Kamat számlázása

Kérdés: Társaságunk rövid lejáratú kölcsönt nyújt anyavállalatának kölcsönszerződés alapján, meghatározott lejárati határidővel. Év végén a tárgyévi kamatot aktív időbeli elhatárolással számoltuk el. A kamatot mikor kell számlázni? A kölcsön késedelmes visszafizetése esetén mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint a termékértékesítés, aszolgáltatásnyújtás ellenértékét kötelező számlázni. (Jellemzően ez az Áfa-tv.előírásaiból is következik!) A pénzügyi műveletek bevételei között elszámolandókamat vonatkozásában nincs ilyen követelmény. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Saját tőke felemelése követelésapporttal

Kérdés: Cégünk jelentősebb összegű beruházást hajtott végre. A likviditási nehézségek áthidalása érdekében 80 millió forint előleget kaptunk a németországi anyacégtől. Lehet-e utólag tulajdonosi döntés alapján a vevőelőlegként ebben az évben átutalt összeget – az alapító okirat módosításával – a cégbejegyzés napjával megnövelni? Keletkezik-e valamilyen jogcímen adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...cég mint adós elismerte (feltételezhetően a kérdező cég akötelezettségek között azt kimutatja). Így a kérdező cég által elismertanyavállalati követelés apportálható, nem pénzbeli hozzájárulásként akár a kérdezőcégbe is bevihető külső tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Anyavállalat által juttatott részvényopció (szja)

Kérdés: Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...Az adott esetben a jogviszony a leányvállalatnál lévőmunkaviszony, akkor is, ha az értékpapír ellenértékét a leányvállalat azanyavállalatnak nem fizeti ki. Az adókötelezettséget a magánszemélynek kellteljesítenie, és ez a juttatás járulékköteles (29+15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Külföldi állampolgár különadója

Kérdés: Magyar gazdasági társaság külföldi illetékességű ügyvezetője 180 napot meghaladó kiküldetésben dolgozik Magyarországon. Fizetését Németországban (az anyavállalatnál) kapja. Magyarországon az őt foglalkoztató kft. hipotetikus adót fizet a német jövedelem után. Ebben az esetben kell-e az ún. "szolidaritási adót", a 4 százalék különadót megfizetni az szja-n felül?
Részlet a válaszából: […] Ha a Magyarországon foglalkoztatott külföldi illetőségűmagánszemély Magyarországon személyijövedelamadó-bevallást ad, akkor kell 4százalék különadót megfizetnie az szja-n felül, ha a személyijövedelemadó-bevallásábanszereplő, összevont adóalap szerint a járulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Kérném szíves segítségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao-tv. és az Szt. szerint! Tag/Társaság "B" társaság "C" társaság "D" társaság "A" társaság 80 százalék 50 százalék "B" társaság 90 százalék
Részlet a válaszából: […] ...alapított gazdasági társaság és az alapítvány nem minősülhetkapcsolt vállalkozásnak.Az Szt. előírásai szerint kapcsolt vállalkozás azanyavállalat és a leányvállalat, illetve a közös vezetésű vállalkozások,továbbá a társult vállalkozások között áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Belföldön tartott vevői készlet áfája

Kérdés: Magyar leányvállalatnak dán anyavállalat kíván átadni olyan árukészletet, amelyet a dán fél egy magyar logisztikai központban raktároz. A magyar leányvállalat részéről ez Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül-e, vagyis helyes-e, ha a dán anyavállalat áfa nélkül számlázza ki az átadott árukészletet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7/A. §-ának (8) bekezdése értelmében nem minősülKözösségen belülről történő termékbeszerzéssel egy tekintet alá esőtermékbeszerzésnek, ha a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany atulajdonában lévő terméket egy másik tagállamból a belföldön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Innovációs járulék vállalatcsoportnál

Kérdés: Cégcsoportba tartozó vállalkozás esetén melyek az innovációs járulék számításának elvei? A vállalkozás leányvállalat, kapcsolódó vállalkozással rendelkezik, a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, árbevétele, illetve a mérlegfőösszeg nem éri el a 10 millió eurót. Anyavállalatának foglalkoztatotti létszáma 62 fő, árbevétele 13 millió euró. A leányvállalatnál a besorolásnál egyedi adatait elegendő figyelembe venni? Az anyavállalat besorolását hogyan befolyásolják leányvállalatának az adatai?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kérdés szerinti leányvállalat – asaját, feltételezhetően 2005. évi adatai alapján – kisvállalkozásnak minősül,az anyavállalat viszont nem. (Az anyavállalat adatait a leányvállalat adatainem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Kapcsolt vállalkozás magánszemélyeknél

Kérdés: Van két magánszemély, akik több társaságot alapítottak az alábbiak szerint: 1. "A" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 2. "B" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 3. "C" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 4. "D" társaság – Kiss József 100% 5. "E" társaság – Kiss József 33%; Nagy János 33%; Horváth Béla 34%. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a társaságok a számviteli törvény és az adótörvény alapján? Kell-e nekik a szokásos piaciár-nyilvántartást vezetniük? Felmerülhet-e a társaságoknál a konszolidációs kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. előírása szerint [3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja]kapcsolt vállalkozás: az anyavállalat és a leányvállalat, a közös vezetésűvállalkozás és a társult vállalkozás (fölérendelt anyavállalat esetében aminősítést a fölérendelt anyavállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Anyavállalat által adott jutalom

Kérdés: Külföldi – német – anyacégünk meg akarja jutalmazni helyi leányvállalatának (kft.) az alkalmazottját egyhavi bérrel. Helyesen jár-e el a kft., ha a jutalmat helyben kifizeti, befizetve a kötelező adókat, járulékokat, majd a teljes költséget kiszámlázza az anyacég felé? A számlát költségátterhelésként fogja fel, nem tesz rá áfát, illetve egyéb bevételként könyveli le. Amennyiben közvetlenül külföldről utalják a jutalmat, milyen adó- és tb-vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...az anyacég felé az adó- és járulékkötelezettségetnem befolyásolja. Amennyiben a leányvállalat a jutalmat és járulékait azanyavállalat felé ki akarja számlázni, akkor azt – mint az anyavállalat részérevégzett – szolgáltatásnyújtásként kell megtennie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Partnervállalkozások megítélése

Kérdés: A társasági adó szempontjából minősíthető-e kisvállalkozásnak az a kft., amelynek 100 százalékban egy svédországi részvénytársaság a tulajdonosa, és amely részvénytársaságnak a világ számos országában van leányvállalata? A társaságiadó-bevallás útmutatója alapján ugyanis nem egyértelmű számomra, hogy a kapcsolt vállalkozás adatait is be kell-e számítani a minősítéshez. Ha a kft. és az anyavállalat adatait is össze kell adni, akkor egy tulajdonképpen kis cég is eleshet a kisvállalkozásokra vonatkozó kedvezményektől.
Részlet a válaszából: […] A társasági adóról szóló törvény egyes rendelkezéseialkalmazásában a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó besorolásánál akis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.törvény 5. § (5) bekezdésében előírtak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.
1
18
19
20
23