241 talált cikk az anyavállalat kifejezésre

Kérdés: Kedvezményezett átalakulás keretében az anyavállalat (B. kft.) 100%-os tulajdonában lévő leányvállalata (az A kft.) beolvad a tulajdonos B. kft.-be. A beolvadáskor megváltozik-e B. kft. tulajdonosi szerkezete? Továbbra is két magánszemély lesz a tulajdonosa B. kft.-nek, vagy a B. kft. is tulajdoni hányadot szerezhet, illetve kötelező-e saját üzletrészhez juttatni B. kft.-t? Ha igen, minek az arányában? Ha igen, akkor az így megszerzett saját üzletrész felosztható-e a két magánszemély tulajdonos között? Van-e ennek szja-vonzata? Ha nem kötelező a B. kft.-nek a tulajdonosi struktúrában részt vennie, el kell-e, illetve hogyan kell (lehet) elszámolni vele, mint megváló taggal?

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?

Kérdés: 2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?

Kérdés: A társaság tulajdonosi szerkezete a következő (a tulajdonosok között magánszemély nincsen): "A" 35%, "B" 32,2%, "C" 12,9%, "D" 9,6%, "E" 6,4%, "F" 3,9%. (A tagok és azok magánszemély tulajdonosai egymásban nem tulajdonosok.) A társasági szerződés a vállalkozás működésének legfontosabb jellemzőit – tag kizárása, társasági szerződés módosítása, ügyvezető, FB-tag, könyvvizsgáló megválasztása, üzleti terv, éves beszámoló elfogadása stb. – háromnegyedes szótöbbséghez köti. Helyesen jár-e el a társaság, ha "A" és "B" tulajdonost a számviteli beszámolóban – a számviteli törvény alapján – kiemeli a kapcsolt vállalkozások között, míg a társaságiadó-törvény alapján úgy ítéli meg, hogy társasági adó szempontjából egyik tulajdonossal sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban? A törvényalkotókat milyen eltérő cél vezette, hogy a számviteli és az adótörvény szerinti fogalmak különböznek egymástól?

Kérdés: Az alábbi társaságok kapcsolt vállalkozási viszonyainak meghatározása a Tao-tv. és az Szt. szempontjából: Társaságok és tagok tulajdonosi arányai, % Tagok/Társaságok "X" Kft. "Y" Kft. "Z" Zrt. "A" magánszemély 45 16,33 "B" magánszemély 45 16,33 "C" magánszemély 10 "D" magánszemély 16,33 "A" külföldi társaság 51 50 "X" Kft. 50 További információk: A magánszemélyek között nincs rokoni kapcsolat. – "Y" Kft.-ben "C" magánszemély egyedüli ügyvezető. – "Y" Kft.-ben "A" magánszemély felügyelőbizottsági tag. – "Z" Zrt.-ben "A" és "B" magánszemély felügyelőbizottsági tagok.

Kérdés: A készlet értékében bekövetkezett csökkenést a külföldi anyavállalat megtéríti számunkra. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet?

Kérdés: Van-e lehetősége a magyar leányvállalatnak arra, hogy az IFRS-ek szerint készítse el az éves beszámolóját arra hivatkozással, hogy az anyavállalatot – amely a konszolidálást végzi – a külföldi tőzsdére bevezették?

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50 százalékos részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci ár nyilvántartási kötelezettsége" a fenti esetben kire vonatkozik?

Kérdés: Van három kft. "A", "B" és "C", amelyekben a részesedés a következőképpen alakul: Tag "A" Kft. "B" Kft. "C" Kft. apa 90% (ügyvezető) anya 50% (ügyvezető) fiúgyermek 50% (ügyvezető) lánygyermek 60% fiúgyermek felesége 40% ismerős 10% Szeretném megtudni, hogy a számviteli törvény, illetve a társaságiadó-törvény szerint kik között áll fenn kapcsolt vállalkozás, és melyik kapcsolt vállalkozást kell az APEH-nak bejelenteni?

Kérdés: Ha egy anyavállalatnak először kell készítenie összevont (konszolidált) beszámolót, ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha a leányvállalatát és a közös vezetésű cégeit is mentesíti – az Szt. 119. §-a alapján – a konszolidálás alól? Ha igen, minek alapján, milyen adatokból konszolidál?