár ezen udvari létesítmények használatát is tartalmazza, az áfa 18%, ha nem tartalmazza, a számlát 25%-os áfával állítják ki. A társaság nem élt az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételének lehetőségével. Az udvari létesítmények nem építésiengedély-kötelesek, nincsenek az ingatlan-nyilvántartásba sem bejegyezve. Helyes-e a fenti gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...CXLI. törvény).Az Építményjegyzék szerint az építmények olyan, a talajjalkapcsolatban álló szerkezetek, amelyeket építőanyagokból és alkatrészekbőlkészítettek, és/vagy amelyeken építési munkát végeztek. Épületek olyan, tartóshasználatra készült fedett építmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Garanciális javítások (áfa)

Kérdés: Márkaszerviz garanciális javításokat végez új gépkocsikon. A szükséges alkatrészeket – amelyeket beszerelnek – márkaképviselettől szerzik be. A márkaképviselet részére garanciális elszámolást készítenek, és a képviselet költségelszámolás alapján utal. 2010-től áfakörön kívüli szolgáltatásként számolnak el a garanciális javításokkal két jogesetre hivatkozva. Kérem véleményüket arra vonatkozóan, hogy a javító cég helyesen jár-e el, ha a megvásárolt alkatrészek áfáját levonásba helyezi, de az árbevételt áfakörön kívüliként az áfabevallásban nem szerepelteti.
Részlet a válaszából: […] ...kezelhető önálló ügyletként az áfa rendszerében.Az önálló, ellenértéket nem eredményező garanciálisjavításokhoz felhasznált alkatrészek áfalevonását alapvetően az határozza meg,hogy az alapügylet – tehát a javítandó személygépkocsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
1
5
6
7
14