221 cikk rendezése:
181. cikk / 221 Partnervállalkozások megítélése
Kérdés: A társasági adó szempontjából minősíthető-e kisvállalkozásnak az a kft., amelynek 100 százalékban egy svédországi részvénytársaság a tulajdonosa, és amely részvénytársaságnak a világ számos országában van leányvállalata? A társaságiadó-bevallás útmutatója alapján ugyanis nem egyértelmű számomra, hogy a kapcsolt vállalkozás adatait is be kell-e számítani a minősítéshez. Ha a kft. és az anyavállalat adatait is össze kell adni, akkor egy tulajdonképpen kis cég is eleshet a kisvállalkozásokra vonatkozó kedvezményektől.
182. cikk / 221 Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint
Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
183. cikk / 221 Megtérített hulladékhasznosítási díj
Kérdés: Ügyfelünk elektronikai termékek nagykereskedelmével foglalkozik. Az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentesül, mert egy hasznosítást koordináló kht.-val a hulladékká vált termékdíjköteles termékek hasznosítására megállapodást kötött. A kimenő számlában ügyfelünk feltünteti a hulladékhasznosítási díjat, az anyavállalat pedig egy összegben megtéríti a kht.-nak az ügyfelünk által fizetett hulladékhasznosítási díjat. Helyesen járunk-e el, ha a kimenő számlában elkülönítetten szereplő díjat árbevételként, a kht.-nak fizetett összeget az 5. számlaosztályban igénybe vett szolgáltatásként, az anyavállalattól kapott jóváírást pedig egyéb bevételként számoljuk el?
184. cikk / 221 Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége
Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?
185. cikk / 221 Anyavállalattól átvállalt tartozás
Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
186. cikk / 221 Garanciális javítások költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk a garanciális javítások során a vevő részére nulla forintról szóló számlát állít ki, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat és a szolgáltatások értékét. A vezérképviseletünk részére garanciális jelentést küldünk, amelyben közöljük a felhasznált alkatrészek és szolgáltatások nettó értékét, amelyet a vezérképviselet havonta megtérít. A beépített alkatrészekről a vezérképviselet nulla forintos szállítólevelet küld, amely alapján az alkatrészeket bevételezzük, majd kiadjuk a munkalapra, és ennek alapján készül a nulla forintos számla. A külső szolgáltatások és az egyéb anyagok számláin szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezzük. A vezérképviselet által megtérített összeget egyéb bevételként számoljuk el. Helyesen járunk el?
187. cikk / 221 Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása
Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
188. cikk / 221 Hazai ipari vásáron való részvétel
Kérdés: Társaságunk német anyavállalata osztrák leányvállalatával közösen vett részt egy hazai ipari vásáron. A kiállítással kapcsolatos költségeket a társaságunk nevére szóló számlák alapján mi számoltuk el és fizettük ki. Az osztrák leányvállalat a felmerült költségek jelentős részét megtérítené. Milyen módon számlázhatók ki ezek a költségek, és mi a helyes számviteli elszámolás?
189. cikk / 221 Adó-visszatérítés egyezmény esetén
Kérdés: Ügyfelem egy amerikai vállalat magyar leányvállalata. A leányvállalat 2000 óta minden évben fizet az anyavállalat részére osztalékot, de mivel nem adott illetőségigazolást, a teljes adó levonására került sor. Most elhozta visszamenőleg 2000-ig az illetőségigazolást. Milyen feltételekkel lehet – önellenőrzésen kívül – az adót visszaigényelni?
190. cikk / 221 Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál
Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
