568 talált cikk az anyagköltség kifejezésre

Kérdés: A karbantartási számlán szerepel az anyagköltség és a munkadíj is. Helyesen könyvel-e a kft.: ha az anyagköltség a nagyobb a számlán belül, akkor az 51. számlára anyagköltségként, ha a munkadíj a nagyobb, akkor az 52. számlára igénybe vett szolgáltatás költségeként? Vagy mindenképpen meg kell bontani?

Kérdés: A társaság nagy értékű épülete leégett, amelyről kiderült, hogy nem szerepel a tárgyi eszközök nyilvántartásában. Az iratokból az állapítható meg, hogy még 1998-ban vagy 1999-ben üzletrészvásárlás címén került a társaság tulajdonába. A tűzeset 2006. 01. 12-én történt. A társaság értékbecslő szakértővel felbecsültette az épületet. A szakértő szerint az épület forgalmi értéke 10,5 millió forint, használati értéke 7,3 millió forint. Az épület után kárbiztosítási díjat fizettek. A biztosító a kártérítés összegét 17,9 millió forintban elismerte, de a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak 2 millió forintot utalt át anyagbeszerzésre. Mikortól kell állományba venni az ingatlant? Milyen értéken? Az elismert vagy az átutalt összeget kell könyvelni? Kell-e visszamenőlegesen önellenőrzést készíteni?

Kérdés: A társaság a vele szomszédos társasággal saját vállalkozásban csatornaberuházást végzett. A saját vállalkozásban végzett beruházás úgy valósult meg, hogy a társaság vette meg az anyagot, a kivitelező pedig elvégezte a szerelést. A szomszédos társaság a tervezési díj 15 százalékát, a kivitelezési költségből 1 millió forintot fizetett meg. A tervezési díjat közvetített szolgáltatásként, az 1 millió forintot beruházás értékesítéseként könyveltem. Helyesen jártam el?

Kérdés: Az útnyilvántartás alapján elszámolt és fizetett költségtérítést melyik számlán könyveljük? Az áfanyilvántartásban szerepel?

Kérdés: Kötelező-e adni munkaruházatot, vagy csak adható a munkavállalónak? Hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, hogy a következő esetek a számviteli elszámolásban anyagköltségnek vagy szolgáltatásnak minősülnek: gázdíj, vízdíj. Az áramdíjszámlán "közvetített szolgáltatást tartalmaz", a vízdíjszámlán pedig "folyamatos szolgáltatás" szöveg szerepel. Az iparűzési adó szempontjából fontos a kérdésre a válasz.

Kérdés: Hangszerüzlet esetében kötelező-e év közben a bolti készlet nyilvántartása a 2. számlaosztályban? Vagy az áru beszerzésekor azonnal elszámolható elábéként, és év végén, a leltár alapján történhet az áruszámlára a visszavezetés?

Kérdés: Németországi tulajdonoshoz több esetben megbeszélésre kiutazunk, az üzemanyag- és reprezentációs jellegű költségekkel jár. Az utazás üzemanyagköltségét és áfáját üzemanyagköltségként számoljuk el a számla alapján. Az áfabevallásban Közösségen belüli kötelezettségként kimutatjuk, szállítóközösségen belüli kötelezettségeként nem, mert az áfa nem vonható le. Ebből adódóan a főkönyvi könyvelés és a bevallás áfája jelentősen eltér. Mi a helyes eljárás a számvitelben, illetve az áfabevallás készítésekor?

Kérdés: A kérdés a Számviteli Levelek 108. számában a 2203. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Nem értjük, hogy az Szt. 81. §-ának (2) bekezdéséből miért következik egyértelműen, hogy káresemény csak nem a vállalkozás eszközeivel kapcsolatosan merülhet fel. Véleményünk szerint, a hivatkozott § b) pontja tartalmazza a nem a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett kárt, hiszen megtéríteni kártérítésként csak azt lehet. Az a) pontban szerintünk a káresemény a társaság eszközeiben keletkezhet, és azok helyreállítási költségeit – a törvényi előírásból következően – társaságunk eddig ráfordításként könyvelte. Számunkra a válasz nem kielégítő, és nem fogadható el a magyarázat alapján sem. Ezért kérjük annak felülvizsgálatát, a válasz további törvényi értelmezéssel történő alátámasztását!

Kérdés: Cégünk erdőműveléssel foglalkozik. Az erdő faállományának védelmében vadelhárító kerítéseket kell építeni. A szomszédos vadásztársasággal olyan megegyezés született, hogy az építést közös beruházásként valósítjuk meg. Mi biztosítjuk az alapanyagokat, ők pedig az előzetes munkálatokat, illetve a kerítés építését végzik el. A megvalósítás után az elkészült kerítés teljes hosszában közös tulajdonban lesz. Hogyan kell elszámolni a beruházást? Hogyan kell nyilvántartani a közös tulajdont?